Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-22 / 18. szám

2020. JANUÁR 22., SZERDA GAZDASÁG y Jelentősen növekedett a bérszínvonal, ez is felturbózta az árakat Drágulás a lakáspiacon Építési engedélyek, lakásépítések Magyarországon (2019.1-111. negyedév) r A kiadott új lakásépítési engedélyek száma Budapest 8219 ■i 10 031--- -----­A használatba vett lakások száma Budapest 0 2000 4000 6000 8000 10 000 12 000 2018. Mit. negyedév f ’ ^ I 2019.1-III. negyedév 2000 4000 MW-grafika, forrás: KSH Évtizedes távlatban a ma­gyarországi bérleti díjak emelkedése nemzetközi szinten is kiugró: több mint 60 százalékkal nőttek 2007 és 2019 között. Az idei év is drágulással indult a lakás­­bérleti piacon. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INGATLAN Még mindig tempós emelkedést mutatnak az átla­gos bérleti díjak Budapesten és a megyeszékhelyeken, ám a részletes adatok szerint már vannak fővárosi kerületek és vidéki nagyvárosok, ahol meg­állt a drágulás - derül ki az In­­gatlan.com legfrissebb elemzé­séből, amelynek apropóját az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat új összeállítása ad­ta. Az Eurostat szerint 2007 és 2019 harmadik negyedéve kö­zött Magyarországon több mint 60 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak. Ezzel a magyar pi­ac dobogós lett, ennél nagyobb bérletidíj-emelkedés csak Cseh­országban és Litvániában volt, előbbiben közel 80, utóbbiban több mint 100 százalékkal drá­gultak a díjak 12 év alatt - írta az Origó. A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban 165 ezer forint volt, ami 10 százalékos emelkedés­nek felel meg éves összevetés­ben. A megyeszékhelyeken 11 százalékkal, 100 ezer forintra nőtt a havi díj. A lakásbérle­ti árak még mindig emelked­nek, de már nem mindenhol: például Budapesten az V. ke­rületben vagy Pécsett, Kecske­méten és Szombathelyen stag­nálnak az árak. Balogh László, az Ingatlan, com vezető gazdasági szak­értője elmondta, a tavaly ja­nuár óta bekövetkezett drá­gulás annak is folyománya, hogy Magyarországon jelen­tősen növekedett a béfszínvo­­nal, ami idén is folytatódhat. Az átlagos bérleti díjak emel­kedésében szerepe van annak is, hogy a Budapestre és a töb­bi nagyvárosba költöző embe­rek nagy része az első évek­ben a vásárlás helyett inkább lakást bérel a magas ingatlan­árak miatt. A főváros VI. kerületében, amely felkapott helyszín volt a lakásbérleti piacon, idén ja­nuárban 199 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami mindössze 2 százalékos emel­kedésnek felel meg éves szin­ten. Az V. kerületben pedig stagnáltak az árak, most 230 ezernél jár a havi díj. A vidéki nagyvárosok kö­zül hasonló a helyzet Debre­cenben, ahol szintén csupán 2 százalékkal, 100 ezer forint­ra nőtt az átlagos bérleti díj. Kecskeméten és Szombathe­lyen ugyanennyiért lehet la­kást bérelni, ami viszont nem jelent változást a tavaly janu­ári szinthez képest egyik vá­rosban sem. Pécsett sem vál­toztak tavaly január óta a la­kásbérleti árak, itt havonta átlagosan 90 ezer forintot kell fizetni. Az Évosz javaslata: a tisztességes vállalkozókat támogatnák Tízpontos javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz), hogy a lakásépítés, lakásfelújítás len­dülete az idén ne törjön meg - jelentette be Koji László, a szak­­szövetség elnöke. A tisztessé­ges vállalkozások nem tud­nak ugyanis versenyezni azok­kal, amelyek a felújításokat 27 százalékkal olcsóbban, vagyis számlaadás nélkül vállalják el - érvelt az elnök, megjegyezve: e téren a piac az elmúlt években semennyire sem tisztult. Számí­tásaik szerint a lakásfelújítások 70-80 százaléka írásos megál­lapodás nélkül valósul meg, e munkálatok áfatartalma pedig a tavalyi évben mintegy 80 mil­liárd forintra rúgott. A kormány­nak szerinte ezért készítenie kell egy 10-15 évre szóló lakás­gazdálkodási programot, amely­ben megjelöli a többi szereplő feladatát és lehetőségeit is. HÍREK Pesszimista vezérigazgatók DAVOS A négynapos 50. Világ­­gazdasági Fórum első nap­ján Donald Trump amerikai el­nök bombasztikus bejelentést tett: ezermilliárd fát ültetnek el. Többet erről nem árult el, csak annyit mondott, a jövő­ben sokkal jobban fogják „me­nedzselni” az erdőiket. Emel­lett az elnök az amerikai gaz­daság gyorsításában elért eredményeit taglalta. Davos kiemelt témája a környezetvé­delem, a klímaváltozás elle­ni küzdelem. A találkozó előtt a PwC közreadta a 83 ország­ban, 1581 vezérigazgatóval készített interjúit. 53 százalé­kúba globális gazdasági növe­kedés ütemének lassulására számít idén. Az idei eredmény a legpesszimistább 2012 óta. MW A valutaalap sem optimista PROGNÓZISA Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) a davosi fórum­hoz időzített jelentés frissítésé­ben tovább rontotta az előrejel­zését, 0,1 százalékponttal, 3,3 százalékra csökkentette az idei és 0,2-del, 3,4 százalékra a 2021-es globális GDP-növe­­kedési előrejelzését. A 2019- es növekedési becslését 2,9 százalékra vitte le. December­ben az IMF javította Magyaror­szág gazdasági bővülésére vo­natkozó előrejelzését: a tava­lyit 4,9 százalékra, a 2020-ast pedig 3,5 százalékra emelte. A tavalyi és az idei évi inflációs becslése 3,4 százalék. MW Kevesebb lett a késő rezsifizető A hazai szőlőültetvények több milliárd forintból újulhatnak meg Fotó: MTI Január 28-áig lehet szőlőtámogatást igényelni Hosszú távon érdemes PÁLYÁZAT Új szempontok alap­ján kaphatnak szerkezetátala­kítási támogatást a szőlősgaz­dák - írja a Magyar Nemzet. Azoknak a gazdáknak a pá­lyázatai élveznek előnyt, akik hosszú távú felvásárlási szer­ződést kötnek az új ültetvény termésére. A módosítás célja, hogy megelőzhetők legyenek a piaci zavarok, amelyek a szü­ret időszakát jellemezték az el­múlt években. Több milliárd forintból újul­hatnak meg a következő évek­ben a hazai szőlőültetvények. Az Agrárminisztérium tájékoz­tatása szerint 2020 és 2023 kö­zött a korszerűsítésre és a ter­melés hatékonyságának javí­tására mintegy 16 milliárd fo­rint fordítható. Az úgynevezett szőlő-szerkezetátalakítási prog­ram célja az ágazat versenyké­pessége növelésének támogatá­sa, a pályázatok segítségével a gazdák hatékonyabbra válthat­ják régi ültetvényeiket. A támo­gatás igénybevételéhez az egyé-FELMÉRÉS Csökkent 2013 óta azoknak az európaiaknak a száma, akik anyagi körülmé­nyeik miatt késve fizetik köz­üzemi kiadásaikat, lakbérüket - olvasható az Eurostat friss elemzésében. Az Európai Unió statisztikai hivatala rámuta­tott: 2018-ban átlagosan a la­kosság hét százalékának oko­zott gondot a számlák pontos fizetése, miközben 2013-ban ez az arányszám meghaladta a tíz százalékot. Magyarországon 2018-ban a lakosság 12,8 százalékát érin­tette ez a probléma, de nálunk ment végbe a legjelentősebb javulás is: 2013-ban a lakosság több mint negyede nem tudta kifizetni minden adódó költsé­gét. Az uniós elemzés szerint a legrosszabb a helyzet azok­ban a háztartásokban, ahol egy szülő nevel egy gyermeket. A késedelmes fizetés átlagosan 19 százalék körüli, de például Finnországban a gyermekü­ket egyedül nevelők több mint negyede érintett. Hazánkban kedvezőbb a helyzet, holott a válságot követően az egyedül­álló szülők fele fizetési problé­mával küzdött. Míg Görögországban a lakos­ság 36 százalékának, Bulgáriá­ban 30 százalékának okoz gon­dot a számlák befizetése, addig Csehországban, Svédország­ban és Ausztriában gyakorla­tilag nem jelentett problémát, mivel ezekben az államokban a háztartások öt százaléka sem volt érintett. Korábban Orbán Viktor mi­niszterelnök hangsúlyozta, a kormány célja, hogy felszá­molja a szegénységet a követ­kező években. Magyarorszá­gon 2010 óta 1,421 millió fővel csökkent a nehézséggel élők száma. MW Jobb időben megvenni az e-matricákat ÚTDÍJ Szűk tíz napjuk maradt az autósoknak, hogy megve­gyék az idei sztrádamatricá­kat. Az előrelátók már meg­vásárolták a 2020-as vignet­tákat. Az e-matricából még decemberben mintegy 150 ezer fogyott, húsz százalékkal több, mint egy éve. A befolyt 3 milliárd forint pedig 26 szá­zalékkal haladta meg a tava­lyit - közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parla­menti és stratégiai államtit­kára. Az országos e-matricák értékesítése mintegy 30 szá­zalékkal, 56 ezerre emelke­dett. A megyei jogosultságok­ból mintegy 88 ezer kelt el elővásárlással, 13 százalékkal több, mint tavaly. Az éves or­szágos matricák ára nyolcadik éve, a megyei jogosultságúak ára pedig a 2015. évi beveze­tésük óta változatlan - hang­súlyozta az ITM államtitkára. Bartal Tamás, a Nemze­ti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgató­ja arra hívta fel a figyelmet, hogy január 31-én 2,5 millió tavalyi éves e-matrica jár le, ebből még mindig mintegy 2 milliót nem újítottak meg. El­mondta azt is, hogy a men­tességek megújításának ha­tárideje is január 31. A nagycsaládosok díjked­vezményét is eddig kell meg­újítani, ezzel szemben a moz­gáskorlátozottak díjkedvez­ménye egészen addig érvé­nyes, amíg a nyilvántartás­ból nem törölték őket. MW ni terveket az idén is a Magyar Államkincstár részére kell be­nyújtani. A határidő vészesen közeleg, a programban részt vevő gazdálkodóknak január 28-áig kell elküldeniük a kincs­tár számára a terveket. Az elér­hető támogatás összege a beru­házás legalább 40, legfeljebb 75 százaléka lehet A kincstár a be­nyújtott pályázatokat április 30- áig bírálja el, míg a végrehajtott intézkedésekre a kifizetési ké­relmet minden évben április el­seje és július elseje között lehet benyújtani. Az egyéni tervek elbírálásá­ban jelentős változás történt, előnyt élveznek ugyanis azok a gazdák, akik borászati üzem­mel rendelkeznek vagy igazol­ják, hogy hosszú távú felvásár­lási szerződést kötöttek az új ültetvény termésére. Pluszpont jár azért is, ha egy termelő iga­zolni tudja, hogy az elmúlt öt borpiaci év átlagában az álta­la művelt szőlőterület legalább 65 százalékának termését hosz­szú távú felvásárlási szerződés keretében értékesítette. A tárca szerint a módosításokat az el­múlt évek borpiaci tapasztala­tai tették szükségessé. Több al­kalommal előfordult, hogy elő­re megkötött szerződések hi­ányában a gazdák végül nem tudták eladni a szőlőt vagy csak alacsony áron sikerült értékesí­teniük a termést A szerkezetátalakítási prog­ramot olyan irányba szeretné elmozdítani az agrárkormány­zat, hogy az új telepítések a valós piaci igényeket szolgál­ják ki, hosszú távon pedig el­kerülhetők legyenek a piaci zavarok a szüret idején. MW Borkampányra Az Agrárminisztérium beállt a borpromóció mögé: a borá­szatok fogyasztásösztönző és tájékoztató kampányaikra 50 százalékos támogatást nyer­hetnek el. Itthon is javult a késve fizetők aránya Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom