Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-12 / 36. szám

12 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2020. FEBRUÁR 12., SZERDA HÍREK Vezetői eszköztár a HR Klubban EGER Február 25-én, kedden, délelőtt kilenc órától tart­ja meg az első összejövete­lét a Heves megyei HR Klub az iparkamara székházában. A téma ez alkalommal a veze­tői eszköztár fejlesztése lesz, s egyebek között olyan kér­désekkel foglalkozik, hogyan változott az évek során a si­keresség képe, milyen min­ták és hatások alakítják ki a vezetői viselkedést, melyek a vezetői hatalom típusai és megközelítési módjai. A ren­dezvény ingyenes, de regiszt­rálni kell rá. T. B. Kérelmezhető az idei betétlap HEVES MEGYE Az őstermelők március 20-ig kérelmezhe­tik a 2020-as adóévre szóló betétlapjukat, hogy az igazol­ványuk érvényessége január 1. napjáig visszamenőleges legyen. Ennek köszönhető­en biztosíthatják az ősterme­lői jogviszonyuk folyamatos­ságát. Nem érvényes igazol­vánnyal a gazdálkodók nem minősülnek őstermelőnek, így e minőségben értékesíté­si tevékenységet sem folytat­hatnak. A betétlapot a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara ügyfélszolgálati irodáiban le­het kiváltani. A dokumentum kiállítása, valamint a pótlása továbbra is díjmentes. T. B. Két tucat ASP-s vaddisznó idén HEVES MEGYE Borsod-Aba­­új-Zemplén megyét sújtja eb­ben az esztendőben legin­kább az ASP-járvány. Január elseje óta Heves megyében huszonhat kilőtt, illetve elhul­lott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis víru­sát. Az állatokat a Nébih ada­tai szerint Szentdomonkos, Bükkszenterzsébet, Ivád, Pé­­tervására, Gyöngyöspata, Váraszó, Kisnána, Apc, Pély, Poroszló és Átány határában fedezték föl. T. B. Az állattenyésztők a beteg­ségek miatt aggódhattak, de emelkedett a sertés és a baromfi ára is, a tejé norma­lizálódott. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Az állattenyész­tés helyzetéről is beszélt Szendrei László, a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke a múlt heti saj­tótájékoztatóján. Az egyik leg­nagyobb gondot az afrikai ser­téspestis jelentette, amely az országban az elsők között buk­kant föl Hevesben. Mint mond­ta, segítettek, hogy a gazdálko­dók első kézből információk­hoz jussanak. Háztáji gazda­ságba nem jutott be a vírus, de megelőző intézkedésként több helyen levágták az állományt. Ez nagy érvágást jelentett a tu­lajdonosoknak, akik ugyan új­ralétesíthették volna a telepü­ket, de lelki okokból nem biz­tos, hogy megtették. A Heves megyei sertéseket és a belő­lük készült termékeket nem lehet a Dunántúlra szállítani. Akiknek megmaradt az állo­mányuk, azok jobb áron tud­ják értékesíteni. Nagy károk keletkeztek a vad­állományban is. A húsbaromfi­tartóknál is kifizetődőbbé vált a gazdálkodás. A tejágazatban stagnálást tapasztaltak, van igény a hazai tejre, s felléptek az egyik üzletlánc akciója el­len, amikor önköltségi ár alatt árusították a tejet, azóta a nyers tej ára normalizálódott. Az ál­lattartók számára sok pályázati lehetőség van, támogatások igé­nyelhetők a telepek korszerűsí­tésére. A szőlőtermesztésben az ala­csony felvásárlási árak okoz­tak gondot. Az elmúlt években sok szőlőt telepítettek a megye borvidékein, ez pedig túlter­meléshez vezetett. A támoga­tásoknak köszönhetően a bo­rászok is saját ültetvényeket hoztak létre, így a csak szőlé­szettel foglalkozó gazdálkodók alacsony áron tudták értékesí­teni a termést. A zöldszüret szakmailag indokolatlan, de bevett uniós gyakorlat. Volt el­lenállás miatta, ám két út előtt álltak a gazdák, vagy időben leszüretelik a termést és nem kapnak érte semmit, emiatt kivágják a szőlőt, vagy a zöld­szürettel megmentik területü­ket. Utóbbival a Mátrában töb­ben éltek vele, mint Egerben. Szendrei László szerint az al­földi szőlőtelepítésekkel felvá­sárlókat veszítettek az Észak- Magyarországon termelő gaz­dálkodók. Úgy véli, a termés­­mennyiség korlátozása javíta­ná a hazai borok minőségét és nem okozna borpiaci többletet. A szántóföldi növényter­mesztésről szólva kifejtette, ta­valy átlagos területen, 45 ezer hektáron vetettek búzát a ter­melők. A korábban szívesen nevelt tavaszi árpa kiszoruló­ban van. A magasabb áron ér­tékesíthető sörárpa-alapanyag helyett az őszi árpát választják a legtöbben, amely biztonságo­sabban termeszthető, ugyan­akkor az újabb fajták elérik a tavasziak minőségét. Vannak, akik a tavaszi árpát ősszel ve­tik el, amely mennyiségben így az őszit is felülmúlhatja. Őszi káposztarepcét 12 ezer hektáron vetettek. Az elnök a megyét is érintő fásítási programról elmondta, a szőlő-, gyümölcs- és szántóföldi növénytermesztésre alkalmat­lan területek erdősítése iránt sokan érdeklődnek. A fatelepí­tésre is jár támogatás, s a terület ápolására is kapnak pénzt a tu­lajdonosok. Az igénylések szá­ma meghaladta a várt három­százat, félévente lehet pályázni a programban való részvételre. A Magyarok Kenyere prog­ram tulajdonosa 2019-ben a MAGOSZ lett, de a lebonyo­lításában továbbra is részt vesz a kamara. Heves me­gye kiemelkedően teljesített, a pénzadományokat illető­en első helyen végzett, a gaz­dák pedig megduplázták bú­zaadományukat, nagy szoci­ális érzékenységről téve ta­núságot. Az egri malomban őrölt lisztből tíz tonnát a me­gyei karitász oszthatott szét, több mint hét tonna a határon túli magyar gyerekeknek ju­tott. Egyedülálló a kamara és a HESI Kft. évek óta működő gyakorlata, hogy a magyarok kenyeréből minden templom kap ünnepi kenyeret augusz­tus 20-ra. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Mátrai Erőmű: az árbevétel és a veszteség is nőtt tavaly VISONTA Megválasztották a tár­saság új tisztségviselőit a Mát­rai Erőmű Zrt. hétfőn tartott közgyűlésén több internetes portál tájékoztatása szerint. Az új, közel százszázalékos tulajdonos az állami Magyar Villamos Művek (MVM) lesz, amely új igazgatósági tagokat delegál, Kóbor Györgyöt, Ora­­vecz Zsoltot, Zámbó Balázst és Sipos Sándort. A felügyelőbi­zottságba Sum János Szilárd, Cseh Tamás Zoltán, Eiterer Antal kerül. Az eddigi igazga­tóság az átadás-átvétel idejére a helyén marad. A tranzakció vélhetően tavasszal zárul le. Az átadás-átvétel vélhetően tavasz­­szil zárul le Az ország második legna­gyobb erőműve tavaly 4047 gi­gawattóra áramot értékesített, míg egy évvel korábban még 5319-et. Az áram egy részét a piacról vette, majd továbbad­ta, a saját termelése alig több mint 3712 gigawattóra volt. Összességében 57 százalé­kos kihasználtsággal üzemel­tek a blokkok. Ennek oka volt az egyik lignittüzelésű blokk karbantartása, a másik a szén­dioxid-kvóták árának draszti­kus emelkedése, pár év alatt négyszeresére - ahogy arról írtunk, tonnánként hatról 24 euróra - drágult a környezet­­védelmi díj. Ez önmagában majdnem nyolcmilliárd forint­tal növelte a kiadásokat. Halmi Tamás leköszönő igazgatósági elnök elmondta, tavaly a társaság árbevétele 77 milliárd forint volt, a vesz­teség pedig 5,9 milliárd forint­ra rúgott. Az árbevétel 2018- ban 73,6 milliárd forint volt, a veszteség pedig csupán 817 millió forint. A nagyobb ügy­letek közül Halmi Tamás ki­emelte a csaknem 11 milliárd forintnyi beruházást és a nap­erőmű-értékesítést. A cég új tulajdonosai arról is döntöttek továbbá, hogy több mint tizenegymilliárd forin­tos hitelkeretet nyitnak meg, noha korábban kisebb keret­összeg is elegendő volt a mű­ködéshez. T. B. Majdnem százezer éjszaka decemberben a megyei kereskedelmi szálláshelyeken Pluszvendégeket hozott az év vége a megyébe HEVES MEGYE Többet időztek a külföldiek a magyar szállo­dákban decemberben, ám a belföldi vendégek kevésbé töl­tötték a karácsonyt és a szil­vesztert hazai kereskedelmi szálláshelyen. A Központi Statisztikai Hi­vatal szerint a tavalyi utol­só hónapban a külföldiek ál­tal nálunk töltött idő 13 szá­zalékkal nőtt, míg a belföl­di vendégéjszakák száma 3,4 százalékkal csökkent. A ke­reskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele tizenhat százalékkal gyarapodott de­cemberben. Az éves 0,8 szá­zalékos vendégéjszakaszám­növekedés 8,8 százalékos bevételnövekedéssel járt. Szűkebb hazánk panziói­ban, szállodáiban december­ben 46 ezren töltötték szabad­ságukat, majdnem négyezer­rel többen, mint egy évvel ko­rábban. A vendégéjszakák száma hat és fél ezerrel 98,6 ezerre nőtt. A háromezer kül­földi vendég 6,6 ezer éjszaká­ra maradt a megyében, a két adat négy-ötszázzal haladja meg az előző évit. A megye legkedveltebb úti céljai közül Eger vitte a prí­met 14 ezer vendéggel és 28,8 ezer vendégéjszakával, előb­bi ezerrel, utóbbi kétszázzal A Kékestetőn szívesen megfordultak a turisták Illusztráció: Cz. T. múlta fölül az előző évi ada­tot. A legnagyobb növeke­dést Noszvaj produkálta, há­romezer vendégre 6,5 ezer éj­szaka jutott, előbbi 1200-zal, utóbbi kétezerrel nőtt egy év platt. A nyertesek között volt Egerszalók és Gyöngyös is, mindkét település szállodái, panziói hétezer embert fogad­tak, de míg előbbin 16 ezer, utóbbin 14,2 ezer éjszakának örülhettek, hiszen a növeke­dés ezeréjszakányi volt. Szilvásváradon, Párádon stagnált a vendégszám, Dem­­jénben kevéssel nőtt, de az éj­szakák száma 250-500 között emelkedett. Mátraszentimrén az előző évivel azonos vendég­szám mellett nyolcszáz éjsza­kás elmaradás - de így is ki­lencezer vendégéjszaka - volt. A kisebb helységek közül Po­roszló forgalma ugrott meg nagyobb mértékben. A külföl­di vendégeken Eger, Egersza­lók és Gyöngyös osztozott. Éves összesítésben a 2018-as 620 ezer után 645 ezer fölé nőtt a vendégek száma Heves­ben, az éjszakáké 1,39 millió­ról 1,45 millióra emelkedett. A külföldiek a 67,7 ezer után 73 ezren szálltak meg a keres­kedelmi szálláshelyeken és 191,5 ezer helyett 192,5 ezer éjt töltöttek itt. T. B. Az idén is remélik, hogy az előző évihez hasonló eredményt hoz az aratás Illusztráció: MW Sokan erdősítenék Hevesben a gyengébb minőségű földeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom