Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-28 / 23. szám

2020. JANUÁR 28., KEDD GAZDASÁG y Itthon háromezer tonna halat falnak fel a kárókatonák egy évben Túl sok lett a kormorán Visszafordíthatatlan károkat tudnak okozni a tavak halállományában a kormoránok Fotó: MTI Hatalmas károkat okozhat a hazai élővizekben és halas­tavakban a kormoránok invá­ziója, amely idén a megszo­kottnál korábban kezdődött. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PUSZTÍTÁS Elképesztő mérete­ket öltött az elmúlt időszakban a kormoránok okozta kár a ha­zai élővizekben - nyilatkozta a Magyar Akvakultúra és Ha­lászati Szakmaközi Szerve­zet szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgató­ja a Magyar Nemzetnek. Lé­vai Ferenc elmondta, míg ko­rábban szeptember végén, ok­tóber elején jelentek meg az első csapatok, tavaly már au­gusztustól védekezni kellett a kártevő madarak ellen. - Ősz­szel végig nagy erőkkel dol­goztunk azon, hogy megóv­juk a halállományt. Az idegen­honos halragadozók egy húsz­­harminc hektáros halastóban pár óra alatt visszafordítha­tatlan kárt tudnak okozni - mondta a szakember. A madártani egyesület sta­tisztikái alapján készült szá­mítás szerint egy átlagos év­ben itthon mintegy három­ezer tonna halat falnak fel a kormoránok. Ez igencsak nagy szám, miközben a teljes magyar horgászmozgalom egy évben 3500 tonna halat fog ki. Bár ez a ragadozó gyakorlati­lag mindent felfal, ami az út­jába kerül, előszeretettel halá­szik a hengeres testű és a ke­vésbé védekezőképes halakra. A legnagyobb kárt nem is az elfogyasztott mennyiség jelen­ti, hanem az, hogy a csapatban vadászó kormorán nagyon sok halat sebesít meg, mire a sa­ját táplálékát megszerzi. Más­részt azzal, hogy a téli időszak­ban felzavarja a vizet, kiker­geti vermelőhelyükről a hala­kat, amelyek így a sekély ná­dasban megfáznak. - A tény­leges kár tavasszal jelentke­zik, amikor a halastavak gaz­dái legyengült, beteg állomány­nyal találkoznak, a halak jó ré­sze pedig a telet sem éli túl - mutatott rá Lévai Ferenc. Mivel a ragadozó madár leg­nagyobb költőhelyei Európa északi részén - Svédország­ban, Hollandiában, Dániában és Lengyelországban - van­nak, ezért a védekezésnek is európai szinten kell meg­valósulnia. - Az igazán ha­tásos módszer az lenne, ha a fészkelőtelepeken sikerülne csökkenteni az egyre növek­vő populációt. Ennek módja, hogy a tojásokat lelakkozzák vagy más módon meddővé te­szik, így a madár nem érzi azt, hogy tojnia kellene, hanem ad­dig ül az üres tojásokon, amíg nem múlik el a költési láz - mondta Lévai Ferenc. Rövid távon az jelentene könnyebb­séget, ha a mostaninál is na­gyobb mértékben lehetne irta­ni a kártevőt.- Abban kérjük a minisz­térium segítségét, hogy a ha­zai fészektelepek gyérítését tegyék lehetővé olyan eszkö­zökkel, amelyek az esetlege­sen ott fészkelő más állomá­nyokat nem zavarják - emelte ki. Erre már vannak jó példák, a Jisza-tó környékén a sport­­horgász-egyesületnek sikerült hatékony módszerrel csökken­tenie az ott fészkelő tojóállo­mányt. - Fontos, hogy az öko­szisztémában az egységet lás­suk. Ez a faj túlszaporodott, így óriási károkat okoz nem­csak a halgazdaságoknak, ha­nem a természetnek is - mu­tatott rá Lévai Ferenc, hozzá­téve, hogy nagyon sok védett madarunk van, büszkék lehe­tünk például arra, hogy ná­lunk él az európai kócsagállo­mány mintegy hatvan százalé­ka. Az őshonos madarak alkal­mazkodtak a helyi adottságok­hoz, szelektíven halásznak és nem pusztítanak el mindent maguk körül. Tovább tarol az állampapír BEFEKTETÉS Tavaly kétszer annyi lakossági állampapírt vásároltak az emberek Ma­gyarországon, mint 2018- ban - közölte a Magyar Ál­lamkincstár (MÁK) pénzfor­galmi elnökhelyettese az Mi­en. Borbély László András el­mondta: tavaly 1558 milli­árd forinttal nőtt a lakossá­gi állampapír mennyisége - amelynek 45 százalékát, mintegy 700 milliárdot a MÁK értékesített -, a teljes állo­mány így több mint 9000 mil­liárd forintra emelkedett. A növekedés egyik oka a Ma­gyar Állampapír Plusz beveze­tése, amely a több mint 9000 milliárdból mintegy 3200 mil­liárdot tesz ki. A lakosság ré­szesedése 2019-ben 20 szá­zalék volt, 2020-ban pedig a 25 százalékot is elérheti. MW Rohamosan nőnek a keresetek BÉR Magyarországon 2010 és 2019 között a csalá­di adókedvezményt is figye­lembe véve a nettó kerese­tek 87 százalékkal emelked­tek - mondta az ITM foglal­koztatáspolitikáért felelős ál­lamtitkára. Bodó Sándor em­lékeztetett: a szociális part­nerek között 2018 decembe­rében létrejött kétéves bér­megállapodásnak köszönhe­tően idén január elsejétől a bruttó minimálbér 161000 forintra, a garantált bérmini­mum pedig bruttó 210 600 forintra emelkedett. MW Több millió forintos lőszertámogatás évente A kárókatonának is nevezett madarak elleni védekezésre az Agrárminisztérium évente több millió forint lőszertámogatást biztosít a halászati egyesüle­teknek. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szak­maközi Szervezet szóvivője sze­rint az eredmények jól látha­tók, a védekezés hatásfoka az elmúlt években javult. Ugyan­akkor a Dunáról és a természe­tes vizekről a halőrök által elza­vart kormoránok a halastavak környékén csapnak le újra. Alaposan nőhet a diákhitel összege A kátyúkra is köthet biztosítást Elbizonytalanodhatnak a befektetők Visszaesett a kereslet FELSŐOKTATÁS Új termékeken, a meglévő hitelek terén pedig több változtatás előkészíté­sén dolgozik a Diákhitel Köz­pont (DHK) - mondta a Világ­­gazdaságnak Magyar Péter, a központ vezérigazgatója. El­képzeléseik szerint a követke­ző tanévtől a szabad felhasz­nálású Diákhitel 1 felvehető maximuma magasabb lenne a mostani havi 70 ezer forint­nál. Az emelést az indokolja a szakember szerint, hogy az új hitelfelvevők csaknem 80 szá­zaléka már a kérhető hitelma­ximumot igényli, ami persze összefügg azzal, hogy az el­múlt öt évben több mint 50 százalékkal nőttek a lakbérek az egyetemi városokban. Ma­gyar Péter reményei szerint a Diákhitel 1 összegének eme­lése segít majd abban, hogy csökkenjen azoknak az ará­nya, akik a felvételi ponthatá­rok kihirdetése és a diploma­osztás között morzsolódnak le a felsőoktatásból. Arról még tárgyalnak, hogy mekkora lehet a havi maximális összeg, ám iránymutató, hogy a DHK felmérése szerint a felső­­oktatási tanulmányokkal köz­vetlenül, illetve közvetve össze­függő költségeket a hallgatók havi 130 ezer forintra teszik. A DHK másik fontos felada­ta a hazai szak- és felnőttkép­zés reformjához kapcsolódik. A tervezőasztalon van a felnőtt­­képzési diákhitel-konstrukció, amely egyfajta jövedelempótló konstrukció lehet, de a felnőtt­­képzés díjának kiegyenlítésére is igényelhető lenne hitel. Érte­lemszerűen ezért a kölcsön ha­vi összege a hagyományos diák­hitelnél magasabb lehet, de fon­tos hangsúlyozni, hogy jellem­zően néhány hónapos, maxi­mum egyéves képzésekről van szó, vagyis a teljes hiteltartozás sem lesz nagyon nagy. MW Felnőttképzésre is lehet majd igényelni diákhitelt Fotó: MTI ÚTHIBÁK Télen az autóutak ti­pikus „dísze” a fagy rongálása által keletkező kátyú, amely­be ha a jármű beleszalad, ko­moly anyagi károkat is elszen­vedhet a tulajdonosa. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka a Magyar Biztosítók Szövetsé­ge (Mabisz) szerint jellemző­en az első negyedévben törté­nik, mivel az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik, és nyárig számtalan autót tesz­nek tönkre az oda nem illó lu­­kak az aszfalton. Kátyúbiztosí­tást önállóan, illetve a kötele­ző gépjármű-felelősségbiztosí­tás (kgfb) vagy a casco mellé kiegészítéseként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer fo­rintért - írta a Magyar Nemzet. Évek óta felborzolja a volán mögött ülők kedélyeit, misze­rint nem elég, hogy a lyukba belefutott a jármű, azt, hogy a kátyú okozta a meghibásodást, magának a vezetőnek kell bizo­nyítania. A szakértők szerint a kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem sérült meg senki, mivel a ható­sági jegyzőkönyv fontos doku­mentum a bizonyítási eljárás során. - Készüljön több irány­ból fénykép a kátyúról, az autó­ról, a helyszínről és a sérülés­ről jól láthatóan - írja a Mabisz. A kárt a közút fenntartójá­nak kell bejelenteni. Ebben szerepeljen az esemény ideje, pontos helye, a baleset körül­ményei. Ha van biztosítás, ak­kor nem az útkezelőnek, ha­nem a biztosítónak kell jelezni a kárt. MW INGATLANPIAC Nagyon erős visszaesést mutatott a lakás­piac a múlt év harmadik ne­gyedévében: három hónap alatt 19 329 használt és új la­kás talált gazdára, ez 56 szá­zalékkal marad el 2018 har­madik negyedévétől, a múlt év első és második negyedévé­hez képest pedig 50, illetve 44 százalékos a visszaesés' - de­rül ki az Ingatlan.com legfris­sebb elemzéséből, amely sa­ját adatokon és a múlt év har­madik negyedévére vonatko­zó, hivatalos KSH-számokon alapul. Balogh László, az In­­gatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy a legerősebb csökkenés a fővá­rosi használt lakások piacán látható: a múlt év harmadik negyedében mindössze 1472 ingatlan került új tulajdonos­hoz, ez éves összevetésben 82 százalékos zuhanás. A megye­­székhelyeken 52 százalékkal, 3970-re csökkent az adásvé­telek száma, a nagyobb vidé­ki városokban 6835 tranzak­ció történt, ez 50 százalékos hanyatlás az előzetes adatok szerint - írta a világgazdaság. A lakáspiaci forgalom hir­telen csökkenésével párhuza­mosan a KSH szerint az árak éves összevetésben még emel­kedést mutattak. 2019 harma­dik negyedében a használt la­kások ára 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az új lakások pe­dig 5,8 százalékkal drágul­tak. Balogh László hozzátette: a lakásdrágulás üteme az In-A budapesti adásvételek száma gatlan.com kínálati adatai és a hivatalos számok szerint is lassulást mutat. A lakásadás­vételek számának csökkené­se, a drágulás lassulása arra utal, hogy a lakásárak a pla­fon közelében vannak. Az In­gatlan.com elemzése szerint, akik most terveznek lakást vásárolni a nagyvárosokban, azok széles kínálatból válo­gathatnak. Legalábbis január közepén a magánszemélyek kínálatában 57 százalékkal több budapesti lakáshirdetés volt, mint tavaly januárban, a megyeszékhelyeken pedig 53 százalékos volt a bővülés. Tavaly összesen 5800 új, kétlakásosnál nagyobb tár­sasházi lakás talált gazdá­ra Budapesten, ami csaknem harmadával kevesebb, mint a 2018-as forgalom. A kereslet visszaesése mellett várható­an az eladatlan készlet bővü­lésnek indul. Ennek első jele, hogy a korábbi évek 2-300 la­kásos mélypontja után a ja­nuári adatfrissítéskor 550 azonnal költözhető, de egy­előre eladatlan új lakást tar­talmaz az OTP adatbázisa. Ez persze még nagyon messze van a tíz évvel ezelőtt felhal­mozódott 3-4 ezres csúcsok­tól. Több dolog is elbizonyta­laníthatja jelenleg a beruhá­zókat, ezek zöme elsősorban a magas árak miatti kereslet­­csökkenéssel hozható össze­függésbe. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom