Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-18 / 15. szám
8 Ágoston Szász Katalin hamuban sült poaacsa LENA VERSES DOBOZA „Léna hatéves iskolás. Mint bármelyik ilyen korú gyermek, imád rajzolni, kirakózni, társasjátékozni, babázni, biciklizni, játszótérre járni... de egyvalamit még ezeknél is jobban szeret: verset mondani. Korábban is a könyvesboltok törzsvásárlói voltunk. Megszámlálhatatlan képeskönyv, mesekönyv töltötte meg a szobája polcát. Egyszer Léna kitalálta, hogy menjünk el és vegyünk verseskönyveket! Akkor kezdődött el igazán a versek szeretete” - írja Léna anyukája a Léna verses doboza elnevezésű Facebook-oldalon. A versvideókat először 2018 őszén kezdték el közzétenni az azonos nevű You- Tube-csatornán, de hamarosan átköltöztették a Facebookra, ami nagyobb mozgásteret biztosított, hogy ne csak Léna szavalatait, de a versek olvasható változatát, műhelytitkokat, kedves jeleneteket és egyéb ötleteket is megoszthassanak a nézőkkel-olvasókkal. Léna Facebook-oldala már majdnem huszónkétezer kedvelésnél tart, egy-egy versvideóját pedig akár félmillióan is megtekintették. A filmecskék elején Léna egy fadobozból veszi elő az aznapi verset, majd néhány szóban azt is elmeséli, hogy miért aktuális az adott szöveg, miért tetszett meg neki vagy hogyan kapcsolódik az életének különböző eseményeihez. Az oldalon egyre több és egyre sokoldalúbb tartalom kezdett megjelenni az elmúlt hónapokban: könyvajánlók, nyereményjátékok, illetve tematikus heteket is tartottak, amikor különböző költővendégek versei szólalnak meg a hét minden napján (például B. Tóth Klára, Gáti István, Hétvári Andrea, Kollár Árpád, Nyulász Péter Sás Károly és lánya, Sás Ildikó), sőt volt, aki saját videóval is üzent Lénának és nézőinek. De a kislány nemcsak gyerekverseket mond, hanem megtörtént már az is, hogy egy kedves barát általa küldött szerelmes verset egy lánynak. Azóta pedig új rovat is indult az oldalon Versek felnőtt- és gyerekszemmel címmel, melyben a verseket Dányi Krisztián színművész és Léna előadásában is meghallgathatjuk, ennek legelső állomása idén január 9-én Radnóti Miklós Éjszaka című verse volt. 2019 szeptemberében Figyelj rám! címmel Lénáék videós versmondó-versenyt hirdettek meg az 5-8 éves, illetve a 9-12 éves korosztály számára. A zsűribizottsági feladatokat Balázs Imre József, Békés Márta, Koltai Judit, Murányi Zita, Nagy Bandó András és Tóth Ágnes író-költők vállalták, a huszonöt választható verset Lackfi János segítségével jelölte ki Léna és anyukája. A verseny hatalmas sikert aratott, több mint háromszáz jelentkező közül válogatták ki arany, ezüst és bronz kategóriában a legjobbakat. „Léna pár perc alatt megtanult bármit, és azokat olyan ösztönösen, bátran, kellően szemtelenül, mégis szerethetően adta elő, hogy a versek a szájából életre keltek! - írja Léna anyukája. - Itt előjött belőlem a pedagógus. Miért rejtsük el a tehetséges gyerekeket? Miért ne adnánk a szülőknek ötleteket, hogy milyen verseket tanul meg szívesen egy óvodás vagy egy kisiskolás? [...] Ha csak néhány gyerek emiatt kedvet kap a verstanuláshoz, nekünk már az sikernek számítana. Lehet nevezni ezt egy kis missziónak is, de az az igazság, hogy mi is nagyon élvezzük, tesszük az egészet remélhetőleg mások épülésére és szórakoztatására!” - Rohanó világunkban a szülőknek nem minden nap van idejük gyerekverses könyvet fellapozni, így Léna Facebook-oldala hatalmas inspiráció és segítség lehet szülőnek és pedagógusnak egyaránt, a gyerekeknek pedig nemcsak hasznos időtöltés és szórakozás, de olyan követendő példa is, amely a 21. századi digitalizált világban sem unalmas. Szeretettel ajánljuk Léna versvideóit minden kedves olvasónknak fáradt hétköznapra, kirándulós hétvégére, reggeli teához, esti kakaó mellé, a kanapén bekuckózva, hosszú utazáshoz, autóban, vonaton, fogmosáskor, fésülködéshez, lecke előtt, lecke után, iskolában, születésnapon, fogócskázás közben, palacsintasütéshez, narancspucoláskor, strandon, Balaton-parton, barátokkal, egyedül, hóesésben, villámláskor* napsütésben, madárcsicsergés mellett, szomorúság ellen, vidáman, mert mindegyik éppen olyan szívvel-lélekkel teli, mint Tóth Ágnes Lénának írt verse: „Széna bála kinn a réten, / Léna ül a tetejében. [...] Kacag Léna, mintha szállna, / gördül alatta a bála, / s ha valaki rátalálna, / kérje fel egy széna-táncra.” A jókedvű örmény temetése - rajzfilm; 034 (ceruzarajz, 29,5 » 24,54 cm, 2013) Szilágyi V. Zoltán: Az én Tátim (nagyapám) anyai ágon Gergely Gyurka volt. Első világháborús veterán. Isonzónál megsebesült, bal alkarját érte a puskagolyó. Ennek emlékére egy életre a markához szorulva, letapadva maradt két ujja. Nekünk, gyerekeknek kiváltság volt, hogy melyikünk vághatja le vasárnaponként, templomba menetel előtt, a reggeli mosakodás után a merev ujjak körmeit, hogy ne fúródjanak a tenyerébe. Ő még fehér harisnyát hordott, és ha csak tehette, fejét a botjára támaszkodó ökleire hajtotta, és mélyen elgondolkozott. Pontosabban elszunyókált, főleg a prédikációk alatt. Hogy milyen világ lehetett a‘kobakjában, már kideríthetetlen. A testtartás, a tar koponya, a bogos-csontos kézfej ráncaiba évődött kimosakodhatatlan kosz, a kopott térdű harisnya megannyi külső jel egy halványuló emlékű kor mementójaként. Konkrétan ez a rajz, bár Tátit idézi, Tornai Endre szobrász barátom bapójáról (nagyapjáról) készült. Ennek ellenére magaménak érzem, s a rajzban megfogalmazott szeretet révén mindenkié. Rajzolási technikájában úgy babráltam nagyító segítségével a rajzpapír textúrájának mélyedéseibe, mintegy előhívva a képet, ahogy a régészek piszkálják kíméletesen a földrétegeket, hogy sértetlenül hozzák felszínre régmúlt idők emlékeit. A SEHONNAN JÖTT LÁNY KALANDJAI Ácsai Roland legújabb kötetét kíváncsian és lelkesedve vártam. A Tili és Tiló című meseregény részletei gyerekirodalmi rovatunkban már a tavalyi év tavaszán megjelentek. Együtt ismerhettük meg Tilit, a sehonnan jött kislányt, hogy elkísérjük a számára ismeretlenül is fontos Tiló keresésére. Tartsanak velünk, kedves apró és még apróbb olvasóink, hogy együtt is járjunk a közös kaland és az út végére. Borzos kislány baktat medvéjén a végtelen hómezőben, így kezdődik a történet. Amikor megmenti Szimort, a kisegeret a fagyhaláltól, döbbenten tapasztalja maga is, hogy nem tud bemutatkozni, sem emlékei nincsenek. Egyetlen tájékozódási pontja az életben a hatalmas tojás, amelyet táskájában hurcol magával, és eltökélt szándéka, hogy gazdáját megtalálja. Az egérke hálából az Otíliát becéző Tili nevet adja a lánynak, és együtt indulnak tovább útjukon. Kalandjaik elhagyatott benzinkutakon és kiürült városokon vezetnek keresztül, kisodródnak a tengerre, találkoznak a hét törpével és az erdőmanóval, végül Tilóra is rábukkanak, vagyis a bohókás fiú talál rájuk: , Az egyik fának hatalmas papírrepülő csapódott, és kizuhant belőle egy fiú. Hosszú, fekete varázslókabátjában nagy, fekete madárra hasonlított. A homokra esett, de gyorsan felugrott, és maradék méltóságát megőrizve leporolta magáról a homokszemeket. Fél fejjel lehetett magasabb a lánynál. Szőkésbarna haja volt, és nagy, barna szeme.- Tiló vagyok - mondta köszönés helyett, amikor a ketrecük elé ért. - Megkaptad az üzenetemet?” Bár az üzenet ebben az esetben papírrepülő formájában érkezik, és nem sms-ben, az sem állna távol ettől a szokatlan, mindennapjainkban mégis valóságos, kissé posztapokaliptikus mesevilágtól. Tili és Tiló története határozottan mai mese, amit bájos iróniával és nagyvonalú eleganciával tár elénk az író: a hercegecske túl lusta, hogy beleszeressen hősnőnkbe, ezért parkolóőrnek áll, ahogy a habfiú szívében sem történik meg a varázslat. Tili sértődöttségére a tengeri ifjú azzal válaszol, hogy ,A hableányos mese különben sem végződött valami jól”, mire a kislány durcásan tiltakozik, hisz a rajfilmváltozatban nem talált kivetnivalót. Szimor szerelmét, a sivatagi ugróegeret Szaharinnak hívják, a cirkuszi jósnőt pedig Elvirának. Lomvárosban nem ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát, és a gonosz boszorkány már kissé szenilis, de azért még el tudja átkozni a hét törpét. Ácsai Roland meséjét az teszi különlegessé, hogy míg motívumaiban a klasszikus mese műfaját követi (nincstelen hős, aki bátorságával és önzetlenségével jut el céljához, állatok mint jótevők és segítők, a szerelem beteljesülése juttat el a gonosz fölötti győzelemhez), konkrétumait a mai világból, a mai gyerekek környezetéből emeli ki. Karakterei szellemesek és pimaszok, helyszínei a 21. század fogalmai szerint elvarázsoltak. A Moldován Mária által illusztrált kötet képi világa is ezt a kedves vagányságot sugározza. Félszeg kisgyerekek, kunkori bajszú cirkuszigazgatók és morcos macskák kavalkádja teszi vidámmá a kötet lapozgatását. Tili és Tiló végül nemcsak a tojás gazdáját, de saját múltja kulcsát is megtalálja: „Törékeny tojásba zárt talány. / Ott viszi a fiú és a lány. / Rejtélyes tojásba zárt titok. / Megtudod, ha szíved kinyitod” - és ezt a könyvet elolvasod. Ácsai Roland: Tili és Tiló. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2019 'H Bapó (színes ceruzarajz, 560 * 760 mm, 2002) IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2020. január
