Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-21 / 44. szám

2020. FEBRUÁR 21., PÉNTEK GAZDASÁG y Jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását így védelmeznék a klímát Palkovics László (jobbra) szerint a nyolcpontos terv alkalmazkodik a klímaváltozáshoz Fotó: Kormany.hu A vállalatok működését, az áram- és hőtermelést, a ház­tartások energiagazdálkodá­sát és a közlekedést is érin­ti a kormány által meghirde­tett nyolcpontos klíma- és környezetvédelmi akcióterv. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu AKCIÓTERV Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézke­dései megfelelnek a klímapo­litika három elvárásának, mi­szerint hozzájárulnak a káros­­anyag-kibocsátás csökkentésé­hez, alkalmazkodást jelente­nek az éghajlatváltozáshoz, va­lamint szerepük van a szemlé­letformálásban - közölte Pal­kovics László innovációs és technológiai miniszter. HULLADÉK Július 1-jével meg­kezdik az illegális hulladékle­rakók felszámolását, és létre­hozzák a Hulladékgazdálkodá­si Hatóságot. Az új hatóság fel­adata lesz a hulladék-gazdálko­dási ágazat ellenőrzése, az ille­gális hulladéklerakók felkuta­tása és büntetése. PET-PALACK Jövőre betiltják az egyszer használatos műanya­gok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést meg­tesznek azért, hogy a tömege­sen előforduló, egyszer haszná­latos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahaszno­_—*—v---------------------------------­sítható termékek váltsák fel. Ösztönzik a vállalkozásokat az üyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és a műanyag palackok, valamint a fémdobozok vissza­váltását, az újrafelhasználásra A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevez­te az agrárminiszter, aki beje­lentette: a méhészeti termé­kek értékesítéséből szárma­zó bevételek személyijövede­­lemadó-mentességet élveznek------aBt.-'-jf..--------ki-----al------.-----­nem alkalmas hulladékot ener­giává alakítják át. VÍZVÉDELEM A klímaváltozás­hoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett ter­majd. Nagy István hangsúlyoz­ta, hogy az Agrárminisztérium (AM) a Klíma- és természetvé­delmi akcióterven felül további intézkedésekkel, a méhészek támogatásán túl erdősítéssel, öntözésfejlesztéssel segíti a klímavédelmet. mészeti területen gondoskod­nak az élőhelyek helyreállítá­sáról és a megőrzés feltételei­nek megteremtéséről. Az erdős területet 2030-ra 27 százalék­ra növelnék, minden újszülött után tíz fát ültetnek. SZIGOR Szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szem­ben, hogy környezetbarát tech­nológiákat alkalmazzanak. A kkv-k megújuló energiaterme­lését 32 milliárd forinttal támo­gatják. Környezetbaráttá alakít­ják a Mátrai Erőművet, 2025-től a széntüzelés leáll. NAPENERGIA Tíz év alatt hat­szorosára akarják növeli a nap­energia-termelő kapacitást. A háztartások napelemes áram­­termelését kedvezményes hitel­lel és a nettó elszámolás rend­szerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösz­tönzik, kiemelten az egyéni fo­gyasztóknál, valamint a nagy­méretű, erőművi energiaterme­lés területén. SZÉN-DIOXID 2030-ra az ország­ban előállított energia 90 szá­zalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastraté­gia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biz­tosítsa. 2030-ig legalább 1 mil­lió okos fogyasztásmérőt telepí­tenek az országba. KÖZLEKEDÉS Megreformálják az elektromobilitás ösztönzé­si rendszerét, megteremtik an­nak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támoga­tást kapjanak. Minden új épí­tésű társas- és irodaházban le­hetőség lesz az elektromos au­tók töltésére. Emellett támogat­ják az alacsony vagy nulla kibo­csátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elin­dítják a Zöldbuszprogramot. ÁLLAMKÖTVÉNY Bevezetik a Zöld Államkötvényt - ami ha­sonlít az értékpapírhoz -, de itt a forrásokat kizárólag környe­zetvédelmi, ezen belül legin­kább klímavédelmi beruházá­sok megvalósítására fordítják. HÍREK Vasútfejlesztés az országhatárig ROMArís í Villamosítják és fel­újítják a Kolozsvártól a ma­gyar-román határig vezető vasútvonalat. Lucian Bode ro­mán ügyvivő közlekedési mi­niszter a napokban 7,3 mil­liárd lej (körülbelül 500 mil­liárd forint) értékű projektet támogató egyezményt írt alá Kolozsvár, Nagyvárad és Arad polgármesterével. Az uniós fi­nanszírozású román projekt­ben 166 kilométeren újítanák fel a vasútvonalat, amelyből 160 kilométert villamosíta­nának is. A projekt nem azo­nos a magyar kormány tervé­vel, amely szerint nagy sebes­ségű vasútvonallal kötnék ösz­­sze Budapestet Kolozsvárral, ahol a térség első TGV-típusú gyorsvasútja fut majd. MW Elsődleges legyen a takarékoskodás Erősíteni kell a lakosság megtakarítási hajlandóságát és képességét - emelte ki teg­nap az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke egy konferencián. Domokos László hangsúlyoz­ta, óriási kockázat a személyi kölcsönök drasztikus növeke­dése, ami adósságcsapdába sodorja a lakosságot, főként a hitelt felvevő legszegényebbe­ket. Az ÁSZ megállapodást írt alá a főváros kormányhivata­lával, aminek célja a lakosság pénzügyi tudatosságának fej­lesztése. Meg kell tanítani az embereket arra, hogyan tegye­nek félre - tette hozzá Domo­kos László. MW Adómentesség a méhészeknek Biztonságosnak bizonyultak a termékek Fotó: Shutterstock Átmentek a próbán a mosogatószerek Nem eladósodott a magyar lakosság Kevés a hitelállomány A felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része nem vett igénybe hitelt Fotó: MTI ELLENŐRZÉS Nem találtak hi­bát a kézi mosogatószerek fo­gyasztóvédelmi vizsgálata­kor - közölte az Innovációs és- Technológiai Minisztéri­um (ITM) az MTI-vel csütör­tökön. A tájékoztatás szerint az ellenőrzés a megfelelő zár­hatóságra, a feltüntetett össze­tevők mennyiségére, a bőrrel érintkező termék kémhatásá­ra (pH-értékét), a címkén ol­vasható tájékoztatás helytál­lóságára terjedt ki. A mosoga­tószerek mindegyike átment a próbán, használatuk tehát biztonságos, a vásárlók pon­tos, hiteles tájékoztatást kap­nak összetételükről. A labor az elmosható tá­nyérszám alapján összemér­te a termékek hatékonyságát is. A szakemberek 2 milliliter színezett zsiradékkal egyfor­mán szennyezett tányérokat mosogattak el 45 Celsius-fo­­kon, 3 liter mosogatóoldatban, 4,5 gramm mosogatószer fel­­használásával. A mosogatást addig folytatták, amíg a mo­sogatóié felületén egybefüggő feloldatlan zsiradékfolt jelent meg. A legjobban teljesítő szer egy adagja 26 tányérral bírt el, a másik véglet mindössze 2 tányér megtisztítására bizo­nyult alkalmasnak. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért fele­lős helyettes államtitkára sze­rint a tisztítószerek februári ellenőrzés-sorozata összes­ségében megnyugtató ered­ménnyel zárult. Az 50 külön­böző mosó-, mosogató- és fehé­rítőszer közül mindössze két hipó akadt fenn a rostán, rosz­­szul záródó kupakjaik miatt, ezeket azonnal kivonták a for­galomból. A fogyasztóvédelem a háztartási cikkek tesztelése során is elsősorban a veszélyt jelentő termékek kiszűrésével védi a családokat. MW Zsákutca az iparűzési csökkentése? VÉLEMÉNY Az iparűzési adó je­lentős csökkentése a városok polgárainak káros, a gazdaság­nak pedig zsákutca - reagált hi­vatalos Facebook-oldalán Cser- Palkovics András, Székesfehér­vár polgármestere a sajtóban a Nemzeti Versenyképességi Ta­nács javaslatára. Parragh Lász­ló, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a verseny­képességi tanács tagja szerint, ha a kormány elfogadja a javas­latot, akkor ezzel akár 80-100 milliárd forint maradhat a vál­lalkozásoknál. Cser-Palkovics András el­lenben úgy véli: a kieső több milliárd forint a városüzemel­tetési és -fejlesztési feladatok­ból hiányozna. Az önkormány­zat az adóbevételeit a város­ra, polgáraira és a gazdasági környezet fejlesztésére költi - emelte ki. Az önkormányza­tok ebből a bevételből tartják fent az intézményeket, emelik a béreket és nyújtanak szol­gáltatásokat a megye polgára­inak: ingyen utaznak a nyug­díjasok, kedvezményes bérle­tet kapnak a diákok. A Magyar Nemzet megkere­sésére Cser-Palkovics András elmondta: ha a javaslat megva­lósulna, a középvárosoktól fel­felé mindenkit jelentősen érin­tene. A polgármester szerint a hirtelen lépés helyett inkább az egész finanszírozási rend­szert kellene átgondolni. Min­denesetre örömtelinek nevez­te, hogy a Pénzügyminisztéri­um partnerként tekint az ön­­kormányzatokra. MW HITEL A magyar lakosság jö­vedelemhez viszonyított tel­jes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget okoz a számlák be­fizetése - derült ki az Intrum követeléskezelő európai fel­méréséből, amelyet csütörtö­kön küldött el az MTI-nek. Az Intrum pénzügyi jó­léti barométerén - amely a számlák fizetését, a hitelál­lományt, a megtakarításo­kat és a pénzügyi tudatos­ságot méri - Magyarország 6,24 pontot ért el, a visegrá­di országok között a legmaga­sabbat. Szlovákia 6,19, Cseh­ország 6,16, Lengyelország 5,54 pontot kapott. Európá­ban a legmagasabb értéket Németország (6,89), Ausztria (6,77) és Svédország (6,72) ér­te el, míg a legalacsonyabbat (5,30) Görögország. Magyarország viszonylag magas pontszáma elsősor­ban a rendkívül alacsony la­kossági hitelállománynak kö­szönhető: a hitelszabadság szempontjából az összes eu­rópai ország közül az első he­lyen áll. Deszpot Károly, az Intrum magyarországi üzletfejlesz­tési és értékesítési igazgató­ja a közleményben kifejtet­te: a felmérés szerint a ma­gyar válaszadók több mint há­romnegyede egyáltalán nem vett igénybe hitelt az elmúlt hat hónapban, beleértve a hi­telkártyakeret kimerítését. Az elmúlt egy-két évben már emelkedésnek indult a lakos­ság hitelállománya, ez nagy­részt a lakásárak emelkedé­sének és a magasabb össze­gű lakáshiteleknek tudha­tó be - mondta. A hazai hitel­állomány nagy részét jelenleg is a lakáshitelek teszik ki. A kutatás szerint a hitelsza­badságon kívül más mutatók szempontjából Magyarország elmarad az európai átlagtól. A felmérés során a magyarok közel 40 százaléka válaszolta azt, az elmúlt fél évben előfor­dult, hogy egy vagy több szám­lát sem tudott időben kifizetni. Kevéssel az európai átlag alatt van a magyar fogyasz­tók megtakarítási képessége, a pénzügyi tudatosság szem­pontjából viszont a 12. helyen áll Magyarország. Bár a ma­gyar válaszadók nagy része (64 százalék) elégedetlen az iskolai pénzügyi oktatással, rendkívül sokan válaszolták azt, hogy igyekeznek infor­málódni a pénzügyeikről és általában a gazdaságról - kö­zölték. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom