Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-21 / 69. szám
8 amuban suit poaacsa A NAGY EFF (HOGYAN KELETKEZIK A KÖZMONDÁS?) Kányádi Sándor kedves meséjét kelti életre A világlátott egérke című rajzfilmsorozat Valamelyik ínséges esztendő után történhetett, hogy a gazdák öszszeadtak egy-egy véka gabonát és fölrakták az iskola padlására. Attól kezdve, akinek télen vagy tavasszal elfogyott a kenyere, a közös gabonából vett kölcsön. Most is így van. A kölcsönt csapva adják; tetézve kapják vissza. Amit a csapófa levisz a vékáról, az a kamat. Hát ez a mi takarékpénztárunk. Szent Mihály napján van a közgyűlés. Akkor az iskola tájéka jövő-menő emberekkel népesül meg. Ki egy zsák gabonát hoz a hátán, ki felet. Törlesztenek vagy egészen is kifizetik az adósságot. Csak az egy Tóth Antal jön üres zsákkal. Mindenki tudja, hogy őt a nyáron a jég csúfolta meg. Ő az egyedüli, aki nem biztosított.- Majd bizony - mondotta -, két forintot adjak a cekurálásért’; eddig se bántott a jég, ezután se bánt. És megitta. Persze, mikor a jég lecsördült az égből, ugyancsak hajigálta az udvarra a baltát meg minden éles szerszámot, de a jégeső nem ijedt el attól. A kisbíró kiméri neki a két véka búzát, három véka rozsot. Én addig az írást készítem meg: ,Alólírott két véka búzát, meg három véka rozsot vettem kölcsönbe a község magtárából. Egy év múlva megadom.” Ennek alája kell írni. Többnyire keresztjegyet írnak. Van olyan, aki azt sem ír, csak éppen megérinti a toll szárát, aztán én írok helyette. Ez az érintés szent. Az illetőnek a lelke átszáll a tollba és benne van, amíg a nevét leírom. Soha nem történt, Gárdonyi Géza hogy valaki megtagadott volna ilyen aláírást. Tóth Antal eddig szótlanul és kedvetlenül állott az emberek között. Széles bölény arcán látszott, hogy megalázottságot érez. De ahogy odatámasztják a zsákját a falhoz, fölemeli a fejét. Körülpillant és azt mondja kevélyen:- Aláírom a nevemet. Valami tíz ember tib-láb2 és beszélget az iskolában. A szóra valamennyien elhallgatnak. A kisbíró is beledöfi a lapátot a gabonahalomba és a pipáját elővonja. Közelebb lép az asztalhoz. Lássuk no! Bizony, még kitudódik, hogy Tóth Antal írástudó ember! Odatolom a papirost Tóth Antal elé. A tollat is megmártom és odanyújtom neki. Tóth Antal ünnepi mozdulattal veszi át a tollat. Az ünnepi mozdulatán azt értem, hogy már a levegőben előre hozzáilleszti az ujjait. Aztán meg úgy tartja, mintha szivar volna. A papirosra néz.- Hagy ülök le - mondja -, állva nem tudok. Otthagyom a széket. Leül. A bajuszát végigsimítja. A két könyökét az asztalra teszi.- Hová íijam? - kérdezi dologhoz illő komolysággal.- Ide - mondom -, az aljára. Megmártja a tollat nagy óvatosan és a tolinak a hegyére .pislog. Hogy mit néz rajta, nem tudom. Talán a tintacseppet nézi. Egy olyan mozdulattal, aminővel az ázott kalapot szokták megsuhintani, leföccsenti a tintát oldalt a padlóra, aztán megint nekikönyököl és lassan, vigyázva, a papirosban megakadozva, leír egy vastag kamójú3 meredt nagy T betűt. A szárát alulról fölnek húzza és egy pindurka pántlikát csinál rá. Az így megmunkált hórihorgas betűvel megelégedettnek látszik. Föl is veszi a balkezével a pipáját; egyet szippant és újra leteszi. Az ó betű hasonlóképpen lesikerül. Igaz, hogy a T betűhöz képest olyan piciny, mint a toronyhoz képest a hordóabroncs; és semmi összetartozandóság nem mutatkozik a kettő között, de azért jól van az. Fodor András egy aujnya szóval és fejbiccentéssel fejezi ki rá az elismerést. A pipák meg az arcok figyelemmel hajlanak az asztal fölé. Tóth Antal azonban nem ügyel rájok: harmadik betűnek megint egy irtózatos nagy T betűt kanyarít, szinte megsercen belé a kalamus.4 No, de itt meg is áll. Néz. Vakarint egyet a tarkóján. Megmártja, kiföccsenti a tollat. Színtelen szeme rámered a papirosra. Újra márt, meg újra föccsent és újra néz anélkül, hogy tovább írna.- No - fakad ki a bakter -, ha a végömét érzöm, kendőt hívom el végröndölőtírnya.- Ha addig be nem áll valahová íródiáknak - teszi hozzá Istenes. Tóth Antal belevörösödik a nagy gondolkozásba. A homlokán kesze-kusza ráncok torzolódnak össze.- Szentje ne légyön - mondja a tollat mérgesen lecsapva -, elfelejtettem a nagy efföt. S fölkel és úgy elsiet az iskolából, mintha hajtanák. * Úgy október végefelé történt, hogy Burucz András megbízta Fodort, hogy ha már a városba megyen, hozzon a fiának egy ábécés könyvet, a feleségének meg valami orvosságot, ostyát is hozzá, meg a hordók kifüstölésére islógot,5 Fodor meg is érkezik este. Rakja a könyvet, meg az orvosságot az asztalra.- Hát az islóg? - kérdi Burucz András.- Tyű, az áldóját - feleli Fodor föllebb taszítva a homlokán a kalapját -, úgy elfelejtettem én azt, mint Tóth Antal a nagy efföt. 1. biztosítás 2. táblából, lábatlankodik 3. kampó, horog 4. írószer, toll 5. boglárka növénynemzetségbe tartozó faj népi megnevezése In Gárdonyi Géza: Az én falum - Egy tanító foljegyzései I-II. Budapest, Légrády, 1898-1900 un a lap alatt A VARSÓI FELKELES Amikor 1944 nyarán a szovjet csapatok megközelítették a náci Németország csapatai által megszállt lengyel fővárost, az Armia Krajowa (Honi Hadsereg) széleskörű belső felkelést indított, abbéli reményben, hogy felszabadítják Varsót. A szovjet csapatok ugyan elérték a Visztulát, azonban a várostól keletre megálltak, így a lengyel ellenállók számottevő külső támogatás nélkül maradtak. A város utcáin hatvanhárom napig dúltak az elkeseredett harcok, melyek végül a lengyel felkelők kapitulációjával végződtek. Ennek a hősies felkelésnek állít emléket a lengyel Pixelated Milk fejlesztőcsapatjátéka, a Warsaw. A videojátékokért rajongó barátokból verbuválódott kis varsói stúdió első alkotása a Regalia: Of Men and Monarchs volt. A japán szerepjátékok előtti tisztelgésként is felfogható műben egy fantáziabirodalom királyságát kellett menedzselnünk, miközben kalandozhattunk és persze harcolhattunk is. A fordulókra osztott taktikai öszszecsapások, illetve az erőforrások kezelése fontos motívumai voltak a játéknak, így a készítésük során szerzett tapasztalatokat a Warsaw esetében is felhasználták. A városi felkelést titkos bázisunkról koordinálhatjuk. Itt toborozhatunk újoncokat, ellenőrizhetjük sérültjeink lábadozását, emlékezhetünk halottainkra vagy vásárolhatunk erőforrásokat. De itt léptethetjük elő katonáinkat, értékelhetjük ki a hírszerzés során beérkezett információkat, és innen indíthatunk műveleteket is. A küldetésekre legfeljebb négy partizánt vihetünk magukkal, akiknek nemcsak egyedi képességeik vannak, de rövid kis életrajzot is írtak hozzájuk a készítők. Szereplőink tehát nem valódi történelmi figurák, mindössze fiktív arcai az ellenállás hőseinek, ám ennek ellenére bizonyos műveleteket és eseményeket valóban megtörtént esetek inspiráltak. A játék első és legfontosabb célja, hogy életben tartsuk a felkelést, nemcsak az emberveszteségre, de a morálra is figyelnünk kell, mely Varsó egy-egy kerületében változó mértékű lehet. A morált elsősorban az adott kerületben található műveletek sikeres teljesítésével tudjuk javítani, ám néha váratlan eseményekre is reagálnunk kell. Ilyenkor kapunk egy listát az előttünk álló probléma lehetséges megoldásaival és nekünk kell választanunk melyik lépést tartjuk éppen optimálisnak. Ezeket a döntéseket egyáltalán nem tanácsos félvállról venni, révén a hatásai akár katasztrofálisak is lehetnek. Igyekeznünk kell Varsó hét kerületének morálját egyenletesen magasan tartani, ugyanis az erőforrásainkat a kerületek biztosítják, nélkülük pedig nagyon hamar elbukunk. A morál egyensúlyozása azonban korántsem egyszerű, mert amint az egyik kerületnek segítünk, az összes többi némileg veszít a reményből, tehát csökken a moráljuk. Hasonló éles körültekintést kíván a műveletre küldött partizánjaink csapaton belüli harc pozíciójának meghatározása, illetve a felszerelése is. Ha mindegyiket teljesen megpakoljuk, akkor azt kockáztatjuk, hogy nem marad náluk hely a harctéren összeszedhető zsákmány felvételére, ha viszont túlságosan alulöltöztetjük őket, annak a hatékonyságuk látja kárát. A német csapatokkal való összecsapásokat fordulókra osztott harcrendszer modellezi. Itt nem széleskörű ütközeteket kell elképzelni, hisz mindkét oldalon számolható menynyiségű a résztvevő. Bár egyszerre maximum négy partizánt vihetünk egy küldetésre, lehetőségünk van Orosz István Sakk című rövidfilmje egy 1908-as sakkpartit rekonstruál, melyet Lenin és Alekszandr Bogdanov játszott Gorkij házában, Capri szigetén IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET Kántor Mihály a létszámukat önkéntesekkel is kiegészíteni, akik ugyan nem fejleszthető katonák, de támogatószerepre kiválóak. Nyilván az tűnik logikus megoldásnak, hogy minél több partizánt vigyünk magunkkal, ám így nagyobb az esélye, hogy egyszerre többen fognak lesérülni, ami hosszabb időre kivonhatja őket az aktív műveletekből. Természetesen azt is megtehetjük, hogy már azelőtt visszaküldjük őket szolgálatba, mielőtt teljesen felépültek volna. Ennek mérlegelése azonban már csak abból a szempontból is tanácsos, hogy a nevesített és fejleszthető partizánjaink elvesztése végleges és visszafordíthatatlan. Ha meghalnak, csak a gyengébb önkéntesekkel tudjuk pótolni őket, ami viszont érezhetően megnehezíti majd a dolgunkat. A játék képi világa ugyan Mike Mignola Hellboy képregényeinek vizualitását idézi, de a rajzfilmes benyomás senkit ne tévesszen meg. A Warsaw rendkívül nehéz és stresszes játék, ahol egy szerencsétlenül összeállított csapat vagy egy véletlen találkozás egy képzettebb alakulattal nagyon könnyen fejtetőre állíthatja a legjobban kidolgozott stratégiát is. ' (Warsaw. Platformok: PC.)
