Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-11 / 9. szám
2020. JANUAR 11., SZOMBAT SPORT 15 Kuttor Attilának ünnepet jelentenek a bajnoki fordulók A háttérben maradva A Kuttor Attila vezette Mezőkövesd a harmadik helyen áll Fotó: MW A Ferencváros és a Fehérvár mögött a harmadik helyen telel a labdarúgó NB l-es tabellán a Mezőkövesd, Kuttor Attila vezetőedző azonban kerüli a reflektorfényt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu- Ha a tizenkét csapat anyagi lehetőségeit, játékoskeretét és infrastrukturális hátterét nézzük, realitás a Mezőkövesd harmadik helyezése?- Ha a csapatok futballját nézzük, megérdemelten telelünk a dobogó alsó fokán, ha az anyagi háttérről beszélünk, más a helyzet - mondta Kuttor Attila, a Mezőkövesd vezetőedzője. - A játékoskeretek erősségét nem akarom összehasonlítani, mert a többi csapat labdarúgóit személyesen nem ismerem.- Mi kell ahhoz, hogy az utolsó forduló után is a harmadik helyen álljanak?- Kiegyensúlyozott teljesítmény, ami sok apró részletből áll össze. Az edzésmunka, a pihenés, az étkezés, a háttér, az utazás, a szállás, a taktika, a technika, az erőnléti felkészítés mind-mind fontos része a kirakósnak. Nincs egyetlen olyan szegmens, amire azt mondhatjuk, hogy na, most megtaláltuk a siker kulcsát.- Az őszi szereplésükre sokan felkapták a fejüket. Olvasta, mit írnak a csapatáról, nézte, miről beszélnek csapata kapcsán a tévében és az interneten?- Hozzám Is eljutottak a Mezőkövesdről szóló hírek és vélemények. Természetesen jólesik, ha elismerik a munkánkat, utólag is köszönöm, ha bárki szimpatikusnak véli azt az utat, amelyen járunk.- Azért is kérdeztem, mert az ősz remek lehetőség lett volna, hogy reflektorfénybe kerüljön, ehelyett végig ügyelt rá, hogy a háttérben maradjon. Az önmenedzselés korában az ilyen viselkedés elüt a többségétől.- Őszintén szólva jobban szeretem, ha mások beszélnek az eredményeinkről, mint ha én értekeznék róluk. Sohasem forgatták ki a szavaimat, nincs rossz tapasztalatom, de hosszú játékos-pályafutásom során eleget szerepeltem, eleget írtak rólam, nincs olyan vágyam, hogy kiálljak a nyilvánosság elé. Örülök a pozitív visszajelzéseknek, de nem akarom fényezni magam.- Pedig minél többet forog a neve, annál nagyobb az esélye, hogy idővel még nagyobb klubhoz csábítsák.- Tudom, hogy meg kellene felelnem bizonyos képnek, annak idején tanították is, hogyan kellene a médiában felépítenem magamat, de másik utat választottam. Az a klubvezető, aki esetleg edzőt keres majd, ne a nyilatkozataim alapján találjon szimpatikusnak, hanem amiatt, amit a szakma gondol rólam. Nem a médián keresztül szeretnék bizonyítani.- Hallotta, amikor Tóth László szakmai igazgató arról beszélt, hogy egyszer majd ön irányítja a magyar válogatottat?- Sokat köszönhetek neki, annak idején ő adott lehetőséget, úgy gondolta, készen állok arra, hogy élvonalbeli csapatot irányítsak. Immár évek óta együtt dolgozunk, ez a kijelentés a bizalom jele volt a részéről.- Egyetért vele?- Sok mindent tervez az ember, de nem az tölti ki a napjaimat, hogy a helyezésünkről vagy a jövőmről gondolkodjak. Az esetleges külföldi lehetőségen sem kattog az agyam, majd az élet eldönti, lesz-e rá lehetőségem. A jelenben akarom a legtöbbet kihozni magamból és a csapatomból, szeretném élvezni, amit csinálunk.- Három fordulóval az őszi szezon vége előtt azt kérték, egyetlen játékosukat se keressük nyilatkozatok végett. Miért döntöttek így?- Az FTC-nél nyilván hozzászoktak ahhoz, hogy naponta nyilatkoznak a labdarúgók, nekünk furcsa volt a megnövekedett érdeklődés. Úgy éreztük, az újdonság zavarólag hathat a játékosokra. Utólag visszagondolva talán nem a megfelelő döntést hoztuk. A fejlődéshez hozzátartozik, hogy megtanuljuk kezelni az ilyen helyzeteket, a jövőben próbálunk megfelelni az igényeknek.- A megjelenését mennyire tartja fontosnak? A legnagyobb melegben is fekete nadrágban, ingben és öltönyben nézi végig a meccseket.- Régi motorosnak számítok, akkoriban azt mondtuk, a meccs ünnepnapnak számít. Valóban ünnep, de egyben a legkeményebb munkanap is. Idővel én is változtam, megbízott edzőként még úgy voltam vele, a melegítős szakvezetők közé tartozom majd, de az elegánsabb vonal mellett döntöttem, a fekete színt mindig szerettem. Hétköznap nem járok öltönyben, akkor inkább a kényelmesebb sportruhákat részesítem előnyben - persze örülök, ha az öltöny vagy az ing jól áll. Babják Bence/NS Nyártól már az olimpiai ezüstérmes Laura Glaser is a győrieket erősíti Most jött el a megfelelő pillanat KÉZILABDA Elsőre még visszautasította a Győri Audi ETO hívását a francia válogatott térdműtét után lábadozó kapusa, Laura Glaser, de tavaly már úgy érezte, eljött a pillanat a váltásra. A Metz 26 éves, olimpiai ezüstérmes és Európabajnok hálóőre a nyártól három évig a BL-címvédő együttesben folytatja pályafutását.- Jókor hívom?- Igen, a kislányom épp nemrég ébredt fel, elnézést előre is, ha behallatszik a hangja a telefonba.- Miben változott meg 2018 áprilisa óta, amikor édesanya lett?- Talán könnyebben viselek el egy-egy vereséget. Korábban úgy éltem meg, mintha a világ vége lenne. Most már tudom, hogy vannak fontosabb tényezők is az életben, például a családom egészsége. Mindig gondolnom kell a lányomra, Kanielára is, ez teljesen új érzés. Türelmesebb lettem, anyukaként nincs is nagyon más választásom.- Mit szólt a Győr tavalyi megkereséséhez?- Valójában már korábban is felvették velem a kapcsolatot, de akkor még visszautasítottam az ajánlatot, mert úgy éreztem, nem jött el a megfelelő pillanat. Szerettem volna előbb még stabilabbá válni, és a kislányom miatt sem akartam váltani. Most már azért ő is nagyobb, így könnyebben belevágunk a költözésbe.-Hármunkon kívül a kutyánk is velünk jön Magyarországra.- Voltak más lehetőségei is?- Más irányba nemigen tapogatóztam. Amikor profi kézilabdázó lettem, a Győr már ott volt a legjobbak között, de csak az álmaimban szerepelt, hogy egyszer az ETO-ba igazolok. Nagyon megdöbbentem az első megkereső sen, nem hittem volna, hogy egy ilyen csapat érdeklődik irántam. Egy év még lett volna a metzi szerződésemből, de a két klub korrekt módon megegyezett egymással, aminek nagyon örültem. A következő nagy célom, hogy megnyerjem a Bajnokok Ligáját, ami a Metzcel sem lehetetlen, de Győrben minden évben ez az elvárás a csapattól.- Beszélt előtte a győriek francia játékosaival?- Csak keveset, de addigra már elhatároztam magam. Egy külföldi lehetőség mindig is foglalkoztatott, a szűk családommal együtt hoztuk meg a döntést, mindenben támogattak.- A családja révén került kapcsolatba a kézilabdával is?- Nem. Az elején csak szórakozásból kezdtem el játszani, még szó sem volt róla, hogy egyszer profi lesz be-Mindig is foglalkoztatta egy külföldi lehetőség Fotó: MW lőlem. A barátaimmal mindent közösen csináltunk, és az egyikük felvetette, mi lenne, ha lemennénk kézilabdázni.- Hogyan került a kapuba?- Senki sem akart beállni, én viszont elég ügyetlen voltam a mezőnyben. Nem nagyon figyeltem arra, mit kellene csinálni, csak ide-oda rohangáltam, mert meg akartam szerezni a labdát. így aztán szóltak, próbáljam ki magam a kapuban, úgyis látták rajtam, hogy folyamatosan ugrálok a labda után. Aztán ott ragadtam, de tetszett a feladat, ráadásul nem féltem a lövésektől.- A pályán kívül is ugyanolyan szenvedélyes, mint kapusként?- A hétköznapok során inkább a nyugodtság jellemez, azt is mondhatjuk, visszahúzódó típus vagyok. Akik előtte csak a mérkőzéseken láttak, és találkoznak velem, általában meg is lepődnek a különbségen. A meccsek során azonban mindig magas hőfokon égek és elég lobbanékony vagyok, szerintem sokaknak nem is vagyok emiatt szimpatikus.- A Metz az első felnőttcsapata, már majdnem tíz éve szolgálja. Mondhatjuk, hogy együtt fejlődött a klubbal?- A szülővárosom, Besancon csapata volt az első nagy klubom, bár akkoriban nem az első osztályban szerepelt. Még nem voltam tizennyolc, amikor 2010-ben a Metzhez kerültem, ami nagy ugrásnak számított a karrieremben. A városnak már akkor is erős csapata volt, esélyes a francia bajnoki címre, de az igaz, hogy az évek során közösen lettünk egyre jobbak, amit jól mutat, hogy tavaly első alkalommal bejutottunk a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe. Már az első pillanattól fogva éreztem, hogy befogadó közegbe kerültem, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Hihetetlen, milyen utat tettünk meg közösen, már senki sem intézhet el minket egy kézlegyintéssel, lényeges tényezővé váltunk a nemzetközi mezőnyben. Mindig lépésről lépésre haladtam, a győri szerződésem a következő fontos mérföldkő, de még nem gondolok rá.- Láthatják még a szurkolók metzi mezben a pályán?- Ha a rehabilitációm a tervek szerint alakul, szeretnék néhány meccs erejéig beszállni az idény végén, de nem siettetek semmit. Remélem, újra eljutunk a BL Final Fourba, és a térdem állapota is megengedi, hogy beálljak.- Mit szólna egy Győr-Metz BL-döntőhöz?- Miért is ne? Jó móka lenne! Nedelykov Tamás/NS JEGYZET Búcsú egy klasszistól Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu _____;....jt_____!________&_ Titkolta, sőt, tagadta, de ezért nem lehet rá haragudni. Javában tárgyaltak, ilyenkor nem szokás kibeszélni, hiszen könynyen árthatna magának mindkét fél, ezért érthető, hogy Kassai Viktor nem erősítette meg az oroszok felkérését. Miután egymás kezébe csaptak, ő és az orosz szövetség, elő is álltak a megegyezés tényével, amelynek az a lényege, hogy a magyar futball utóbbi másfél évtizedének a legsikeresebb szereplője lesz az orosz játékvezetők szakmai főnöke. Azt Kassai Viktor is beismeri, decemberben váratlanul bejelentett visszavonulásához köze van ennek a lehetőségnek, egész pontosan felgyorsította a benne már érlelődő elhatározást. Mert ez bizony komoly lehetőség, nagy kihívás, és, cseppet sem mellesleg, nyilván anyagilag is roppant vonzó, az elődjének, az olasz Roberto Rosettinek csaknem évi egymillió euróra rúgott a fizetése. Most ezért is lehet irigyelni Kassai Viktort, aki viszont okkal gondolhatja erre, hogy „tessék utánam csinálni!”. A játékvezetők ritkán válnak sztárokká, általában nem szeretik őket sem a szurkolók, sem a futball egyéb szereplői, ritkán kapják meg azt a megbecsülést, amit pedig zömmel megérdemelnének, nagyon nem egyszerű eljutni a falusi bajnokságoktól a világ elitjébe. Kassai Viktornak ez fiatalon sikerült, és ha hiszik, ha nem, a kontinens labdarúgásában a hibái ellenére komoly nevet és tiszteletet is szerzett magának - talán egy helyet kivéve. Ő vezette a Bajnokok Ligája döntőjét 2011-ben, a Barcelona és a Manchester United mérkőzött meg egymással a Wembley-ben. A meccs után külföldi kollégákkal beszélgetve magyarként jó érzés volt hallgatni, mennyire elismerték a teljesítményét, és másnap a lapok és a különböző portálok is kifogástalannak minősítették a játékvezetést. Illetve, volt egy, amely főcímben harsogta, hogy Kassai hatalmasat tévedett, és megírta, hogy többszöri kikockázás után nagyon úgy tűnik, Wayne Rooney cipőjének az orra egy centiméterrel belóg lesre, ezért Kassai szabálytalan gólt adott meg a Manchesternek. Természetesen magyar lapról van szó. Itthon mintha a futball közege nehezen emésztette volna meg ennek a fiatalembernek a sikereit. Amikor hibázott, mert olykor hibázott is, nem is kicsiket, érezhető kárörömmel csámcsogtunk a tévedésein, miközben az elismerései, a többségben lévő remek mécseséi jóval kisebb visszhangot kaptak. Pedig nem véletlenül írtam fentebb, hogy a magyar futball utóbbi másfél évtizedének a legsikeresebb szereplője ő, mert valóban az. Illetve, már csak az volt.
