Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-17 / 65. szám
2020. MÁRCIUS 17., KEDD SPORT 15 Komán Vladimir Iránban ünnepelte a 31. születésnapját Maszkban és kesztyűben Április végéig Komán Vladimir (balra) biztosan nem játszik meccset a perzsa bajnokságban Fotó: MW Komán Vladimir karácsony után négy nappal utazott haza Krasznodarba, öt napot töltött a családja körében, január 2-án már edzésre jelentkezett Iránban, a bajnokság második helyén álló Szepahan csapatánál. Azóta az élet átírta a forgatókönyvet: meccsek nincsenek, edzések még vannak, a harmincegyedik születésnapját tegnap ünneplő középpályás szerződése a szezon végén lejár az iráni klubjánál. Más kérdés, hogy a koronavírus terjedése miatt jelenleg azt sem tudni, meddig tart a futballszezon. Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Április 20. és június 26. lebeg Komán Vladimir szeme előtt. Az iráni Szepahan labdarúgója április végéig biztosan nem játszik bajnoki mérkőzést a perzsa országban, és mivel június végéig az Ázsiai Bajnokok Ligája-sorozatot is felfüggesztették, ezért abban a sorozatban sem léphet pályára az ungvári születésű középpályás és csapata. Marad az edzés, amíg a közös gyakorlást nem korlátozzák. Kína és Olaszország után Irán jelenleg a harmadik helyen áll a legsúlyosabban fertőzött országok sorában, idő kérdése, mikor lépnek életbe a jelenleginél szigorúbb szabályok.- Megállt az élet Iszfahánban. Nincsenek emberek az utcán, csak az élelmiszerboltok környékén van némi mozgás. Mi, labdarúgók, teljes felszerelésben, szájmaszkkal, kesztyűben megyünk vásárolni, mint a helybeliek. Január 2-án láttam legutóbb a családomat, akkor indultam vissza Iránba Krasznodarból - mesélte a 36-szoros válogatott középpályás. Komán a második szezonját tölti a Szepahan csapatánál, tavaly őszig semmire sem volt gondja, azóta Irán egyik csapást szenvedi a másik után. A novemberi benzináremelés következtében utcai zavargások zajlottak, több ezer ember vesztette életét, lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el az iráni kormány. Január 3-án likvidálta az amerikai hadierő Kászem Szulejmáni tábornokot, utána tömegek vonultak az utcára, majd január 8-án Irán lelőtt egy ukrán utasszállító gépet.- Novemberben a benzináremelés után nem csak a fővárosban, Teheránban, az ország harmadik Legnagyobb városában, Iszfahánban is kitört a „forradalom”: törtek, zúztak, gyújtogattak az emberek. Féltünk kimenni az utcára, az életünkkel fizethettünk volna, ha kimerészkedünk az emberek közé. Egészen elképesztő körülmények voltak. A kormány nem adott pontos tájékoztatást az áldozatok számáról, és egy időre lekapcsolta az internetszolgáltatást. Hála isten, azóta ez változott - adott helyzetjelentést az Iránban légióskodó U20-as vb-bronzérmes. A helyzet némileg konszolidálódott, de mire mindenki megnyugodhatott volna, jött a koronavírus, amely eddig közel 900 halálos áldozatot követelt Iránban. - Nem fogunk kezet, az edzések után nem zuhanyzunk az edzőközpontban, mindannyian hazamegyünk és a saját apartmanunkban fürdünk. Utcára nem megyünk, hacsak nem élelmiszert akarunk vásárolni. Szigorúan kesztyűben és szájmaszkban hagyjuk el a lakhelyünket. Az a nap fénypontja, amikor felhívhatom a családomat, az internet segítségével láthatom az ötéves Amelie-t és a két évvel fiatalabb Adelt és persze a feleségemet - mondta a játékos, aki tegnap ünnepelte a 31. születésnapját. A Szepahan portugál másod- és kapusedzője egy apartmanházban lakik Komannal, de a vírus megjelenése óta csökkentették az együtt töltött időt. Komán Vladimírt születésnapja alkalmából mindenesetre szabadtéri grillpartin köszöntötték a portugálok. A Falco idegenlégiósai egyelőre még Magyarországon maradtak Szurkolók nélkül ez nem ugyanaz Váradi Benedek reméli, hogy lesznek még mérkőzéseik ebben az idényben Fotó: MW KOSÁRLABDA A férfi NB I-ben címvédő és listavezető Falco kosárlabdázói szeretnének játszani, Váradi Benedek csapatkapitány is bízik benne, hogy mérkőzésekkel fejezhetik be az idényt.- Vasárnap volt edzésük?- Igen, délelőtt; aztán délután találkoztunk a többiekkel és tartottunk egy megbeszélést, de odafigyelünk egymásra, tartjuk a távolságot. Nem tudjuk, mire készüljünk, mi lesz a keddi döntés a továbbiakról, addig is igyekszünk formában tartani magunkat.- Mikor vetődött fel először, hogy nem utaznak el a szombati szolnoki bajnokira?- Péntek reggel klubunk megkapta a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének levelét, amelyben az állt, hogy a kialakult helyzetre tekintettel minden csapat saját hatáskörében dönthet arról, játszik-e másnap. A vezetőség véleménye az volt, ne tegyük ki felesleges kockázatnak magunkat, és maradjunk; ha útra keltünk volna, akkor sem állunk meg sehol. Csütörtökön még az volt a terv, hogy pályára lépünk Szolnokon.- Hezitálás nélkül állt a Lóránt Péter kezdeményezésére körbeküldött közlemény mellé, amelyben a bajnokság felfüggesztését kérték?- Itt igazából nem arról volt szó, hogy mi akarnánk erről a kérdésről dönteni, ez egy javaslat volt a csapatkapitányok részéről, amellett álltunk ki, hogy tartsunk néhány hét szünetet, és utána meglátjuk, mit kíván a kialakult helyzet. A játék a kötelezettségünk, tehát ha kell, tesszük a feladatunkat, szeretnénk is folytatni az alapszakaszt, aztán esetlegesen a középszakasz törlésével a rájátszásban eldönteni a helyezések sorsát.- Milyen döntésre számít a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének keddi kibővített elnökségi ülésén?- Nem tudom, ezt majd a klubok megszavazzák. Amit ki tudunk jelenteni, hogy játszani szeretnénk, nekünk is az len-' ne a legjobb, ha teljesíthetnénk a szerződésünkben foglalt kritériumokat és mérkőzésekkel fejezhetnénk be az idényt.- Van értelme a folytatásnak nézők nélkül?- A profi kosárlabda a nézőkért is van, és valóban nem volt hangulata a Jászberény elleni zárt kapus meccsünknek. Próbáltuk komolyan venni, hiszen tétre ment, nem edzőmérkőzés volt, de szurkolók nélkül ez nem ugyanaz a sportág, mindenki tudja és érzi ezt...- Csapata honlapjának beszélt arról, hogy a légiósok Magyarországon maradtak, de úgy sejtem, őket sem lehet akaratuk ellenére itt tartani, ha hazarepülnének az Egyesült Államokba, amíg megtehetik.- így van, de ők is profi játékosok, csapatkapitányként egyeztettem velük, úgyhogy az ő nevükben is tudok nyilatkozni: várjuk a döntést, és ők itt is maradnak, amíg kell. A legrosszabb az lenne, ha nem léphetnénk pályára. Ha ez a verzió lépne életbe, akkor persze ki kell találnunk valamit.- Nagy esélyük lenne a Magyar Kupa és a bajnokság megnyerésére is. Az is megfordult a fejükben, hogy a kupasorozat nyolcas döntőjét le sem játszszák, az NB l-ben pedig nem hirdetnek győztest?- Átfutott az agyamon, borzasztó lenne, hiszen a kupák, az érmek, az élmények gyűjtéséért játszunk. Hallottam, hogy több országban lefújták a bajnokságot, eredményt hirdettek - nagyon nehéz szituációban vagyunk, nem kétséges.- Mindentől függetlenül a 2019-2020-as idény emlékezetes marad, hiszen a Bajnokok Ligájában remekelt a Falcóval, míg a válogatottal két fontos Európa-bajnoki selejtezőn is sikernek örülhetett. Adnak majd kapaszkodót ezek az emlékek a hosszú, üres heteken?- Biztosan, de rossz lenne, ha itt kéne befejeznünk, mert nagyon hosszú még az idő a következő évad kezdetéig. Ilyen helyzetben még sosem volt a magyar kosárlabda, ahogy a világon senki és semmi. Persze emlékezetes az is, ami eddig történt, a magyar bajnokságban is jól szerepeltünk, a végső siker volt a célunk, a Bajnokok Ligájában szépen helytálltunk, a továbbjutásra is volt esélyünk. Lesz mibe kapaszkodnom, sokat tanultam, de remélem, lesz még lehetőségünk megmutatni, mire vagyunk képesek.- Vannak betegek a csapatuknál?- Perl Zoli a Jászberény ellen sem játszott, és Bíró Olivér is elkapott valamit, ami tipikus február-márciusi torokfájós náthának tűnt, szerencsére egyre jobban vannak, tartom velük a kapcsolatot. Ismerjük a higiéniai utasításokat, betartjuk az előírásokat, az öltözőben edzés előtt és után is fertőtlenítjük a kezünket. Nem tehetünk most mást, mint, várjuk a végkifejletet - ez a legnehezebb... Győri Ferenc/Nemzeti Sport JEGYZET Elvonókúra Ballai Attila jegyzet@mediaworks.hu Túladagolás címmel legutóbb arról írtam e hasábokon, hogy szinte már fuldoklunk a ránk zúduló nemzetközi meccsáradatban, ezért még a Real Madrid-Barcelona labdarúgócsúcsrangadót is háttértevékenységként, olvasgatás közben követtem. Alig két hete, mégis, mintha más történelmi korban vetettem volna papírra azokat a sorokat. Az élet azóta ugyanis meghökkentően gyors és szélsőséges választ adott finnyáskodásaimra. A koronavírus megfertőzte és ledöntötte lábáról a világ sportját, és megjósolni sem lehet, mikorra heveri, heverjük ki a traumát. Amelynek összességében természetesen kicsiny szelete csupán a sport, a futball. Hivatásról, szenvedélyről külső kényszer miatt lemondani azonban átmenetileg is óriási veszteség. Ráadásul napról napra válik mélyebbé, súlyosabbá. Betegállományba mentek már a kontinens vezető ligái, aligha kétséges, hogy áldozatul esik a Bajnokok Ligája is, egyes értesülések szerint mára várható döntés és hivatalos bejelentés a nyári Európa-bajnokság decemberre vagy 2021-re halasztásáról. Miközben az előttünk álló napokkal a magyar sport példátlan ünnepe köszönthetett volna ránk. Az eredeti tervek szerint március 20- 22. között Győrben női kézilabda olimpiai kvalifikációs tornát, 26-án Szófiában, majd - az áhított siker után - 31-én, Budapesten, a Puskás-arénában labdarúgó Eb-selejtezőt rendeznének, de nem fognak. Talán nem is lesz mire, miért selejtezni. A sportkedvelők máris elvonási tüneteket észlelnek magukon. Még nem is feltétlenül azt hiányolják, ami nincs - mint legutóbb megírtam, én éppenséggel telítődtem -, hanem azt, ami nem lesz. Hetekig, hónapokig, akármeddig. Én a múlt szombaton például két NB I-es bajnokit is - Ferencváros-Kaposvár, Fehérvár- Diósgyőr - végignéztem a televízióban, egyre azon gondolkodva, ki tudja, mikor lesz erre legközelebb lehetőségem. Hiszen a fent említettek mellett a többi hazai csapatsport, a teljes utánpótlásspektrum, a Formula-1, az NBA, a teniszvilág, szinte minden és mindenki kiakasztotta már a „Betegség miatt zárva” feliratot. Aztán valamikor egyszer csak visszazökken majd normális kerékvágásába az élet, újra indul a sport is. Kegyelmi pillanat lesz, elkényeztetett generációnk számára az első egyetemes próbatétel utáni újjászületés. Számos örök leckével. Először is, megtanulunk vágyakozni arra - nemhogy a Real Madrid-Barcelonára, de még a magyar focira is -, ami a miénk.