Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-11 / 35. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2020. FEBRUÁR 11., KEDD HÍREK Változnak az égetés szabályai HEVES MEGYE Engedélykérelem helyett már csak bejelentési kötelezettség szükséges a külterületi irányított égetés esetén, mivel jelentősen változott az Országos Tűzvédelmi Szabályzat január 22-től - adta hírül weboldalán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A korábbi engedélyköteles eljárás helyett az égetést végző öt nappal az esemény előtt köteles írásban jelezni az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervezetének. Az illeték megfizetésére sincs tehát szükség. Sz. M. L. Magyar kézműves remek pályázat EGER A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kétfordulós pályázatot hirdet a Magyar kézműves remek elismerő cím elnyerésére, amely a magyar kézművesség értékeit, a mesterségeket hivatott elismerni. Várják a kézművesek, mesterek, népi iparművészek, iparművészek alkotásait, termékeit. Olyan műveket várnak, amelyek tükrözik a magyar értékeket, hagyományokat, de egyben ezek megújítására is a mai kor elvárásainak megfelelően - írja portálján a Heves megyei iparkamara. Sz. M. L. Növekszik az erdők területe HEVES MEGYE Hazánk az elmúlt évszázadban csaknem megduplázta erdőterületét. A folyamat nem áll meg, a jövőben is folytatódik az erdőtelepítés - írja közösségi oldalán az Egererdő Erdészeti Zrt. Egy mintafásítási program már lezajlott az erdészetnél: Hatvan külterületén 6,5 hektáron telepítettek erdőt. A folytatásban együttműködnek az önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel, írják. Sz. M. I. Hatvanban is gyorsan kúsznak felfelé az árak Drágult az albérlet, de bővült a kínálat Illusztráció: Shutterstock A megyeszékhelyeken 11 százalékos volt a növekedés az albérletpiacon 1 Kiadó lakások átlagos havi bérleti díja la megyeszékhelyeken (ezer forint/hó) Megyeszékhely 2019. január 2020. január Székesfehérvár 115 120 Győr 110 115 Tatabánya 95 110 Veszprém 105 110 Debrecen 98 100 Eger 90 100 Kecskemét 100 100 Az lngatlan.com legfrissebb adatai szerint idén januárban a fővárosi bérleti díjak tíz százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve. A megyeszékhelyeken 11 százalékos növekedést lehetett felfedezni. Tóthpál Zoltán zoltan.tothpal@mediaworks.hu HEVES MEGYE Még mindig tempós emelkedést mutatnak az átlagos bérleti díjak Budapesten és a megyeszékhelyeken, ám a részletes adatok már arról árulkodnak, hogy vannak fővárosi kerületek és vidéki nagyvárosok, ahol megállt a drágulás - derült ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amelynek apropóját az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat új felmérése adta. Az összeállítás a bérleti díjak változását vizsgálta évtizedes távlatban. Az Eurostat szerint 2007 és 2019 harmadik negyedéve között Magyarországon több mint hatvan százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak. Ezzel a magyar piac dobogós lett. Ennél nagyobb emelkedés e területen csak Csehországban és Litvániában fordult elő, előbbiben közel nyolcvan, utóbbiban több mint száz százalékkal mentek feljebb a díjak 12 év alatt. Az Ingatlan, com pedig több mint tízezer magánszemély által tavaly és idén januárban feladott hirdetés alapján azt nézte meg, hogy hol tart most a magyar albérletpiac. A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban 165 ezer forint volt, ami tízszázalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal, százezer forintra nőtt a havi kiadás. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunknak azt mondta, hogy az átlagos összegekből az olvasható ki, hogy továbbra is tempós marad az albérletárak emelkedése.- A tavaly január óta bekövetkezett drágulás annak is köszönhető, hogy Magyarországon jelentősen növekedett a bérszínvonal, ami idén is folytatódhat, igaz kisebb mértékben, mint az elmúlt években. Emiatt a tulajdonosok is több pénzt kérhetnek a kiadó lakásokért - fogalmazott a szakember. Balogh László arról is tájékoztatott, hogy Egerben az elmúlt egy évben a magánszemélyek által 'kiadásra meghirdetett lakások átlagos kilencvenezer forintos havi bérleti díja idén januárra százezer forintra nőtt, ez 11 százalékos drágulásnak felel meg. Számottevő változás még, hogy a tulajdonosok által meghirdetett ingatlanok száma egy év alatt megduplázódott: idén év elején 84-re ingatlanból válogathattak a jövendő bérlők, tavaly pedig csak feleennyiből. Gyöngyösön egy évvel ezelőtt 15 kiadó lakást kínáltak bérlésre a tulajdonosok, átlagosan 75 ezer forintért havonta. Idén januárban viszont már 24-et, átlagosan kilencvenezer forintért. Ez húszszázalékos drágulásnak felel meg, a kínálat viszont hatvan százalékkal emelkedett. Mint azt Balogh Lászlótól megtudtuk, Hatvanban lehet a legdrágábban bérbe venni ingatlant: itt 112 ezer forintot kérnek a tulajdonosok átlagosan egy hónapra az albérlőktől. Egy évvel ezelőtt még kilencvenezer forintért lehetett kivenni egy átlagos lakást. így a drágulás a Zagyva-parti városban a legnagyobb: egy év alatt 24 százalékos. Nem jogerős a döntés az apci anya ügyében (Folytatás az 1. oldalról) APC, EGER A bírósági határozat indokolása megállapítja, a vádlott illegálisan rácsatlakozott az elektromos hálózatra, s a lakásban működtetett fogyasztók áramellátását olyan hosszabbítókkal biztosította, amelyeknek a szigetelése sérült volt, érintésvédelemmel nem látták el azokat, hő hatására deformálódtak. Alkalmatlanok voltak biztonságos használatra. Ez az állapot eredményezte azt, hogy a terhelt 14 esztendős fiát 2017. július 2-án az esti órákban zuhanyzás közben halálos áramütés érte. Zárlatossá vált ugyanis a bojler, a megfelelő érintésvédelem pedig hiányzott. A korábban tartott előkészítő ülésen Sz. E. nem ismerte be a bűnösségét, s nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság nyomban tárgyalta az esetet, ám tanúmeghallgatás miatt azt el kellett napolnia. A bíróság szerint az anya tisztában volt a veszélyekkel Vallomásában az anya arról is beszélt, hogy a főbérlője kérte rá: a szabálytalanul vételezett árammal használjanak néhány elektromos készüléket, például a mosógépet is. Ezt azzal indokolta, hogy abból a dugaljból az olcsóbb éjszakai áram jön. Az igazságügyi szakértő is úgy vélte, az illegális áramvételezés már a lekapcsolás előtt elkezdődhetett. A fogyasztásmérőt törvénytelenül megkerülő konnektort viszont szakszerűen alakították ki. A végzetes meghibásodás az egyik hosszabbítóvezetékben és a bojlerben volt. Az Egri Törvényszék megállapítása szerint a terhelt tisztában volt a jogellenes és szakszerűtlen áramvételezésben rejlő veszélyekkel, magatartása és a bekövetkezett halálos eredmény között oksági kapcsolat áll fenn. Az elsőfokú döntést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. Másodfokon az ügyben a Debreceni ítélőtábla jár majd el. Sz. Z. Megváltozik a forgalom rendje Jobb, ha óvatos a gyalogos, mert ő kockáztatja leginkább a testi épségét Többnyire nem a járókelő hibázik IGER Hétfőn megkezdődött a Ludányi utcai szennyvízcsatorna rekonstrukciójának második üteme. A munkáké tok forgalmi rend változással járnak a Ludányi utcában a Tiba utcától délre eső szakaszán. Az említett rész a Ceglédi utca felől, a régebben egyirányú útszakasz kétirányúsításával lesz elérhető. A munkavégzés egész hónapban tart, a várható befejezési ideje február 28. A következő hetekre a fogyasztók türelmét, az ott lakók és közlekedők megértését és fokozott figyelmét kéri a Heves Megyei Vízmű Zrt. Sz. M. L. HEVES MEGYE Szűkebb hazánkban is sok embert gázolnak el a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Sokkoló adat: tavaly négyből három halálos baleset fényjelzés nélküli zebrán történt.- Heves megyében az elmúlt évben ötvennyolc olyan személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, amelyben érintett volt gyalogos. Ebből húsz esetben okozóként, harmincnyolc esetben pedig vétlen félként sérültek meg az úttesten átkelők. Ezen esetek túlnyomó többségben lakott területen belül történtek - tudtuk meg a Heves Megyei A gyalogos ráfizethet a figyelmetlenségére Fotó: Berán Dániel Rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől, Soltész Bálinttól. Nem ismeretlen az a helyzet, amikor a gyalogos gyorsan szétnéz, majd szalad is át a piros jelzésen.- Az általuk előidézett balesetek mindig a szabálytalan, hirtelen úttestre lépés miatt következtek be. A vétlen gyalogjárók esetében megállapítható, hogy a sérelmükre okozott harmincnyolc balesetből tizenhat kijelölt gyalogátkelőhelyen történt. Tizenegy alkalommal a sebesség hibás megválasztása, kétszer szabálytalan személyszállítás, egyszer műszaki hibás jármű miatt történt baj. Háromszor nem adták meg a sofőrök az elsőbbséget kanyarodáskor, ötször azért sérült a gyalogos, mert hátramenetben nem tartotta magát a szabályokhoz a vezető - részletezte a sajtóreferens. A kijelölt átkelőhelyen a gyalogosok sérelmére történt balesetekre jellemző, hogy az okozó jármű vezetője nem tartotta be a KRESZ előírásait. A megyében két gyalogos halt meg így közlekedési balesetben tavaly. Sz. M. L. Látogassori el hírportálunkra! HEOL.hu
