Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-06 / 31. szám
GAZDASÁG y 2020. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK A vásárlók tájékoztatásán még javítaniuk kell a webáruházaknak Tisztul az e-kereskedelem A magyarok jelentős része nem tartja biztonságosnak, hogy online vásároljon Fotó: Shutterstock HÍREK Március végével elévül az utalvány Március 31-éig lehetséges beváltani a rezsiutalványokat - hívta fel a figyelmet a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár szerdán az Ml-en. Fónagy János elmondta, hogy a nyugdíjasok a határidő lejártáig postán vagy a díjbeszedő irodájában használhatják fel a rezsiutalványt Az utalványok 91,4 százalékát, 20,5 milliárd forint értékben már beváltották. MW Elhunyt Sárközy Tamás GYÁí Életének 80. évében, rövid, súlyos betegség után kedden meghalt Sárközy Tamásjogászprofesszor, a Magyar Jogász Egylet többszörösen újraválasztott elnöke. Sárközy Tamás a magyar társasági jog és a gazdasági rendszerváltozás meghatározó alakja volt, közgazdász- és jogászhallgatók nemzedékei lehettek részesei egyéni hangvételű, legendás előadásainak. Több mint 50 szakkönyvet írt. MW Az országban elérhető webáruházak közül tízből hét nem felelt meg az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak. Az internet biztonságával is gondjaink vannak. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VILÁGHÁLÓ A magyarországi webáruházaknál az uniós átlagnál kevesebb jogsértésre derült fény az e-kereskedelmi szabályok betartása és az elállásijogról szóló tájékoztatás terén - közölte Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a legutóbbi uniós ellenőrzés eredményeit ismertetve. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) internetlaboratóriuma is részt vett tavaly novemberben az Európai Bizottság által koordinált honlapellenőrzési vizsgálatban, amely az uniós országokban közel 500, főként ruhát, cipőt, bútort, háztartási cikkeket és elektromos készüléket kínáló e-kereskedőt érintett. A felmérés szerint a magyar fogyasztóknak értékesítő honlapok 72 százaléka nem felelt meg az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak. A termékek kosárba gyűjtésekor 27 százalékuk még nem tüntette fel a szállítási költséget, így azzal csak a megrendeléskor szembesült a vásárló. A webáruházak 18 százaléka nem adta meg az online vitarendezés lehetőségének módját, 9-9 százalékuk „eltitkolta”, hogyan lehet elállni a szerződéstől, illetve hogy meddig lehet visszaküldeni a termékeket. Olyan kifogás nem adódott hogy magyarországi IP-címről uniós tagországban működő webáruházat nem lehetett elérni, de a vizsgált webáruházak 36 százaléka nem megfelelően tájékoztatta vevőit a szavatossági és jótállási jogokról. A kormány szigorította a hazai szabályozást: 2016 óta a fogyasztóvédelmi bírság 15 ezertől akár kétmilliárd forintig terjedhet. 2017-től az ITM internetlaboratóriuma kiemelten kezeli a webáruházak ellenőrzését, az elmúlt három évben több mint 2500 piaci szereplőt vizsgált, részben ennek is köszönhető a hazai e-kereskedelmi piac tisztulása - hangsúlyozta Cseresnyés Péter. A szaktárca működteti a jogsértő webáruházak gyűjtőoldalát is, amelyre eddig több mint 650 e-kereskedés került fel, de háromnegyedük már orvosolta a hiányosságait. Az internetes vásárlás biztonságával vannak még gondjaink. Miközben egy nemrég készült felmérés szerint Észak- Európában a megkérdezettek közel 80 százaléka mindennap rendel valamit az interneten, a magyarok 59 százaléka nem találja biztonságosnak a világhálót, és jelentős részük nem akar online vásárolni - ismertette Rajnai Zoltán, az ország kiberkoordinátora tegnap az Ml televízióban. A hazai adatokból arra következtetett, hogy a hazai szolgáltatók nem helyeznek elég hangsúlyt a biztonságra, illetve nem tudják hatékonyan követni a technológia fejlődését. Felidézte, hogy a kormány elfogadta a digitális gyermekvédelmi stratégiát, amely már óvodáskortól igyekszik felkészíteni a fogyasztókat a technológia tudatos használatára. Rajnai Zoltán kitért arra is, hogy miközben a fiatalok mindennapjait áthatja az okostelefon-használat, a készülékükre nem töltenek le vírusirtókat, pedig ugyanúgy védeniük kellene, mint a számítógépüket. Nem letezó kriptovalutat árulnák az interneten Újra feltűnhetnek Magyarországon is a hamis kriptovalutával kereskedők - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank. Az interneten több gyanús külföldi portál, például az Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins kínálja, előértékesítésre hivatkozva, a Libra kriptovalutát, amelynek bevezetését korábban a Facebook jelentette be, de valójában még nem létezik. Értékesítése piramisjáték, a személyes adatokkal visszaélés és más bűncselekmények melegágya lehet - íija a jegybank. Havi ezermilliárd az átlagos forgalom Hatszáz új férőhely a bölcsikben Bírságolják a túlsúlyos kamionokat Extra tonnák az utakon KSH Fiat és fél éve folyamatosan növekszik és tavaly május és december között csúcsot döntött a kiskereskedelmi forgalom, ami azt igazolja, hogy az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseinek köszönhetően, a béremelések és a családtámogatási rendszer kiteljesedésével egyre több pénzt költhetnek az emberek - mondta tegnap Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait kommentálva. A KSH szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben 6,7, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékkal haladta meg a 2018-as adatot. A kiskereskedelmi forgalom többéves növekedése a tavalyi év áprilisa és decembere között teljesedett ki, amikor kilenc hónapon keresztül 1000 milliárd forint fölött járt. A nagyjából 1000 milliárd forintos havi kiskereskedelmi átlagforgalmat tovább növelte az ünnepi vásárlás, decemberben 1250 milliárd forintot költöttek az emberek, ezzel az éves forgalom - jóval meghaladva az elmúlt évek forgalmát - átlépte a 12 ezer milliárd forintot. A ITM közleménye szerint több mint 43 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom 2010 januárjához képest, ezzel Magyarország a régiós élmezőnyben foglal helyet, és közel háromszorosan múlja felül az Európai Unió átlagos teljesítménynövekedését. A tájékoztató szerint a foglalkoztatás bővülésével, a növekvő bérekkel a kiskereskedelmi forgalomban is további emelkedés várható. MW GYERMEKNEVELÉS Csaknem 600 bölcsődei, minibölcsődei férőhely létesülhet mintegy 3,2 milliárd forintból 32 településen a bölcsődei fejlesztési programban, támogatva ezzel a munka és a családi élet öszszehangolását - mondta tegnap Bérezik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A kormány szándéka a bölcsődei férőhelyek számának folyamatos bővítése, ami 2022-re elérheti a 60 ezret. A kormány családpolitikájának kiemelt célja, hogy ösztönözze a gyermekvállalást és érdemben hozzájáruljon a gyermeknevelés költségeihez. Ezt szolgálja többek között a családi adókedvezmények rendszere, az otthonteremtés minden eddiginél nagyobb támogatása mellett a bölcsődei intézményrendszer fejlesztése is. Építés, bővítés esetén bölcsődékre maximum 300 millió forint, minibölcsődékre legfeljebb 75 millió forint igényelhető. Bölcsődeként, minibölcsődeként működtetett épület újranyitása vagy férőhelybővítéssel járó átalakítás esetén az előbbi céljával 100, az utóbbiéval maximum 50 millióra pályázhatnak az önkormányzatok. Az elbírálási szempontok értelmében előnyben részesülnek a költség- és energiahatékonyságot szem előtt tartó, környezetbarát építési megoldások. A pályázatokat változatlanul a Magyar Államkincstárhoz lehet benyújtani, 2020. március 18-áig. MW SZABÁLYOZÁS A belső schengeni határokon át, elsősorban Ausztria és Szlovákia felől érkeznek Magyarországra az Európai Unióban megengedett 11,5 tonnánál nagyobb tengely- és 40 tonnánál nagyobb össztömegű kamionok, mert a schengeni akadály megszűntével már nem állíthatók meg a határon. Egy részük mégis fennakad a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) hálóján, ugyanis a társaság a tranzitútvonalak mentén ellenőrző pontokat létesített. így megesik, hogy egy Hollandiából induló túlsúlyos kamion után egész Európát büntetlenül átszelve végül csak itt, Magyarországon kénytelenek fizetni a szabálytalankodásért - minderről Szerencsi Gábor, a társaság közúti szolgáltató ágazatának igazgatója tájékoztatta a Világgazdaságot. A Magyar Közút 22 helyen 32 mérőállomást működtet, de tesztüzemben már használja az M86-0S vámoscsanádi mérőállomáspárt, épít egyet az M30-ason, és később Kengyelesnél is, az M4-es mentén. A 86-os út azért olyan fontos, mert az oda érkező és az onnan távozó járművek útvonalán sincsenek schengeni ellenőrző kapuk, márpedig például Szlovákia felől sok autószállítmány lép be az országba. „A tranzitútvonalak lefedettsége csaknem százszázalékos, országon belül persze lehetnek olyan, túlsúlyos fuvarok, amelyek nem haladnak át a mérőállomásainkon” - mondta az igazgató. A társaság útburkolat alá épített berendezésein évi 3,5 millió kamion halad át. A gyanúsakat félreterelik, megmérik, és szükség esetén tájékoztatják az adóhatóságot vagy a rendőrséget. Szerencsi Gábor szerint szabályozott környezetben kell tartani a túlsúlyos kamionok közlekedését, meg kell előzni, hogy az állami fenntartású úthálózatot tönkretegyék, valamint fenn kell tartani és csökkenteni kell a közlekedésbiztonsági kockázatot is. Egy tíztonnás kamion által okozott útkárosodást egy egységnek véve egy 11,5 tonnás jármű már kétegységnyi, egy 13 tonnás pedig négyegységnyi kárt okoz. Túlsúly nélkül az éves burkolatfenntartás és útmegerősítés költsége 20 milliárd forint, de az MK számításai szerint 8 százaléknyi túlsúly esetén már 40 milliárd. Egy megengedett terhelésű, 40 tonnás teherautó is annyi kárt tesz az útban, mint 300 ezer személyautó - egy személyautó lényegében semenynyit. Ezért is írja elő a hazai szabályozás, hogy a kamionoknak az autópályát kell használniuk, és csak a célállomásuk megközelítéséhez térhetnek le róla. A túlsúlyos kamionok után fizetendő díjból tavaly mintegy hárommilliárd forint folyt be az államkasszába. MW A kiskereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon folyó áron, millió Ft I II MW-grafika, forrás: KSH/ MTVA Sajtóadatbank / MTI Ellenőrző pontokat létesítettek a tranzitútvonalakon Fotó: MTI
