Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-28 / 50. szám

2020. FEBRUÁR 28., PÉNTEK GAZDASÁG y Hamarosan több csomagolásmentes terméket kínál az üzletlánc Megéri az Aldinál dolgozni Száznál több részmunkaidős munkatársat keres a diszkontlánc Fotó: Éberling András HÍREK Szellemi tulajdonról középiskolásoknak TENDER A szellemi tulajdon hasznosságát népszerűsí­tő pályázat indul középisko­lásoknak, pályázni április 30-áig lehet - jelentette be az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium (ITM) par­lamenti és stratégiai állam­titkára. Schanda Tamás el­mondta: az a cél, hogy köze­lebb hozzák a vállalkozások világát a fiatal nemzedékek­hez, ugyanis a kkv-k jelentik a magyar gazdaság motor­ját. A 2,5 millió forint összér­tékű pályázaton ötfős, 11. és 12. osztályos diákokból és egy felkészítő tanárból álló csapatok jelentkezését vár­ják. Az öt legeredményesebb csapat tagjai fejenként 50- 150 ezer forintos vásárlási utalványt kapnak. MW Fontos kihívások az építőipar előtt VERSENYKÉPESSÉG A kor­mány a hatékonyságjavítá­sát és a fenntarthatóságot tekinti az építőipar előtt álló legfontosabb kihívásnak, a támogatásokat ennek meg­felelően tervezi - mondta Boros Anita, az ITM államtit­kára. A technológiai fejlődés a piaci lehetőségek bővülé­sét eredményezheti, igya na­gyobb cégek akár nemzetkö­zi pályázatokon is verseny­­képesek lehetnek. Hozzátet­te: az állami infrastrukturális beruházások értéke elérhe­ti a 15 ezer milliárd forintot 2018-2023 között. MW Zöldárammal, újrahaszno­sítással és hulladékcsök­kentéssel tesz az Aldi a kör­nyezeti fenntarthatóságért. Emellett ügyel a cég a rész­­munkaidősök rugalmas be­osztására is, hogy minden dolgozó megtalálja a számí­tását. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KERESKEDELEM Már az idén befejezi az elektromos autók számára kiépítendő, 123 egy­ségből álló töltőhálózatát az Aldi az E.Onnal együttműköd­ve - ismertette Kulcsár Dénes, az Aldi Magyarország Élelmi­szer Bt. ügyvezető igazgatója egy sajtóbeszélgetésen. Hoz­zátette: a fejlesztést nemcsak a törvényi kötelezettség hajt­ja, hanem az is, hogy a társa­ság szerint érdemes befektet­ni a jövő technológiájába. Az ügyvezető igazgató ar­ról is beszélt, hogy 2017 óta kizárólag megújuló alapú vil­lamos energiával működnek az üzletei és a biatorbágyi központja. Ez jelentős több­letköltséggel jár, hiszen az Aldi ezáltal automatikusan a legdrágább árkategóriában vásárolja az áramot, vagy­is ilyen módon részt vesz a megújuló termelés hazai tá­mogatásában. Lapunk kér­désére Kulcsár Dénes jelez­te: két áruház tetejére is tele­pítettek napelemeket, egyelő­re vizsgálják ennek megtérü­lését, esetleges további, ha­sonló beruházásról a számok tükrében döntenek majd. A zöldtörekvéseknél marad­va az ügyvezető igazgató le­szögezte, hogy az üzletekben és a logisztikai központban minden papír és műanyag csomagolóanyagot, üveget, fém- és fahulladékot szelektí­ven gyűjtenek és újrahaszno­sítanak. A cég arra törekszik, hogy a saját márkás termé­kei csomagolását száz száza­lékban újrahasznosított alap­anyagból állítsa elő 2025-től. Addig emellett 15 százalék­kal csökkentenék a csomago­lóanyag mennyiségét, egyben bővítve a csomagolásmente­sen megvásárolható termékek' körét. A cégnél elérhető, magas­nak tartott bérezésről és az ezért elvégzendő munka mennyiségéről is beszélt Kul­csár Dénes. A cégvezető jelez­te: jó fizetés bizonyos követel­ményrendszernek való meg­felelés nélkül nem érhető el, de soha nem olyanok az elvá­rások az ügyvezető szerint, amelyek nehézséget okozná­nak a dolgozóknak. E kijelentést a háttérbeszél­getésen megszólaló, az ország különböző pontjairól érkezett munkavállalók is alátámasz­tották. Elhangzott tőlük egye­bek mellett, hogy az Aldi ru­galmas a részmunkaidősök beosztásával, akár egyetemi tanulmányok mellett is meg lehet találni az egyensúlyt a munkaórák és a tanulásra szánt idő között, még egy há­romgyerekes anyuka is el tud­ja látni családját munka mel­lett. A társaság azért is alkal­maz túlnyomó részben (80-90 százalékban) részmunkaidő­söket, mert így képes a leg­könnyebben biztosítani a szükséges létszámú mun­kaerőt, a munkavállalók pe­dig kevesebb munkaóra mel­lett így is versenyképes, idén már 322 800 forintos bruttó kezdőfizetést kapnak 8 órás munkaidőre vetítve. Kulcsár Dénes jelezte, hogy korábban egyes kiemelt időszakokra fel­vettek ugyan ideiglenes, kül­ső munkaerőt, de ez nem vált be. Egy debreceni boltveze­tő elmondta: kiemelt idősza­kokban, karácsonykor és hús­­vétkor a kiugró forgalomnak megfelelően szervezik meg a munkabeosztást, a Balaton nyári forgalmát a dolgozók át­csoportosításával oldják meg, az Aldi az önként jelentkező kollégák szállását fizeti. Túl­órát néhány váratlan eset ki­vételével nem kötelező vállal­ni, de a tapasztalat szerint a keretet általában kihasznál­ják, amennyiben a munkavál­laló is úgy akarja. Húsz sajttermékben talált hibát a Nébih Tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma Túl az uniós célértéken Jelentős marad a vállalatoknál a munkaerő iránti igény Fotó: MTI VIZSGÁLAT Minőségi és jelölési gondok miatt 20 esetben indí­tott hatósági eljárást a Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a Szu­permenta terméktesztben 31 kenhető sajtkészítményt vizs­gált meg. A komplex ellenőr­zésen - amely laboratóriumi vizsgálatokat is magában fog­lalt - 17 hazai és 14 külföldi gyártású sajtkrémet, krémsaj­tot, szendvicskrémet és friss sajtot teszteltek. A laboratóriumi vizsgálatok középpontjában a biztonsági paraméterek álltak. A Nébih szakemberei hangsúlyosan vizsgálták a Magyar Élelmi­szerkönyv előírásainak való megfelelést is, a minőségi kri­tériumok teljesülését, így pél­dául a zsír-, szárazanyag- és sótartalmat. A 31 termékből 20 miatt indult hatósági eljá­rás, 15 esetben figyelmezte­tést, öt esetben pedig súlyo­sabb jelölési hibák miatt bír­ságot szabtak ki több mint 1,5 millió forint értékben. A zsírfokozati besorolás­nak egy termék nem felelt meg, a szárazanyag-tarta­lom négy esetben tért el az előírásoktól, a sótartalom hét terméknél nem a jogsza­bályoknak megfelelően sze­repelt a csomagoláson. Há­rom sajtkészítményen szere­pelt a gluténmentes, egyen a laktózmentes felirat, a vizs­gálatban mind a négy termék megfelelőnek bizonyult. Egy sajtkészítmény csomagolásán nem jelölték tartósítószer je­lenlétét, de a szorbinsav - bár jóval a megengedett határér­ték alatt - kimutatható volt benne. Öt termék megnevezé­se hibás volt, mert olyan ösz­­szetevőt tartalmaztak, amely nem felel meg a Magyar Élel­miszerkönyv előírásainak - áll a közleményben. MW Túlzás lenne luxusautókat támogatni ZÖLDRENDSZÁM Dolgozik a zöldrendszámhoz kapcsolt tá­mogatási rendszer átfogalma­zásán a kormány, az elektro­mos autók vásárlásának tá­mogatási rendszere is meg­újul hamarosan. Kaderják Pé­ter, az innovációs tárca állam­titkára tájékoztatóján bejelen­tette, hogy az eddigi pályázat lezárult, és az új már az átala­kított feltételekkel nyílik meg. Elveszítik-e a zöldrend­számhoz való jogosultságukat a konnektoros SUV-ok tulajdo­nosai? Kaphatnak 1,5 millió forint állami támogatást a 18- 20 millió forintos luxusmo­­dellek elektromos meghajtá­sú változatai? A Jedlik Ányos­­terv második, újrafogalma­zott változata ezeket a kérdé­seket feszegette, és az érintet­tek kíváncsian várják, milyen kormányzati válaszok szület­nek. Kaderják Péter erről csu­pán annyit mondott: úgy ala­kítják át a támogatási rend­szert, hogy még inkább von­zóvá tegyék az olcsóbb elekt­romos autók megvásárlását. Luxusnak tartják, hogy „na­gyon nagy értékű” autókat tá­mogassanak a szűkös forrá­sokból. Újragondolják a zöld­rendszám szabályozását is - mondta az államtitkár. Az eddigi támogatások segít­ségével közel 2800 elektromos autót szereztek be hazánkban. Idén januárban több mint 16 ezer zöldrendszámú autó köz­lekedett az utakon, ami az egy évvel ezelőttihez képest bő 60 százalékos növekedés. MW STATISZTIKA A foglalkoztatás stagnálására számítanak a kö­vetkező időszakban az elem­zők, akik szerint stabilizáló­dik a munkaerőpiac. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal leg­frissebb adatai szerint az idén januárral záruló három hóna­pos időszakban a munkanél­küliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi rá­ta 3,4 százalék volt, az egy év­vel korábbihoz képest 9,5 ezer­rel, illetve 0,2 százalékpont­tal kisebb. A foglalkoztatot­tak átlagos létszáma ugyaneb­ben az időszakban 4,498 mil­lió volt, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az elsőd­leges munkaerőpiacon dolgo­zók száma 33 ezerrel, a kül­földi telephelyen dolgozóké 8,2 ezerrel nőtt, a magukat közfog­lalkoztatottaknak vallók szá­ma pedig 24 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek foglalkoztatá­si rátája 70 százalékra emelke­dett. A 20-64 éves korcsoport­ban - amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglal­koztatási célértéket tűzött ki - a foglalkoztatási ráta 75,3 szá­zalékra nőtt, ezen belül a fér­fiaknál 83,1, a nőknél 67,6 szá­zalék lett. A foglalkoztatás a tavalyi évben vélhetően tetőzött, rö­vid távon érdemi bővülés a kedvezőtlen külső környezet miatt nem várható - véleke­dik Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makro­gazdasági üzletágának veze­tője. Megjegyezte, hogy bár a foglalkoztatás további növelé­sére még van tér, ehhez kép­zésre van szükség az inaktí­vak körében. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint stabi­lizálódó munkaerőpiaci hely­zetet jeleznek az adatok, a ha­zai munkaerőpiac vélhetően elérte a teljes foglalkoztatott­ság szintjét. Úgy véli, noha je­lentős lehet a munkaerőpiaci fluktuáció, a munkanélküli­ségi mutatókat ez érdemben nem érinti majd, mert a válla­latok munkaerő iránti igénye a digitalizálás és automatizá­lás ellenére is jelentős marad, főleg azon cégek körében, ahol még mindig megéri a munka­erőköltséget növelni a techno­lógiai beruházások helyett. Horváth András, a Taka­rékbank vezető elemzője is úgy gondolja, hogy a jelenlegi csúcs körül ragadhat a foglal­koztatottság szintje, részben a világgazdasági bizonytalan­ságok miatt. Az év egészében a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékra csökkenésére szá­mít, hozzátéve, hogy a mun­kaerőpiac további bővülését elsősorban a munkanélküli­ként sem regisztrált inaktívak közül lehet várni. Megjegyez­te, hogy a foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiac­cá teszi a hazai munkaerőpia­cot, és elindulna az átmeneti­leg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása. Szerinte erre akár már közép­távon is esély nyílhat a jelen­legi folyamatok alapján. MW Többféle krémsajtot is vizsgált a hatóság Fotó: Shutterstock

Next

/
Oldalképek
Tartalom