Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-18 / 15. szám

2020. JANUÁR 18., SZOMBAT SPORT 15 A férfiaknál Milák Kristóf először nyerte el az Év Sportolója díjat Hosszú beérte Egerszegit A tavalyi esztendő ered­ményei alapján a férfiak­nál Milák Kristóf, a nők­nél Hosszú Katinka lett Ma­gyarországon az év sporto­lója, a klasszikus csapat­sportokban az FTC vízilab­dázói, az egyéni sportok „csapataiban” a Babos Tí­mea, Kristina Mladenovic teniszduó, az edzők között a zöld-fehér pólósokat tre­nírozó Varga Zsolt nyert. Wichmann Tamás és Mezey György életműdíjat kapott. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉV SPORTOLÓJA Mintha csak tervezett előzetest rendeltek volna a csütörtökön éjjel véget ért M4 Sport - Az Év Sportoló­ja gálához, a Nemzeti Színház­ban kezdődő fényes esemény előtt másfél órával a 6-os villa­mos végállomásánál egy lelkes utcazenész előadásában éppen a Bagossy Brothers Company egyik slágere szórakoztatta az utazóközönséget, közte a sportünnepre igyekvő újság­írót. Napok óta tudni lehetett, a Bagossy Brothers lesz a ha­gyományosan művészi progra­mokkal, zenei betétekkel színe­sített produkció egyik vendég­­előadója, így a villamoson ka­paszkodva a Boráros térig volt alkalom elgondolkodni a fur­csa párhuzamon, így azon is, hogy miként a mínusz tíz fok­ban kalapozó gitárost és a ri­valdafényben játszó együttest összeköti a közös zene, az es­télyi ruhában, öltönyben érke­ző sportcsillagok mögött is fel­sejlenek a sporttársadalom lát­hatatlan tömegei, a legkisebb vívónövendéktől a parkban ko­cogó nagypapáig. A kapcsolat persze nem magától értetődő, még akkor sem, ha a díszese­ményre estélyiben, nyakken­dőben érkező ismert személyi­ségek ösztönzést adnak azok­nak, akik csupán lelkesedés­ből űzik a sportot, és legfeljebb a mozgás, a játék közös örömét tekintve osztozhatnak példa­képükkel az élményben. Sze­rencsére azonban minden év­ben akadnak olyanok a Nemze­ti Színházban, akik segítenek elhitetni, az élsportolók csillo­gó világa a hétköznapi embe­rek világával határos. Hogy a versenysport és a tö­megsport birodalma egymás­ba ér-e, régi vita tárgya, az vi­szont megkérdőjelezhetetlen, hogy a csütörtöki este fősze­replői teljesítményükkel örö­möt szereztek, izgalmat ger­jesztettek, szórakoztattak és talán üzenettel is szolgáltak kitartásról, küzdeni tudásról, emberi tartásról. Ebben az ér­telemben évek óta igyekszik a Szabó László kreatív producer által megálmodott gála igazod­ni a sportbeli „tartalomhoz”, egyszerre próbál megfelelni a huszonegyedik századi show­­ra vágyó közönség igényeinek és hozzátenni egyedi ötletet a műsorhoz. Ilyen volt az idén a közelgő tokiói olimpia je­gyében kigondolt nyitó szám, amely során a Japán főváros­ában rendezett 1964-es nyári játékok érmesei jelentek meg a színpadon, és adták át képlete­sen a stafétát az aktuális for­maruhában fellépő Péni Ist-Milák Kristóf 399 sportújságíró szavazata alapján végzett az első helyen A kilencszeres olimpiai bajnok adta át az elismerést Fotó: MW Az Év Sportolója díjat először elnyerő Milák Kristóf a júliusi, kvangdzsui világbajnokságon nemcsak aranyérmet nyert, hanem 78 századmásodperc­cel (1:50.73) megdöntötte Michael Phelps anno még »cá­paruhában” úszott, megdönt­hetetlennek hitt tízéves világ­csúcsát is. Olimpiai reménysé­günk, akinek nem más, mint a kilencszeres olimpiai baj­nok úszólegenda, Mark Spitz adta át a díjat, elmondta: „Be­vallom őszintén, nagyon szur­koltam magam ellen, hogy ne kelljen beszédet mondanom, mert nem vagyok a szavak embere, inkább a tetteké. Kö­szönöm mindenkinek, aki rám szavazott. Köszönöm azoknak, akik nélkül nem lehetnék itt, nem úszhattam volna világ­csúcsot." Hosszú Katinka hetedszer kap­ta meg az elismerést, ezzel beérte az örökranglistán re­korder Egerszegi Krisztinát. A tavaly szokás szerint taroló, a kvangdzsui vb-n két, a glas­­gow-i rövid pályás Eb-n négy aranyérmet szerző bajai úszó­nő a napokban Kínában verse­nyez, de videóúzenetben kö­szönetét mondott családjának és csapatának, valamint sérü­lésmentes és nagyon sikeres olimpiai felkészülést kívánt a magyar sportolóknak. Nevé­ben édesapja vette át a díjat. A díjat átadó kétszeres olimpi­ai bajnok párbajtőrvívó, Nagy Tímea pedig azt kívánta Hosz­­szúnak: pályafutása után any­­nyi kisbabával ajándékozza meg őt az ég, ahány olimpiai bajnoki címmel zárja karrier­jét! Nos, Hosszúnak egyelőre három ötkarikás aranya van, és Tokióban sem csak egy számban lesz esélyes. ván sportlövőnek és Varga Ka­ta paralimpikon kajak-kenus­nak. Szöllősi György, a házigaz­da Magyar Sportújságírók Szö­vetsége (MSÚSZ) elnöke meg­nyitó beszédében a világhábo­rús évek után, 1919 őszén új­rainduló Nemzeti Sport cikke­it idézve emlékeztetett a sport­sajtó feladatára és a sporttörté­nelmi áthallásokra, majd beje­lentette: 2021-ben megrendez­zük a magyarok első világjá­tékát. Itt kell megemlítenünk, hogy az idei díjátadók között ott volt Rácz László, a kárpátal­jai születésű korábbi középpá­lyás, a Dinamo Kijevvel 1986- os KEK-győztes, a szovjet válo­gatottal 1988-ban Európa-baj­­noki ezüstérmes labdarúgó, erősítve a gála előző években is tapasztalt törekvését a ha­táron túli magyar sportszemé­lyiségek bevonására. Bár eb­be a körbe nehezen illeszthető, az est külföldi sztárvendége, a kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszó, Mark Spitz is büszkélkedhet apai ágon ma­gyar gyökerekkel. Ami a díjazottakat illeti - mert mégiscsak ők voltak a fő­szereplők -, a 2019-es évben el­ért sikereik alapján a követke­ző sportemberek érdemelték ki a 399 sportújságíró szava­zata alapján kiosztott elisme­réseket. Hogy sorrendben ha­ladjunk: az év fogyatékos spor­tolókkal foglalkozó edzőjének Szabó Álmos paraúszóedzőt választották, az év női lab­darúgójának Jakabfi Zsanet­tet, az egyéni sportágak csa­patversenyében a legjobbnak a Roland Garroson és a WTA- világbajnokságon egyaránt diadalmaskodó Babos Tímea, Kristina Mladenovic tenisz­párost, az év férfi fogyatékos sportolójának Kiss Péter Pál parakajakost, az év edzőjé­nek Varga Zsoltot, az FTC Baj­nokok Ligája-győztes vízilab­dacsapatának edzőjét, az év fogyatékos női sportolójának Ekler Luca paraatlétát, az év fogyatékos csapatának a spe­ciális férfikosárlabda-váloga­­tottat, az év labdarúgójának Gulácsi Pétert, az év csapatá­nak az FTC-Telekom férfi vízi­labdacsapatát. Mint arra Pus­kás-díja után számítani lehe­tett, az év góljának Zsóri Dá­niel Ferencvárosnak lőtt ol­­lózós gólját ítélték. A legna­gyobb várakozás talán az év női és a férfi sportolója elisme­rést övezte: előbbit Hosszú Ka­tinka nyerte el, utóbbit Milák Kristóf úszó. A világbajnokságon mind­eddig utoljára szereplő ma­gyar labdarúgó-válogatott szö­vetségi kapitánya, az 1986-os tornán szövetségi kapitány­ként dolgozó Mezey György MLSZ-életműdíjat kapott, az MSÚSZ-MOB-életműdíjat Wichmann Tamás, a 71 éves kétszeres olimpiai ezüstér­mes, kilencszeres világbajnok kenus, aki a napokban a róla szóló portréfilm bemutatóján beszélt megdöbbentő őszinte­séggel arról, miként áll har­ca a rákbetegséggel. Az estet a Bagossy Brothers dala zárta, az ezúttal különösen érvényes sorral: „Csak a pillanat van, nem szédít, összevarr minket, megszépít.” JEGYZET Jól néz ki Ch. Gáli András jegyzet@mediaworks.hu Két hétig tartó Euró­­pa-bajnokság derekán kockázatos dolog véle­ményt formálni egy csapat­ról, de azt már három nyertes mérkőzés, közte a bivalyerős oroszok elleni 9-8-as diadal, és a már matematikailag is biztos továbbjutás után leszö­gezhetjük: a magyar női ví­zilabda-válogatott igenis „jól néz ki”. Most nem a lányok és fiatalasszonyok küllemé­re gondolok - bár azzal sincs semmi gond -, hanem Keszt­helyi Ritáék játékára. Az még nem volt mérvadó, hogy a hor­­vátokat és a szlovákokat 45-8-as összesített gólkülönb­séggel intézték el, de ahogy a harmadik körben megver­ték az oroszokat, az imponáló volt, még ha az egygólos győ­zelem szoros meccset is sej­tet. (Nem volt az, csak a vé­ge.) Főleg úgy hatalmas szen­záció az oroszverés, hogy jú­liusban, Kvangdzsuban 17-12-re leiskolázott minket a Nagy Testvér, s akkor igen­csak úgy nézett ki, nem va­gyunk egy súlycsoportban Prokofjeváékkal. De az akkor volt. Fél év alatt nagyot fordult a világ Bí­ró Attila válogatottjával, pe­dig az összeállítása alig válto­zott. A lényeg azonban éppen ez. Az eltelt fél év. A mindösz­­sze 24 év átlagéletkorú csa­pat egyszerűen beérett. No, nem ez alatt a fél év alatt. Bí­ró négy éve kapta kezébe a válogatottat, és roppant terv­szerűen kezdte beépíteni a fiatalokat. Előbb a szikrázó­­an tehetséges ’96-os korosz­tály legjobbjait, Szilágyi Dor­kát, Gurisatti Grétát, a bal­kezes Leimeter Dórát és Má­té Zsuzsannát hívta be a ke­retbe, majd a ’99-es szüle­tésű, ma már kulcsjátékos­nak számító Vályi Vandát, s legvégül a 2000-es Nata­sa Rybanskát, ezt a 190 cen­tis, mégis kecses, szinte ma­nökenalkatú pöstyéni szlo­vák lányt. Aki ma már per­fekt magyar - annak idején Szentesen légióskodott -, s bár a másik honosított játé­kosunkról, az Új-Zélandon született Rebecca Parkesról ugyanezt nem mondhatjuk el, a magyar himnuszt mind­ketten úgy énekelték a szer­dai orosz meccs előtt, mintha Debrecenben, Balatonfüre­­den vagy éppen a Víziváros­ban látták volna meg a nap­világot. Együtt vannak tehát a kel­lékek a sikerhez - a játéko­sok tehetsége, odaadása és az edzői tudomány -, a szüksé­ges pluszt, az X-faktort pedig a világ talán legjobb hölgy­pólósa, Keszthelyi Rita teszi hozzá a produktumhoz. A 28 éves fiatalasszony eddig há­rom Eb-nek volt a gólkirálya, s meg lennék lepve, ha nem ő kapná a koronát a Duna Aré­nában is; az első három meccs után 15 gólnál tartott, az oro­szoknak négyet vágott, ami a férfiaknál Varga Dénes, az a nőknél az UVSE zsenije. Rita nem sumákol, nem óvatosko­dik, amikor megkérdezik, ün­nepélyes arccal feleli: „Meg akarom, meg akarjuk nyerni az Európa-bajnokságot.” Valahogy elhiszem neki, hogy sikerülni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom