Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-02 / 1. szám
SPORT 15 2020. JANUAR 2., CSÜTÖRTÖK A Loki új edzője, Vitelki Zoltán kíváncsi az elődje tanácsaira JEGYZET Erős személyiség érkezett Vitelki Zoltán váltja Herczeg Andrást a DVSC-nél. A Diósgyőrből érkező szakemberrel a klub fél plusz két évre szóló szerződést kötött. Bereczky Attila/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Habár néhány napja a zuhanyhíradóban több jelölt neve is felvetődött, vasárnap a Nemzeti Sportban már megjelent, hogy Vitelki Zoltán váltja a lemondását december 27-én bejelentő Herczeg Andrást a DVSC kispadján. Amúgy a fehér füst jóval azelőtt felszállt, hogy a hétfő kora délutánra meghirdetett sajtóbeszélgetés megkezdődött volna, a Nagyerdei Stadion tárgyalójában ugyanis Vitelki Zoltán fogadta az érkező újságírókat. „Tudom, sokan már tényként kezelték Vitelki Zoltán kinevezését, pedig csak egy órával ezelőtt, az igazgatótanács ülésén dőlt el véglegesen, hogy ő lesz az új vezetőedző - mondta Szima Gábor, a debreceni csapatot irányító cég többségi tulajdonosa, a klub elnöke. - Egyelőre fél plusz két évre szóló szerződést kötöttünk, de bízom benne, hogy ennél jóval hoszszabb ideig tart majd a közös munka. A klubvezetők nyitott szemmel járnak és figyelik azokat a szakembereket, akik számításba jöhetnek, így nálam már akkor is képben volt Vitelki Zoltán, amikor szó sem volt arról, hogy edzőt keresnénk Debrecenben. Herczeg András bejelentése után vettük fel a kapcsolatot, s intenzív tárgyalásokon egyeztettük az álláspontjainkat. Az gyorsan kiderült, egyformán gondolkodunk a futballról, egybecseng a játékról alkotott fi-Vitelki Zoltánnal, az új vezetőedzővel fél plusz két évre szóló szerződést kötött a Debrecen Fotó: MW lozófiánk. Sokak szerint kockázatos az olyan edző kinevezése, akinek nincs jelentősebb élvonalbeli szakmai rutinja, de anno Kondás Elemér is úgy lett a Löki vezetőedzője, hogy soha nem irányított NB I-es csapatot, mégis két bajnoki címet nyert a DVSC-vel, az egyiket veretlenül. Új szakvezetőnk felkészült edző, erős személyiség, és a klubvezetéstől természetesen minden segítséget megkap ahhoz, hogy eredményesen dolgozhasson.” A debreceniek jelenlegi szakmai stábjából Igor Bogdanovic és Erdélyi Miklós kapusedző az új szakvezető munkáját is segíti majd, míg érkezik a pro licences Kriston István, akivel Vitelki Zoltán korábban Diósgyőrben is együtt dolgozott. Érkezhet még a stábba egy erőnléti edző és egy videóelemző, személyükről hamarosan döntés születhet. Az új vezetőedző egyébként már túl van az NB I-es tűzkeresztségen, hiszen a DVTK-t kétszer (2015-ben és 2017-ben) is irányította beugróként. Összesen hét mérkőzésen ült szülővárosa csapatának kispadján első számú szakvezetőként. „Olyan lehetőséget kaptam, amely minden edző életében óriási távlatokat nyithat, s ezért is dolgoztam idáig - kezdte debreceni szűzbeszédét Vitelki Zoltán. - Ismerem a debreceni klub filozófiáját, az lesz a dolgom, hogy azokat az elképzeléseket, amelyeket a klub támaszt, megköveteljem a játékosoktól. A keret jó anyag, amelyre lehet építeni, nagyon várom, hogy elkezdjük a közös munkát. Óriási megtiszteltetés, hogy olyan szakember utódja lehetek, mint Herczeg András. Természetesen szeretnék vele beszélni a csapatról, szívesen fogadom a gondolatait, észrevételeit. Az a célunk, hogy olyan futballt játsszunk, amelyre sokan kíváncsiak. Tudom, hogy januárban nagyon rövid időnk lesz a felkészülésre, de min<denf megteszünk, hogy a rajtra együtt legyen a DVSC.” A DVSC január 3-án kezdi meg az edzéseket, s nem utazik külföldi edzőtáborba. Alig több mint három héttel az első gyakorlás után jöhet a debreceni debütálás: január 25- én az Újpestet fogadja a Löki a Nagyerdei Stadionban. Mátyus János szerint alaposan meg kell erősíteni a kieső helyen álló Haladást Problémák vannak, de megoldja LABDARÚGÁS Az NB II-ben kieső helyen álló Haladás új vezetőedzője Mátyus János lett - a jelenleg zajló bajnokságban ő a harmadik szakember a csapat élén. A Haladásnál amúgy 2019-ben nem volt könnyű az élet: a másodosztályú bajnokság kezdetén az utolsó pillanatban vette át a csapat irányítását Supka Attila, a kezdeti sikerek után azonban elmaradtak a várva várt jó eredmények, s a 14. forduló után úgy döntött az (akkori) vezetőség, hogy a rutinos edzővel szerződést bontanak, a csapat irányítását ideiglenesen Desits Szilárdra bízták. Az őszi bajnoki fordulók befejezése után nagy változások történtek a csapat háza táján: távozott Tóth Miklós igazgató, az ügyvezetői tisztség betöltésére Séllei Árpád kapott megbízást, aki azt vállalta, hogy a meglévő financiális gondok ellenére a csapat befejezi a bajnokságot, s hogy bizonyos mértékig rendezi a csapat anyagi problémáit. Ezt sikerült is teljesíteni, az edzőkérdést is rendezni tudták a csapatnál, így a hétfőn rendezett sajtótájékoztatón Séllei Árpád ügyvezető igazgató bemutatta az új vezetőedzőt, aki- ahogyan azt lapunkban már korábban megírtuk - Mátyus János lett. „Megköszönve Desits Szilárd munkáját december 31-ével szerződést bontottunk, és ezt a lépést azért is kellett megtenni, mert nincs meg a megfelelő licence- mondta az ügyvezető. - A régebbi futballisták véleményét is kikérve Mátyus Jánosra esett a választásunk. A csapat játékosállománya adva van, bízunk az új vezetőedző pozitív hozzáállásában, és ugyancsak nyomós érv volt, hogy a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Mátyus János kinevezését.” A korábbi 34-szeres válogatott védő, Mátyus János edzői páiyafutása során dolgozott 2020. június 30-áig szól az új vezetőedző szerződése Bízik a szombathelyi szurkolók támogatásában is Tatabányán, a REAC-nál, a Pápánál és a Nyíregyházánál. „Néhány órás megbeszélés után csaptunk egymás kezébe a vezetőkkel és állapodtunk meg arról, hogy elvállalom a Haladás szakmai irányítását - mondta Mátyus János. - Játékosként és edzőként is voltam a mostanihoz hasonló helyzetben, és a feladatot mindig sikerült megoldani. A szerződésem 2020 június 30-áig szól, ezt követően tárgyalunk a folytatásról. Bízunk a szombathelyi szurkolók támogatásában is, a Hali-drukkerek mindig kiálltak a csapat mellett, remélem, a jövőben is ezt teszik. Felvételről is láttam a Haladás mérkőzéseit, így nagyjából tisztában vagyok a játékosállomány képességével, de azt meg kell említeni, hogy minden csapatrészben erősítésre lenne szükség. Vannak kiszemeltek, tárgyalunk is velük, a keret kialakítása tehát még folyamatban van, és az sem végeleges, hogy kik lesznek a segítőim.” Kiss Árpád/Nemzeti Sport Tisztelettel Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Azt írta az egyik sportbarátom, kívánjak valamit, sőt akár többet is az új évre. Ő majd elviszi valahová. Hogy milyen helyre, nem derült ki, és nem is feszegettem a kérdést, abból nagy baj nem lehet (sőt!), ha családtagjaimnak és ismerőseimnek leginkább egészséget szeretnék. Egy gondolat azonban nem hagyott nyugodni: hol lehet az, ahol meghallgatásra találnak az óhajok, mi több, akár teljesülhetnek is? így aztán még a szilveszteri bólé (és bódulat) előtt számba vettem, mi lenne üdvös a magyar sportélet számára, ha már e hasábok arra hivatottak, hogy ezt a területet gondozzák, gondozzuk. Az önzés, a gátlástalan egymáson taposás és a mindenek előttiség letiprása került az óhaj oldal elejére. Az emberi gyarlóságból eredő tulajdonságok nem tévesztendők össze a győzni akarással, az egészséges motivációval és a belülről fakadó hittel, melyek elengedhetetlenek a sportolói léthez. Lehetetlen vállalkozás minden helyzetben beleélni magunkat a másik helyébe, így ez el sem várható. Jó lenne azonban, ha az egyre fogyó empátia nem kopna tovább, mert a válság így súlyos. Legyen szó sportvezetőről, versenyzőről, szülőről és/vagy szurkolóról, az elfogultság néha olyan méreteket ölt, ami már jócskán túllép a jóízlés határán. A megnyilvánulások sokszor a szélső értékeket súrolják úgy, hogy a korlátok egyre kijjebb tolódnak. Azért, mert valaki, mondjuk, hupikékben fut a pályára, miközben a mieink a sárgák, azért ne az legyen az első mondat feléjük, hogy rögvest menjenek a messzeségbe. A tisztelet (respect) megadására ne elsősorban a mezen lévő felirat, a pályát szegélyező tábla vagy a meccs előtt bemutatott drapéria figyelmeztesse az ellenfelet és a drukkert. Annak „alapból” kellene jönnie. Érvényes ez a hivatalos személyekre, vagyis a játékvezetőkre, a versenybírókra és a delegátusokra is, miközben mindenkori céltáblaként a legkönnyebb őket szidni. Hiú ábrándjaim nincsenek, varázsütésre nem tűnnek el az egymást gyalázó rigmusok a lelátókról. A szurkolói szenvedély maradjon a sportkultúra része úgy, hogy abban nem kerül túlsúlyba a trágárság, az alpári hangnem, a primitívség. Mert ahogy egyre több helyen csökken a nézőszám, úgy egyre jobban hallatszanak ezek a hangok, mi több, szinte csak ezek ütik meg a füleket. Hogy divatosabban fogalmazzak: miattuk nem mennek ki a családok a mécsesekre. Néző nélkül pedig mit sem ér az egész. 2020-ban sem.
