Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-12 / 36. szám
12 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2020. FEBRUÁR 12., SZERDA HÍREK Vezetői eszköztár a HR Klubban EGER Február 25-én, kedden, délelőtt kilenc órától tartja meg az első összejövetelét a Heves megyei HR Klub az iparkamara székházában. A téma ez alkalommal a vezetői eszköztár fejlesztése lesz, s egyebek között olyan kérdésekkel foglalkozik, hogyan változott az évek során a sikeresség képe, milyen minták és hatások alakítják ki a vezetői viselkedést, melyek a vezetői hatalom típusai és megközelítési módjai. A rendezvény ingyenes, de regisztrálni kell rá. T. B. Kérelmezhető az idei betétlap HEVES MEGYE Az őstermelők március 20-ig kérelmezhetik a 2020-as adóévre szóló betétlapjukat, hogy az igazolványuk érvényessége január 1. napjáig visszamenőleges legyen. Ennek köszönhetően biztosíthatják az őstermelői jogviszonyuk folyamatosságát. Nem érvényes igazolvánnyal a gazdálkodók nem minősülnek őstermelőnek, így e minőségben értékesítési tevékenységet sem folytathatnak. A betétlapot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ügyfélszolgálati irodáiban lehet kiváltani. A dokumentum kiállítása, valamint a pótlása továbbra is díjmentes. T. B. Két tucat ASP-s vaddisznó idén HEVES MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén megyét sújtja ebben az esztendőben leginkább az ASP-járvány. Január elseje óta Heves megyében huszonhat kilőtt, illetve elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát. Az állatokat a Nébih adatai szerint Szentdomonkos, Bükkszenterzsébet, Ivád, Pétervására, Gyöngyöspata, Váraszó, Kisnána, Apc, Pély, Poroszló és Átány határában fedezték föl. T. B. Az állattenyésztők a betegségek miatt aggódhattak, de emelkedett a sertés és a baromfi ára is, a tejé normalizálódott. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Az állattenyésztés helyzetéről is beszélt Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke a múlt heti sajtótájékoztatóján. Az egyik legnagyobb gondot az afrikai sertéspestis jelentette, amely az országban az elsők között bukkant föl Hevesben. Mint mondta, segítettek, hogy a gazdálkodók első kézből információkhoz jussanak. Háztáji gazdaságba nem jutott be a vírus, de megelőző intézkedésként több helyen levágták az állományt. Ez nagy érvágást jelentett a tulajdonosoknak, akik ugyan újralétesíthették volna a telepüket, de lelki okokból nem biztos, hogy megtették. A Heves megyei sertéseket és a belőlük készült termékeket nem lehet a Dunántúlra szállítani. Akiknek megmaradt az állományuk, azok jobb áron tudják értékesíteni. Nagy károk keletkeztek a vadállományban is. A húsbaromfitartóknál is kifizetődőbbé vált a gazdálkodás. A tejágazatban stagnálást tapasztaltak, van igény a hazai tejre, s felléptek az egyik üzletlánc akciója ellen, amikor önköltségi ár alatt árusították a tejet, azóta a nyers tej ára normalizálódott. Az állattartók számára sok pályázati lehetőség van, támogatások igényelhetők a telepek korszerűsítésére. A szőlőtermesztésben az alacsony felvásárlási árak okoztak gondot. Az elmúlt években sok szőlőt telepítettek a megye borvidékein, ez pedig túltermeléshez vezetett. A támogatásoknak köszönhetően a borászok is saját ültetvényeket hoztak létre, így a csak szőlészettel foglalkozó gazdálkodók alacsony áron tudták értékesíteni a termést. A zöldszüret szakmailag indokolatlan, de bevett uniós gyakorlat. Volt ellenállás miatta, ám két út előtt álltak a gazdák, vagy időben leszüretelik a termést és nem kapnak érte semmit, emiatt kivágják a szőlőt, vagy a zöldszürettel megmentik területüket. Utóbbival a Mátrában többen éltek vele, mint Egerben. Szendrei László szerint az alföldi szőlőtelepítésekkel felvásárlókat veszítettek az Észak- Magyarországon termelő gazdálkodók. Úgy véli, a termésmennyiség korlátozása javítaná a hazai borok minőségét és nem okozna borpiaci többletet. A szántóföldi növénytermesztésről szólva kifejtette, tavaly átlagos területen, 45 ezer hektáron vetettek búzát a termelők. A korábban szívesen nevelt tavaszi árpa kiszorulóban van. A magasabb áron értékesíthető sörárpa-alapanyag helyett az őszi árpát választják a legtöbben, amely biztonságosabban termeszthető, ugyanakkor az újabb fajták elérik a tavasziak minőségét. Vannak, akik a tavaszi árpát ősszel vetik el, amely mennyiségben így az őszit is felülmúlhatja. Őszi káposztarepcét 12 ezer hektáron vetettek. Az elnök a megyét is érintő fásítási programról elmondta, a szőlő-, gyümölcs- és szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan területek erdősítése iránt sokan érdeklődnek. A fatelepítésre is jár támogatás, s a terület ápolására is kapnak pénzt a tulajdonosok. Az igénylések száma meghaladta a várt háromszázat, félévente lehet pályázni a programban való részvételre. A Magyarok Kenyere program tulajdonosa 2019-ben a MAGOSZ lett, de a lebonyolításában továbbra is részt vesz a kamara. Heves megye kiemelkedően teljesített, a pénzadományokat illetően első helyen végzett, a gazdák pedig megduplázták búzaadományukat, nagy szociális érzékenységről téve tanúságot. Az egri malomban őrölt lisztből tíz tonnát a megyei karitász oszthatott szét, több mint hét tonna a határon túli magyar gyerekeknek jutott. Egyedülálló a kamara és a HESI Kft. évek óta működő gyakorlata, hogy a magyarok kenyeréből minden templom kap ünnepi kenyeret augusztus 20-ra. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Mátrai Erőmű: az árbevétel és a veszteség is nőtt tavaly VISONTA Megválasztották a társaság új tisztségviselőit a Mátrai Erőmű Zrt. hétfőn tartott közgyűlésén több internetes portál tájékoztatása szerint. Az új, közel százszázalékos tulajdonos az állami Magyar Villamos Művek (MVM) lesz, amely új igazgatósági tagokat delegál, Kóbor Györgyöt, Oravecz Zsoltot, Zámbó Balázst és Sipos Sándort. A felügyelőbizottságba Sum János Szilárd, Cseh Tamás Zoltán, Eiterer Antal kerül. Az eddigi igazgatóság az átadás-átvétel idejére a helyén marad. A tranzakció vélhetően tavasszal zárul le. Az átadás-átvétel vélhetően tavaszszil zárul le Az ország második legnagyobb erőműve tavaly 4047 gigawattóra áramot értékesített, míg egy évvel korábban még 5319-et. Az áram egy részét a piacról vette, majd továbbadta, a saját termelése alig több mint 3712 gigawattóra volt. Összességében 57 százalékos kihasználtsággal üzemeltek a blokkok. Ennek oka volt az egyik lignittüzelésű blokk karbantartása, a másik a széndioxid-kvóták árának drasztikus emelkedése, pár év alatt négyszeresére - ahogy arról írtunk, tonnánként hatról 24 euróra - drágult a környezetvédelmi díj. Ez önmagában majdnem nyolcmilliárd forinttal növelte a kiadásokat. Halmi Tamás leköszönő igazgatósági elnök elmondta, tavaly a társaság árbevétele 77 milliárd forint volt, a veszteség pedig 5,9 milliárd forintra rúgott. Az árbevétel 2018- ban 73,6 milliárd forint volt, a veszteség pedig csupán 817 millió forint. A nagyobb ügyletek közül Halmi Tamás kiemelte a csaknem 11 milliárd forintnyi beruházást és a naperőmű-értékesítést. A cég új tulajdonosai arról is döntöttek továbbá, hogy több mint tizenegymilliárd forintos hitelkeretet nyitnak meg, noha korábban kisebb keretösszeg is elegendő volt a működéshez. T. B. Majdnem százezer éjszaka decemberben a megyei kereskedelmi szálláshelyeken Pluszvendégeket hozott az év vége a megyébe HEVES MEGYE Többet időztek a külföldiek a magyar szállodákban decemberben, ám a belföldi vendégek kevésbé töltötték a karácsonyt és a szilvesztert hazai kereskedelmi szálláshelyen. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a tavalyi utolsó hónapban a külföldiek által nálunk töltött idő 13 százalékkal nőtt, míg a belföldi vendégéjszakák száma 3,4 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele tizenhat százalékkal gyarapodott decemberben. Az éves 0,8 százalékos vendégéjszakaszámnövekedés 8,8 százalékos bevételnövekedéssel járt. Szűkebb hazánk panzióiban, szállodáiban decemberben 46 ezren töltötték szabadságukat, majdnem négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakák száma hat és fél ezerrel 98,6 ezerre nőtt. A háromezer külföldi vendég 6,6 ezer éjszakára maradt a megyében, a két adat négy-ötszázzal haladja meg az előző évit. A megye legkedveltebb úti céljai közül Eger vitte a prímet 14 ezer vendéggel és 28,8 ezer vendégéjszakával, előbbi ezerrel, utóbbi kétszázzal A Kékestetőn szívesen megfordultak a turisták Illusztráció: Cz. T. múlta fölül az előző évi adatot. A legnagyobb növekedést Noszvaj produkálta, háromezer vendégre 6,5 ezer éjszaka jutott, előbbi 1200-zal, utóbbi kétezerrel nőtt egy év platt. A nyertesek között volt Egerszalók és Gyöngyös is, mindkét település szállodái, panziói hétezer embert fogadtak, de míg előbbin 16 ezer, utóbbin 14,2 ezer éjszakának örülhettek, hiszen a növekedés ezeréjszakányi volt. Szilvásváradon, Párádon stagnált a vendégszám, Demjénben kevéssel nőtt, de az éjszakák száma 250-500 között emelkedett. Mátraszentimrén az előző évivel azonos vendégszám mellett nyolcszáz éjszakás elmaradás - de így is kilencezer vendégéjszaka - volt. A kisebb helységek közül Poroszló forgalma ugrott meg nagyobb mértékben. A külföldi vendégeken Eger, Egerszalók és Gyöngyös osztozott. Éves összesítésben a 2018-as 620 ezer után 645 ezer fölé nőtt a vendégek száma Hevesben, az éjszakáké 1,39 millióról 1,45 millióra emelkedett. A külföldiek a 67,7 ezer után 73 ezren szálltak meg a kereskedelmi szálláshelyeken és 191,5 ezer helyett 192,5 ezer éjt töltöttek itt. T. B. Az idén is remélik, hogy az előző évihez hasonló eredményt hoz az aratás Illusztráció: MW Sokan erdősítenék Hevesben a gyengébb minőségű földeket