Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-29 / 51. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2020. FEBRUÁR 29., SZOMBAT A fovaros közelében hektáronként hárommilliót is fizettek Egyre drágul a termőföld Szántóföldek megyei átlagára (2019,forint/hektár) 2 000 000 felett 1 600000-1 800 000 1 200000-1400 000 1 800 000-2 000000 1 400 000-1 600000 9,74 5,39 IHU.ll GYŐR-MOSON- KOMAROMSOPRON ESZTERGOM 10,49 KÉÉESI VAS 4,74 ZALA 6,2 VESZPRÉM 9,86 SOMOGY 2138099 TOINA 13,06 mm BARANYA 13,78 mma NÓGRAD 11 1 307786 BORSOD-ABAUJZEMPLÉN 14,16 ESI HEVES 1275018 13,27 1661 511 SZABOLCSSZATMAR-8EREG 10,46 1819797 FEJÉR 13,71 1 720217 PEST 10,93 JÁSZNAGYKUNSZOLNOK 15,27 2 264125 HAJDÚBIHAR 7,02 11,84 1 1896 572 l BÁCSKISKUN 8,33 csongrAd 8,31 jjíiláll BÉKÉS « Változás az előző évhez képest (százalék) 8,71 ' BUDAPEST Grafika: Magyar Nemzet HÍREK Visszakerült a bronzszobor NIGÉRIA Egy antik bronzszobrot szolgáltatott vissza a héten Nigériának Mexikó, miután megakadályozta az értékes műkincs becsempészését az országba. Az alkotás a joruba államiság bölcsőjének számító délnyugat-nigériai Ife városából származik. A város a régészeti leletek tanúsága szerint már a 6. században állandó település volt. Az ifei terrakotta- és bronzszobrok a nyugat-afrikai kultúra csúcspontjainak egyikét képviselik. A szobor egy keresztbe tett lábbal ülő férfit ábrázol, aki fejdíszt visel, és a kezében egy tárgyat tart. Az alkotást Mexikóváros fő repülőterén foglalta le a vámőrség. MW Indul a Pénz7 programsorozat BUDAPEST Indul a mintegy 200 ezer diák pénzügyi ismereteit erősítő Pénz7 programsorozat, amelyet hatodik alkalommal rendeznek meg - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A miniszter hozzátette: a kormány és a pénzügyi terület képviselői kiemelten kezelik a pénzügyi tudatosságot, e területen egyre újabb ismeretek jelennek meg. Segítséget kell nyújtani az embereknek ahhoz, hogy a mindennapi élethez, megtakarítások tervezéséhez, öngondoskodási formák kiválasztásához megfelelő pénzügyi ismeretük legyen. MW Folytatódott az elmúlt évek trendje, tavaly is tovább emelkedett a termőföld ára. Az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás, mint a magasabb árazásúakban. Hektáronként a legtöbbet, 1,91 millió forintot Dél-Alföldön, míg a legkevesebbet, hektáronként 1,24 milliót Észak-Magyarországon kértek a földért. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Tovább drágult a termőföld, hektáronkénti átlagára tavaly elérte az 1,6 millió forintot, ez 11 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, derül ki az Agrotax Kft. legfrissebb elemzéséből. A szántóterületek még többe, átlagosan 1,72 millió forintba kerültek, ami 10,93 százalékkal több az előző évihez képest. Az Agrotax ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet, olvasható a közleményben. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a csaknem 30 éve tartó áremelkedési trend, miközben az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken. A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött adásvételi ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. Szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy olyan földértékesítéskor alakulhat ki extrém ár, amelyben nem mezőgazdasági művelést terveznek, vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik. Az adatokat megtisztították a szélsőséges árazásoktól, az elemzés több mint 56 ezer szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adásvételi szerződésén alapult. Az elemzésből kiderül, hogy tavaly egymillió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát termőföld. A legtöbbet, hektáronként 1,91 millió forintot Dél-Alföldön, míg a legkevesebbet, hektáronként 1,24 milliót Eszak-Magyarországon kértek a földért. Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek, ahol az ár hektáronként 3,13 millió forint volt. Zalában a legolcsóbb a föld, hektáronként 1,17 millió forint. Az elemzők a kereslet miatt a drágulás megtorpanására a következő időszakban sem számítanak. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén várhatóan a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, mert Magyarországon még kialakulóban van a fenntartható birtokrendszer - fejtette ki Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántókat illetően hektáronként évi 72 097 forintra, ami 13 százalékkal több az előző évhez képest. A legmagasabb díj Dél-Alföldön volt, évi 81 ezer forint, de meghaladta az ár a 70 ezret Észak- Alföldön, Dél-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon is. A legalacsonyabb, 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díja a nyugat-dunántúli területeknek alakult ki. Kincset ér a gyümölcsös Művelési ágak szempontjából továbbra is a szőlő és gyümölcsös került a legtöbbe fél hektárnál nagyobb terület esetén 3, illetve 3,3 millió forintba, és legolcsóbbnak az erdő számított hektáronként átlagosan 900 forinttal. A kukorica maradt az erősségünk A zsarolhatóság veszélye is fenyeget? Hatvanhat kórházat vizsgál a számvevőszék A korszerűsítés elkerülhetetlenségét hangsúlyozták Fotó: MTI TERMÉS A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül 2010-hez viszonyítva a napraforgó és a repce területe kissé növekedett, a kukoricáé csökkent. A búza területe az elmúlt tíz évben szűk határokon belül változott. Tavaly Magyarországon 53 ezer hektárral nagyobb területen vetettek gabonát, mint 2018-ban, a termés mennyisége pedig félmillió tonnával haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az időjárási anomáliák nagy hatással voltak az egyes gabonafélék terméseredményeire. A kukoricán és a lucernaszénán kívül valamenynyi fontosabb őszi haszonnövény betakarított területe kisebb-nagyobb mértékben elmaradt a 2018. évitől. Az 5,4 millió tonnás búzatermés 2,1 százalékkal több volt, mint a 2018-as. Kenyérnek való gabonaféléket az elmúlt hét évben több mint egymillió hektárról takarítottak be. Az átlaghozam 3,1 százalékkal emelkedett, elérte a hektáronkénti 5,3 tonnát. Ez 2,4 százalékkal magasabb az előző öt év átlagánál is. A kukorica betakarított területe 2019-ben ismét egymillió hektár fölé emelkedett (1,03 millió hektár volt), ez egy év alatt 9,4 százalékos növekedés. E területről 8,3 millió tonna termést takarítottak be, a 2018. évinél 3,7, az előző öt év átlagánál 5 százalékkal többet. A csaknem 8,1 tonna hektáronkénti átlag 2018-hoz képest 5,2 százalékos csökkenés, az utóbbi öt év átlagához viszonyítva pedig 7,8 százalékos növekedés. A tavalyi év első tizenegy hónapjában 10 százalékkal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2018 megfelelő időszakában. MW SZABÁLYOZÁS Nagy erőket összpontosít az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közpénzből működő kórházak gazdálkodásának ellenőrzésére. Az elmúlt öt évben a számvevőszék összesen 30, központi költségvetési intézményként működő kórház és további 2ó, gazdasági társaságként tevékenykedő egészségügyi szakrendelő ellenőrzését fejezte be - tudta meg a Magyar Nemzet. Az eljárásokat minden esetben nyilvánosságra hozott jelentésekkel zárta le az ÁSZ, ezek lényeges megállapításait a szervezet röviden össze is foglalta a lap érdeklődésére. A helyzet bemutatását a számvevőszéknél azzal kezdték: alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban. Ehhez pedig szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi szervezetekre van szükség - az ÁSZ emiatt tart folyamatos vizsgálódást az egészségügyi ágazatban. Ugyan néhány szakrendelő gazdálkodását alapvetően rendben találták a számvevők, ám az elmúlt években a kórházaknál végzett ellenőrzések sorozatos és viszszatérő szabálytalanságokat tártak fel. Ezek érintették a pénzügyi, a számviteli és a gazdálkodási folyamatokat, a leltározást, valamint a beszerzéseket, a közbeszerzéseket is - idézték fel az Ásznál, hozzátéve: a közbeszerzési előírások megsértése nyilvánvaló módon hatással lehet egyes intézmények beszerzéseinek áraira is. Az ÁSZ felmérései rámutattak, hogy az intézményeknél különösen magasak a korrupciós kockázatok. Komoly problémaként értékelték, hogy az adósságállomány erősíti a megrendelő kiszolgáltatottságát, függőségét, és felveti a zsarolhatóság veszélyét is. Mindezek alapján a számvevőszék azt szűrte le, hogy korszerűsítésre, átalakításra szorul az egészségügy finanszírozási rendszere és az ellátási struktúra is. Az ÁSZ a napokban zárta le az orosházi kórház, valamint a komlói egészségügyi központ 2015 és 2017 közötti időszakot felölelő ellenőrzését. Ezzel még nem ért véget a revíziók sora: jelenleg óó - központi költségvetési intézményként működő - kórház ellenőrzése van folyamatban. MW A fiatalok támogatása jó befektetés SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Idén is felajánlható a személyi jövedelemadó második 1 százaléka a Nemzeti Tehetség Program (NTP) javára - közölte Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin kiemelte: a tehetséges magyar fiatalok támogatása „nagyon jó befektetés”. Az államtitkár elmondta: az 1 százalékos szja-felajánlásokat ugyanekkora összeggel egészítik ki a központi költségvetésből. A 2019-2020-as tanévben 3,3 milliárd forintból működik az NTP, ebből a pénzből 350 ezer fiatal tehetséget tudnak támogatni - tette hozzá. A segítségnyújtás az óvodában kezdődik és az egyetemig tart, kiterjed a tudományok, sportok, művészetek valamennyi területére. Külön tehetséggondozó programok működnek roma fiataloknak, illetve a rosszabb körülmények közül induló fiataloknak, továbbá olyan lányoknak is, akik nem hagyományos női szakmát választanak - ismertette az államtitkár. Az szja-bevallás benyújtási határidejéig, május 20-áig lehet rendelkezni az adó 1+1 százalékáról. Az szja 1 százalékát minden magánszemély felajánlhatja egy regisztrált civil szervezetnek, további 1 százalékát pedig valamely technikai számmal rendelkező vallási közösségnek vagy a Nemzeti Tehetség Programnak. MW Garantált a jó minőségű hazai tengeri a piacokon Fotó: MTI
