Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-05 / 282. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Egész napos programmal ünnepük az évfordulót a hétvégén Harminc év a szegénykéit Mindennap szakemberek várják a tanulni vágyó környékbeli gyerekeket Fotó: beküldött Jól ismert művészek emléke előtt tisztelegtek EGER Feszty Árpád festőre, a 105 éve elhalálozott, méltatlanul elfelejtett művészre és a millenniumi évek más jeles alakjaira emlékeztek a Civil Ház rendezvényén. Fűrész János, az Ezüstidő Szabadidős Egyesület vezetője több évtizedet átfogó előadásában az 1856-ban Ógyallán született Feszty Árpád életén, munkásságán át mutatta be a korszak miliőjét, a honfoglalás 1000 éves megünneplésére készülődő főváros hétköznapjait, a szalonok, a művészek világát, jeles családok történetét. Az egri előadás tárgya volt Pósa Lajos, a hazai gyermekirodalom megteremtője, báró Mednyánszky László, az I. világháborús rajzolóként megsebesült kitűnő lélekábrázoló festő, Herman Ottó autodidakta polihisztor, ők mindannyian felvidéki származásúak voltak, és az életben is jó barátok. Feszty, Pósa és Herman is ugyanabban az évben, 1914-ben halálozott el. A Feszty-körkép , a magyarok bejövetelét örökíti meg Feszty Árpád a historizáló akadémikus festészet kiemelkedő alakja volt, életének állomásai München, Pest, Bécs, Párizs, Velence, Firenze voltak. Az Operaház, a Törvényszéki palota falképein tanulmányozhatjuk ma is alkotásainak jellegzetes vonásait. Legismertebb munkája a tizenegy festő társával alkotott, a Magyarok bejövetele című körkép, amely most az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban látható. A nevét őrző, 120 méter hoszszú és 15 méter széles Fesztykörképet 1894-ben mutatták be a mai Szépművészeti Múzeum helyén, majd Londonba vitték, s később ismét a Városligetben lehetett megtekinteni. A II. világháborúban megsérült képet 1961-től lengyel restaurátorok hozták rendbe, mégpedig Morelli Gyula ötméteres korabeli fametszete és az 1930-ban készült diapozitívok alapján. B. K. Harminc éve jött létre a SZETA Egri Alapítványa, hogy támogatást, segítséget nyújtson a szegénységben és kirekesztettségben élőknek. Szolidaritás, demokrácia, romák, kilakoltatás, segélyek, oktatás, egyenlőtlenségek, munkanélküliség, közmunka. Ezek a hívószavak szerepelnek többek között a közösségi oldalukon, s ez határozza meg a munkájukat. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER „Harminc év áll mögöttünk... Hittünk és hiszünk abban, hogy a szegénységben, mélyszegénységben élők élete, sorsa megváltozhat, ha külső segítséget, erőforrásokat kapnak. Az elmúlt évtizedekben alapítványunk igyekezett mindent megtenni azért, hogy ezek a források - pénz, tudás, információ, kapcsolatok, állampolgári aktivitás által - eljussanak a szegény településekhez, a szegénységben élő családokhoz, fiatalokhoz és gyerekekhez. Sok sikert, sok kudarcot, sok tapasztalatot gyűjtöttünk össze” - ez áll abban a facebookos bejegyzésben, amelyben összefoglalja a SZETA Egri Alapítványa az elmúlt évek munkájának eredményét. A közös összegzésre is sort kerítenek a hétvégén. Találkozóra várják december 7-ére mindazokat, akik részesei voltak munkájuknak, vagy figyelemmel kísérték azt, az alapítvány harmincéves fennállása alkalmából ugyanis nyitott és díjmentes közösségi napot szerveznek. A jubileum alkalmából kérdeztük Farkas Zsuzsannát, az alapítvány elnökét.- Beszéljünk egy kicsit arról, mi hívta létre a szervezetet!- A SZETA Egri Alapítványa 1989-ben jött létre, azzal a céllal, hogy támogatást, segítséget nyújtson a szegénységben, kirekesztettségben élő családoknak. Tevékenységeink e feladatok köré szerveződnek. Az alakuláskor már nem számított jogellenes és szankcionálandó tevékenységnek a szegények ügyének felvállalása, ugyanakkor a rendszerváltás által generált gazdasági és társadalmi problémák fokozottan jelentkeztek országszerte.- Milyen társadalmi folyamatoknak lehettek tanúi a segítők?- A piacgazdaságra való átállásnak széles társadalmi rétegek váltak veszteseivé. Az elmúlt évtizedek alatt lassan megkapaszkodott cigányság ismét a társadalom peremére került, a munkanélküliség hirtelen valóságos formát öltött. Százezrek vesztették el az egzisztenciájukat, ezrek kerültek otthonukból az utcára. A demokratikus politikai berendezkedésre és kapitalista gazdaságra való átmenetnek természetesen voltak nyertesei, de a középosztály lecsúszott, sokan pedig elszegényedtek. Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben egy hazai viszonylatban középvárosnak számító megyeszékhelyen szükség volt a problémákat kezelni szándékozó, a helyi rászorulók és a cigányok érdekképviseletét ellátó szervezet létrehozására.- Melyek voltak az első lépések?- Alapítványunkat 1989 decemberében jegyezték be. Pár év alatt pályázati forrásokból felépült szervezetünk székhelye, közel a felnémeti Béke-telephez, a Béke utca 60. szám alatt. Ez a választás tudatos volt, közel szerettünk volna lenni azokhoz, akik számára szakmai szolgáltatásainkat nyújtani akartuk. Ehhez igen sok segítséget kaptunk az Egri Dohánygyártól, a Soros Alapítványtól és az akkori Szociális és Családvédelmi Minisztériumtól. Az épületben Gyermekek Átmenti Otthonát is működtettünk tizennégy éven át, amelyet a korábbi városvezetés bezárt, mert úgy gondolták, ilyen intézményre a városnak nincs szüksége. Majd 2004-2006 között kiharcoltuk, hogy a Béke utca végén is legyenek közművek, víz- és szennyvíz, gázszolgáltatás, aszfaltozott járda és út. Ezekben az ügyekben sokat segített nekünk Vízi Gyula, az akkori önkormányzati képviselőnk.- Milyen megyénkben településeken nyújt segítséget az egri SZETA, és mely eredményekre a legbüszkébbek?- Az elmúlt tíz év alatt három település cigánytelepének felszámolásában vettünk részt. Dolgoztunk Szomolyán, Sírokon és a Borsod megyei Sályban, ahol sokan jutottak új otthonhoz, befejezett általános iskolai végzettséghez, szakmához. Az EU-s támogatás segítségével Sírokban, Bükkszentmártonban, Hevesaranyoson, Szajlán, Terpesen, Egerbaktán, Szúcson szakképzettséget szerezhettek a munkanélküliek, cselekvésre, öngondoskodásra aktivizáltuk az ott élőket és civil önszerveződésre. Jelenleg a hátrányos helyzetű gyerekek korai képességgondozását tartjuk szem előtt Szajlán, Hevesaranyoson, Egerbaktán, Szomolyán és Egerben - Felnémeten - a helyi civilekre támaszkodva.- Feladatuknak tartják azt is, hogy felkarolják, s aktivizálják a közösségeket...- Az említettekkel párhuzamosan az egri Béke utca végén élőkből aktív állampolgári közösséget szerveztünk a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával. Ez a közösség most játszóteret szeretne gyerekei, unokái számára. Folyamatosan működtetjük az adománypontjainkat, foglalkozásokat tartunk a gyereknek, és most indítjuk el a Szerdai kávézó programunkat a felnémeti kismamák számára. • Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Visszaemlékeznek az elmúlt három évtizedükre December 7-én délelőtt tíz órától a Béke utca 60. szám alá várnak mindenkit, aki kíváncsi a szervezet három évtizedes tevékenységére. A program az Ez történt velünk című kisfilm levetítésével indul, majd a SZETA alakulásáról, működésének tanulságairól Győri Péter és Havas Gábor szociológusokkal beszélgethetnek a résztvevők. Déltől az Egri SZETA alapítói, Csóka János, Farkas Zsuzsanna, Király József, Mogyorósi Zsolt, Móczár Katalin mesélik el történeteiket. Majd egy órától Belém botlott a SZETA, elmondom, miként történt címmel Lázár Irén, Radicsné Anikó, Puporka Zsoltné és mások idézik fel, mit nyújtott számukra a szervezet. Délután pedig közösségi alkotóműhelyen, játékos foglalkozásokon vehetnek részt, miközben a résztvevők egy csoportja főz a vendégeknek. A zene és a tánc sem hiányozhat a szombati programból. Egészen este hatig Egri Jani zenekara és a Baktarom együttes gondoskodik a hangulatról. A gyöngyösi toronysisakok felújítására büszke leginkább A szakmaszeretet jelképe a díj GYÖNGYÖS Heves Megye Építészetéért életműdíjjal jutalmazták Eperjesi László gyöngyösi építészt. A díjat több mint tíz éve alapította a megyei építészkamara, ám ez idáig csupán egyszer adták át. Báthory Csaba, a Heves Megyei Építészkamara elnöke elmondta: Eperjesi Lászlónak nem a életkora, hanem az eddig elvégzett munkája indokolta, hogy életűdíjban részesüljön.- Számos szépen megvalósult, általa tervezett épület található a megyében, ráadásul nemcsak a helyi, hanem az országos építészkamara megalakulásában és munkájában is tevékenyen részt vett a díjazott - méltatta Eperjesi Lászlót Báthory Csaba.- Ez az elismerés az elmúlt több mint negyvenéves szakmaszeretetemet jelképezi, amiben egyaránt volt küzdelem, siker és kudarc is - öszszegezte tevékenységét Eperjesi László. Hozzátette: munkái közül a gyöngyösi Szent Bertalan-templomban tavaly és idén megvalósult projektre a legbüszkébb. Mint mondta, a toronysisakok megújításához huszonöt év gyűjtőmunkájának anyagát használták fel kollégáival. J. M. Eperjesi László (balra) Báthory Csabától vette át a díjat Fotó: Czímer T. Bakai Edina lett az Eszterházy csillaga (Folytatás az 1. oldalról) EGER Fási Vivien, az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói önkormányzatának PR és kommunikációért felelős elnökhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta, a zsűrinek már az első körös fellépések után is nehéz volt eldönteni, ki legyen az a három jelölt, aki a második produkcióját is előadhatja, ezzel a dobogósok közé juthat. Az ítészek, Odor Kristóf, dr. Nagy Zoltán, Topolánszky Tamás, valamint Török Tamás, az első helyet Kosztik Diánának adták. A második helyezett Loren António Domingos lett, a dobogó legalsó fokára pedig István Gergely állhatott fel, aki megkapta a közönségdíjat is. Mind a hárman énekszámokkal indultak. Fellépett Bakai Edina is, aki korábban megnyerte a tehetségkutatót, s ezúttal is elkápráztatta a közönséget. A támogatóknak köszönhetően a verseny egymillió forintos összdíjazású volt, ennyi jutalmat osztottak ki a helyezettek között. Fási Vivien szerint sikeres, telt házas estet tudhatnak maguk mögött, mely évről évre egyre népszerűbb a hallgatók körében. M. H. 4
