Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-07 / 5. szám
2020. JANUAR 7., KEDD GAZDASÁG y Tavaly októberben bruttó 365 ezer forint volt az átlagos bér Növekvő átlagkeresetek Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 11,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elemzők szerint idén enyhébb növekedésre lehet számítani. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KSH Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 365 100 forint volt, 11,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 11,2 százalékkal, 375 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 200 forintot ért el, 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az októberi 2,9 százalékos inflációval számolva az októberi reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 378 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek, a költségvetési szektorban - közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A feldolgozóiparban 12,4, az építőiparban 12,7 százalékos volt az átlagkeresetek éves emelkedése. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén alkalmazottak keresete 17,0 százalékkal nőtt egy év alatt. Elemzők szerint a keresetek a tavalyinál valamivel enyhébb ütemben nőnek majd, de idén ismét nagyobb szerepet kapnak a kormányzati intézkedések. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az állami szféra egyes területeit érintő bérmegállapodások és a munkaerőhiány együtt tartotta még októberben is két számjegyű szinten a bérnövekedést. 2020-ban már egy számjegyűre lassulhat a bérdinamika, döntően a munkaerőhiány kismértékű mérséklődése miatt. Könnyen lehet, hogy év közben bejelentenek újabb bérrendezéseket a közszférában, így nem zárható ki, hogy idén is 10 százalék felett emelkedjenek a bérek. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének megítélése szerint októberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelésének hatására nőttek a bruttó bérek a várakozásokat némileg meghala-Célegyenesben a tárgyalások Legkésőbb január 20-ig meg kell állapodni a bérekről azoknál az áruházláncoknál, amelyek a január-decemberi üzleti év szerint működnek. Ideális esetben két-három fordulós egyeztetés után 10-15 százalékos fizetésemelésre lehet számítani. A kezdő bruttó fizetés 300 ezer forint is lehet. dó mértékben. 2020-ra a megállapított ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimumok miatt is 9 százalékot várhatóan meghaladó bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői, ami 5,5 százalék körüli reálbér növekedést jelent. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy októberben a versenyszférában és a közszférában hasonló volt a bérek növekedésének üteme, mert a közszféra egy részén - például az egészségügy egyes területein - a bérek rendezésére került sor. 2020-ban a bérek némileg lassabb, de továbbra is erőteljes növekedésére számítanak a Századvég elemzői, a növekedés megközelítheti a 10 százalékot. Ebben fontos szerepet játszhatnak majd a közszféra bérrendezései is, amelyeket több területen is folytatni kell az elvándorlás megakadályozása érdekében. A szociális hozzájárulási adó további csökkentése szintén a bérek növekedésének irányába hathat. A versenyszféra béremeléseit mérsékli a külső környezet bizonytalansága. HÍREK Nőtt az ipari termelői ár KSH Tavaly novemberben az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 2,5 százalékkal nőttek, a feldolgozóipar árai 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az exportértékesítés árai 1,9 százalékkal, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,8 százalékkal nőttek az előző év novemberéhez képest. Az ipari termelői árak így öszszességében 2,1 százalékkal haladták mega 2018 novemberieket. Az árak alakulását a nyers- és alapanyagok világpiaci árváltozása, valamint a munkabérek növekedése befolyásolta. MTI Sertéspestis Romániában VÍRUS Újabb 26 ezer sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság, miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében, a Gulianca településen működő sertésfarmon. A sertéshizlaldát elszigetelte a hatóság, a farmon nevelt 26 ezer állatot elpusztítják, a tulajdonosok kártérítést kapnak. A fertőzés az ország 41 megyéje közül 36-ot érintett: 24 megyében vannak házi sertéseknél észlelt aktív ASP fertőző gócok, a többi 12 megyében kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét. MTI Megtévesztett marhahúsfogyasztók ÁLLATTENYÉSZTÉS Az ágazati szereplők szerint a fogyasztókat hamis állításokkal vezetik félre a marhahúsfogyasztással kapcsolatban - írja a Magyar Nemzet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számos európai szervezettel együtt csatlakozott az European Livestock Voice (Meattheacts) néven indított uniós kampányhoz, amelynek elsődleges célja, hogy eloszlassa az elmúlt években az állattartás körül felhalmozódott tévhiteket.- A vásárlókért óriási verseny folyik, a fogyasztók pedig egyre tudatosabban döntenek arról, mi kerüljön a tányérjukra. Ezért is fontos, hogy mielőbb tiszta vizet öntsünk a pohárba - mondta Sülé Katalin, a NAK elnökségi szóvivője, aki maga is húsmarhatenyésztéssel foglalkozik. Leszögezte: sokan úgy vélik, hogy a húsmarhatartás ökológiai szempontból nem kifizetődő, de ez nem így van. A legelők szén-dioxid-megkötése akár magasabb is lehet, mint az erdősített területeké, a természetnek, a szántóterületeknek szüksége van a szerves trágyára is. Azt is gyakran hangoztatják, hogy egyetlen kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter víz kell. Az a tanulmány azonban, amely ezt állítja, a marhatenyésztés vízlábnyomába a csapadékot is beleszámította, torz képet adva ezzel az ágazat vízigényéről. A szóvivő szerint az sem igaz, hogy az állattenyésztés a Föld édesvízkészletének harmadát használja fel, a kutatások ezt 8 százalékra teszik. Sokak szerint a vörös hús rákot okoz, de ezt számos kutatás cáfolta. Egy felmérés szerint a vegetáriánus életmódot folytatók körében ugyanakkora a vastagbélrák előfordulásának esélye, mint a vörös húsokat előnyben részesítőknél. MW Tévhitek alakultak ki a marhatenyésztésről Fotó: MTI Emelkedő nyugdíjak januártól Nyugaton eltűntek a közfoglalkoztatottak Kevesebb a közmunkás Százezer fő alá csökkenhet a közmunkások száma Fotó: MTI VÁSÁRLÓÉRTÉK A tervezett infláció mértékével megegyezően 2,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak januártól - közölte Rétvári Bence az Ml aktuális csatornán. Az Emmi parlamenti államtitkára jelezte, hogy ezzel a Fidesz teljesíti azon vállalását, hogy a nyugdíjak megőrzik az értéküket. Az elmúlt években még 10 százalékkal nőtt is a nyugellátások vásárlóereje - hangsúlyozta Rétvári. Az elmúlt időszakban 250 milliárd forintnyi pluszjuttatást is kaptak a nyugdíjasok, a többi között Erzsébet-utalvány és rezsitámogatás formájában - tette hozzá az államtitkár. Ennek köszönhető, hogy 21 százalékról 15 százalékra csökkent azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akiket szegénység fenyeget. Ez már jobb érték, mint a 18 százalékos uniós átlag - hívta fel a figyelmet Rétvári Bence, aki szerint azok a balliberális erők kritizálják folyamatosan a nyugdíjemelés mértékét, akik kormányzásuk alatt csökkentették a nyugdíjakat. A nyugdíjak értékének megőrzését törvény garantálja. Nyugdíjkorrekcióra ezért 2019 novemberében is sor került. Mivel az infláció 0,7 százalékkal magasabb lett a tervezettnél, ezért ekkora kiegészítésben részesültek az érintettek, egy összegben az egész évre. A korrekció beépül a nyugdíjakba, így tavaly januárhoz képest 3,5 százalékkal magasabbak az ellátások. MW MUNKAERŐPIAC Idén tartósan százezer fő alá csökkenhet a közfoglalkoztatotti létszám - írja a Magyar Nemzet szakértői véleményre támaszkodva. A rendszerben ragadó több tízezer ember ugyanakkor már nem a munkanélküliség, hanem a képzettség hiánya miatt nem tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Az adatok alapján már tavaly augusztusban is éppen hogy meghaladta a százezer főt a létszám. A Belügyminisztérium utolsó közzétett havi jelentése szerint az év nyolcadik hónapjában átlagosan 104 ezren vettek részt valamilyen közfoglalkoztatási programban, ami egy év alatt több mint húszezer fős csökkenést jelentett. A közmunkások felét három megye - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén - adja. Ezzel szemben több nyugatmagyarországi térségben már szinte alig találni közmunkást: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében 2019 augusztusában alig több mint hatszáz fő dolgozott a másodlagos munkaerőpiacon. A Magyar Nemzet információi szerint a kormány is azzal számol, hogy 2020-ban százezer fő körül marad a létszám, és ehhez igazították a közfoglalkoztatásra szánt pénzügyi keretet is. A legkevesebb közmunkást foglalkoztató megyékben az idén már nem is indítanak újabb programokat. A közfoglalkoztatotti létszám 2016-ban volt a legmagasabb, az év augusztusában közel 250 ezer főt regisztráltak. A dinamikus csökkenés 2017-től következett be. Ennek egyik oka a növekvő munkaerőhiány volt, amelyet az adatok is alátámasztanak. Felére csökkent 2016 óta a középfokú végzettségű közmunkások száma, emellett az érdekképviseletek visszajelzése is azt igazolja, a cégek ma már örömmel toboroznak körükben is. Ugyanakkor a szakszervezetek tapasztalatai szerint sok közmunkás versenyszektorba történő integrációját alapvető problémák lehetetlenítik el: a munkavállaló sokszor nem tartja be a munkakezdési időt vagy a munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelenik meg. A közmunkáslétszám dinamikus csökkenésének másik oka, hogy 2017-től jelentős lett a különbség a minimálbér és a közmunkásbér közötti öszszegben. Előbbi jóval magasabb, így sokakat motivál arra, hogy állást keressenek az elsődleges munkaerőpiacon. Ráadásul sokan a kötelező legkisebb keresetnél jóval magasabb összeget is megkaphatnak a munkaerőhiányos ágazatokban. MW