Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-18 / 15. szám
2020. JANUÁR 18., SZOMBAT SPORT 15 A férfiaknál Milák Kristóf először nyerte el az Év Sportolója díjat Hosszú beérte Egerszegit A tavalyi esztendő eredményei alapján a férfiaknál Milák Kristóf, a nőknél Hosszú Katinka lett Magyarországon az év sportolója, a klasszikus csapatsportokban az FTC vízilabdázói, az egyéni sportok „csapataiban” a Babos Tímea, Kristina Mladenovic teniszduó, az edzők között a zöld-fehér pólósokat trenírozó Varga Zsolt nyert. Wichmann Tamás és Mezey György életműdíjat kapott. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉV SPORTOLÓJA Mintha csak tervezett előzetest rendeltek volna a csütörtökön éjjel véget ért M4 Sport - Az Év Sportolója gálához, a Nemzeti Színházban kezdődő fényes esemény előtt másfél órával a 6-os villamos végállomásánál egy lelkes utcazenész előadásában éppen a Bagossy Brothers Company egyik slágere szórakoztatta az utazóközönséget, közte a sportünnepre igyekvő újságírót. Napok óta tudni lehetett, a Bagossy Brothers lesz a hagyományosan művészi programokkal, zenei betétekkel színesített produkció egyik vendégelőadója, így a villamoson kapaszkodva a Boráros térig volt alkalom elgondolkodni a furcsa párhuzamon, így azon is, hogy miként a mínusz tíz fokban kalapozó gitárost és a rivaldafényben játszó együttest összeköti a közös zene, az estélyi ruhában, öltönyben érkező sportcsillagok mögött is felsejlenek a sporttársadalom láthatatlan tömegei, a legkisebb vívónövendéktől a parkban kocogó nagypapáig. A kapcsolat persze nem magától értetődő, még akkor sem, ha a díszeseményre estélyiben, nyakkendőben érkező ismert személyiségek ösztönzést adnak azoknak, akik csupán lelkesedésből űzik a sportot, és legfeljebb a mozgás, a játék közös örömét tekintve osztozhatnak példaképükkel az élményben. Szerencsére azonban minden évben akadnak olyanok a Nemzeti Színházban, akik segítenek elhitetni, az élsportolók csillogó világa a hétköznapi emberek világával határos. Hogy a versenysport és a tömegsport birodalma egymásba ér-e, régi vita tárgya, az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a csütörtöki este főszereplői teljesítményükkel örömöt szereztek, izgalmat gerjesztettek, szórakoztattak és talán üzenettel is szolgáltak kitartásról, küzdeni tudásról, emberi tartásról. Ebben az értelemben évek óta igyekszik a Szabó László kreatív producer által megálmodott gála igazodni a sportbeli „tartalomhoz”, egyszerre próbál megfelelni a huszonegyedik századi showra vágyó közönség igényeinek és hozzátenni egyedi ötletet a műsorhoz. Ilyen volt az idén a közelgő tokiói olimpia jegyében kigondolt nyitó szám, amely során a Japán fővárosában rendezett 1964-es nyári játékok érmesei jelentek meg a színpadon, és adták át képletesen a stafétát az aktuális formaruhában fellépő Péni Ist-Milák Kristóf 399 sportújságíró szavazata alapján végzett az első helyen A kilencszeres olimpiai bajnok adta át az elismerést Fotó: MW Az Év Sportolója díjat először elnyerő Milák Kristóf a júliusi, kvangdzsui világbajnokságon nemcsak aranyérmet nyert, hanem 78 századmásodperccel (1:50.73) megdöntötte Michael Phelps anno még »cáparuhában” úszott, megdönthetetlennek hitt tízéves világcsúcsát is. Olimpiai reménységünk, akinek nem más, mint a kilencszeres olimpiai bajnok úszólegenda, Mark Spitz adta át a díjat, elmondta: „Bevallom őszintén, nagyon szurkoltam magam ellen, hogy ne kelljen beszédet mondanom, mert nem vagyok a szavak embere, inkább a tetteké. Köszönöm mindenkinek, aki rám szavazott. Köszönöm azoknak, akik nélkül nem lehetnék itt, nem úszhattam volna világcsúcsot." Hosszú Katinka hetedszer kapta meg az elismerést, ezzel beérte az örökranglistán rekorder Egerszegi Krisztinát. A tavaly szokás szerint taroló, a kvangdzsui vb-n két, a glasgow-i rövid pályás Eb-n négy aranyérmet szerző bajai úszónő a napokban Kínában versenyez, de videóúzenetben köszönetét mondott családjának és csapatának, valamint sérülésmentes és nagyon sikeres olimpiai felkészülést kívánt a magyar sportolóknak. Nevében édesapja vette át a díjat. A díjat átadó kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Nagy Tímea pedig azt kívánta Hoszszúnak: pályafutása után anynyi kisbabával ajándékozza meg őt az ég, ahány olimpiai bajnoki címmel zárja karrierjét! Nos, Hosszúnak egyelőre három ötkarikás aranya van, és Tokióban sem csak egy számban lesz esélyes. ván sportlövőnek és Varga Kata paralimpikon kajak-kenusnak. Szöllősi György, a házigazda Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) elnöke megnyitó beszédében a világháborús évek után, 1919 őszén újrainduló Nemzeti Sport cikkeit idézve emlékeztetett a sportsajtó feladatára és a sporttörténelmi áthallásokra, majd bejelentette: 2021-ben megrendezzük a magyarok első világjátékát. Itt kell megemlítenünk, hogy az idei díjátadók között ott volt Rácz László, a kárpátaljai születésű korábbi középpályás, a Dinamo Kijevvel 1986- os KEK-győztes, a szovjet válogatottal 1988-ban Európa-bajnoki ezüstérmes labdarúgó, erősítve a gála előző években is tapasztalt törekvését a határon túli magyar sportszemélyiségek bevonására. Bár ebbe a körbe nehezen illeszthető, az est külföldi sztárvendége, a kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszó, Mark Spitz is büszkélkedhet apai ágon magyar gyökerekkel. Ami a díjazottakat illeti - mert mégiscsak ők voltak a főszereplők -, a 2019-es évben elért sikereik alapján a következő sportemberek érdemelték ki a 399 sportújságíró szavazata alapján kiosztott elismeréseket. Hogy sorrendben haladjunk: az év fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzőjének Szabó Álmos paraúszóedzőt választották, az év női labdarúgójának Jakabfi Zsanettet, az egyéni sportágak csapatversenyében a legjobbnak a Roland Garroson és a WTA- világbajnokságon egyaránt diadalmaskodó Babos Tímea, Kristina Mladenovic teniszpárost, az év férfi fogyatékos sportolójának Kiss Péter Pál parakajakost, az év edzőjének Varga Zsoltot, az FTC Bajnokok Ligája-győztes vízilabdacsapatának edzőjét, az év fogyatékos női sportolójának Ekler Luca paraatlétát, az év fogyatékos csapatának a speciális férfikosárlabda-válogatottat, az év labdarúgójának Gulácsi Pétert, az év csapatának az FTC-Telekom férfi vízilabdacsapatát. Mint arra Puskás-díja után számítani lehetett, az év góljának Zsóri Dániel Ferencvárosnak lőtt ollózós gólját ítélték. A legnagyobb várakozás talán az év női és a férfi sportolója elismerést övezte: előbbit Hosszú Katinka nyerte el, utóbbit Milák Kristóf úszó. A világbajnokságon mindeddig utoljára szereplő magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az 1986-os tornán szövetségi kapitányként dolgozó Mezey György MLSZ-életműdíjat kapott, az MSÚSZ-MOB-életműdíjat Wichmann Tamás, a 71 éves kétszeres olimpiai ezüstérmes, kilencszeres világbajnok kenus, aki a napokban a róla szóló portréfilm bemutatóján beszélt megdöbbentő őszinteséggel arról, miként áll harca a rákbetegséggel. Az estet a Bagossy Brothers dala zárta, az ezúttal különösen érvényes sorral: „Csak a pillanat van, nem szédít, összevarr minket, megszépít.” JEGYZET Jól néz ki Ch. Gáli András jegyzet@mediaworks.hu Két hétig tartó Európa-bajnokság derekán kockázatos dolog véleményt formálni egy csapatról, de azt már három nyertes mérkőzés, közte a bivalyerős oroszok elleni 9-8-as diadal, és a már matematikailag is biztos továbbjutás után leszögezhetjük: a magyar női vízilabda-válogatott igenis „jól néz ki”. Most nem a lányok és fiatalasszonyok küllemére gondolok - bár azzal sincs semmi gond -, hanem Keszthelyi Ritáék játékára. Az még nem volt mérvadó, hogy a horvátokat és a szlovákokat 45-8-as összesített gólkülönbséggel intézték el, de ahogy a harmadik körben megverték az oroszokat, az imponáló volt, még ha az egygólos győzelem szoros meccset is sejtet. (Nem volt az, csak a vége.) Főleg úgy hatalmas szenzáció az oroszverés, hogy júliusban, Kvangdzsuban 17-12-re leiskolázott minket a Nagy Testvér, s akkor igencsak úgy nézett ki, nem vagyunk egy súlycsoportban Prokofjeváékkal. De az akkor volt. Fél év alatt nagyot fordult a világ Bíró Attila válogatottjával, pedig az összeállítása alig változott. A lényeg azonban éppen ez. Az eltelt fél év. A mindöszsze 24 év átlagéletkorú csapat egyszerűen beérett. No, nem ez alatt a fél év alatt. Bíró négy éve kapta kezébe a válogatottat, és roppant tervszerűen kezdte beépíteni a fiatalokat. Előbb a szikrázóan tehetséges ’96-os korosztály legjobbjait, Szilágyi Dorkát, Gurisatti Grétát, a balkezes Leimeter Dórát és Máté Zsuzsannát hívta be a keretbe, majd a ’99-es születésű, ma már kulcsjátékosnak számító Vályi Vandát, s legvégül a 2000-es Natasa Rybanskát, ezt a 190 centis, mégis kecses, szinte manökenalkatú pöstyéni szlovák lányt. Aki ma már perfekt magyar - annak idején Szentesen légióskodott -, s bár a másik honosított játékosunkról, az Új-Zélandon született Rebecca Parkesról ugyanezt nem mondhatjuk el, a magyar himnuszt mindketten úgy énekelték a szerdai orosz meccs előtt, mintha Debrecenben, Balatonfüreden vagy éppen a Vízivárosban látták volna meg a napvilágot. Együtt vannak tehát a kellékek a sikerhez - a játékosok tehetsége, odaadása és az edzői tudomány -, a szükséges pluszt, az X-faktort pedig a világ talán legjobb hölgypólósa, Keszthelyi Rita teszi hozzá a produktumhoz. A 28 éves fiatalasszony eddig három Eb-nek volt a gólkirálya, s meg lennék lepve, ha nem ő kapná a koronát a Duna Arénában is; az első három meccs után 15 gólnál tartott, az oroszoknak négyet vágott, ami a férfiaknál Varga Dénes, az a nőknél az UVSE zsenije. Rita nem sumákol, nem óvatoskodik, amikor megkérdezik, ünnepélyes arccal feleli: „Meg akarom, meg akarjuk nyerni az Európa-bajnokságot.” Valahogy elhiszem neki, hogy sikerülni fog.
