Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-31 / 302. szám

2019. DECEMBER 31., KEDD SPORT 15 sÜa WEmmm champioh »»5 SÍK«» Nem a topon Fábik Tibor jegyzet@mediaworks.hu Még sakkberkekben is úgy könyvelték el, hogy a magyar csapattal kétszeres olimpiai ezüstérmes, a világranglis­tán egykor az első húszban jegyzett, 43 éves Almási Zol­tán már visszavonult, ám decemberben váratlanul el­indult az egyenes kieséses rendszerű magyar bajnok­ságon, és meg is nyerte. Tud­juk, a magyar szövetség ter­vezi, hogy megpályázza a 2024-es sakkolimpia rende­zését, ám a már vállalkozásá­ra összpontosító Almási nem hiszi, hogy azon a csapatunk tagja lesz majd. Együttesünk az idei Euró­­pa-bajnokságon a 26. helyen (!) végzett, nem szívderítő a jövő. A világranglistán 38. helyen álló Almási mellett nem vállalta a szereplést a földkerekség momentán 13. legjobb sakkozójának szá­mító, még csak 23 éves Rap­port Richárd és a 77. helyre csúszott, 40 éves Lékó Péter sem. (Őket az ob-n is hiába kerestük volna.) Visszatérő a helyzet, amit legjobbjaink rendre azzal a szemérmes megfogalmazással indokol­nak, hogy nem megfelelőek a feltételek. Ami persze nem azt jelenti, hogy a terembe beszűrődik az utcazaj, billeg a tábla alatt az asztal, vagy hogy a szobájukat meg kell osztaniuk egy horkoló sze­­kundánssal. Arról van szó, hogy a puszta részvételért is jelentős summát szeretné­nek, úgymond felkészülési támogatást, de a legatyáso­­dott sakkszövetség ezt nem tudja biztosítani. Az idei ob­­nak is nagy szenzációja volt Almási felbukkanása, hi­szen hol vannak már a régi szuperbajnokságok, amelye­ken tényleg a legjobbjaink játszottak?! Ezt kérdezhetjük az asz­taliteniszezők Top 12 baj­nokságának múltján me­rengve is. Egykor ugyan­csak a sportág ünnepe volt, a Nemzeti Sportcsarnokban telt ház csodálta Klampárék, Jónyerék játékát. Az csak egy dolog, hogy ma már nincse­nek világbajnokaink, de elju­tottunk oda, hogy december 21-22-én Celldömölkön a férfiak idei Top 12 bajnoksá­gán (írd és mondd!) nyolcán indultak! S ebben a magyar szövetség is vastagon ben­ne van, mert a január végi (!) portugáliai olimpiai kva­lifikációs csapattornára való tekintettel a válogatottjaink felmentést kaptak. Hát igen, biztos nagy lenne a terhelés, ha előtte egy hónappal is van egy kétnapos verseny... Amit a foghíjas mezőny­ből végül a 38 éves Faze­kas Péter nyert meg. „Nem tudok felhőtlenül örülni, így nem jó nyerni” - írta ki a Facebookra, hozzáfűzve, hogy tekintettel a Top 12 szel­lemiségéhez és múltjához ki­alakult méltatlan helyzetre, a 200 ezer forintos pénzdíját felajánlja két utánpótlás-ne­veléssel foglalkozó egyesü­letnek. Vegyenek belőle lab­dákat, szóitokat, vagy amire szükségük van. így legalább a történet vége szívet melen­gető lett... Csongrádi Márk és Géléi Vince egy egyetemi klubban játszik együtt Itthon szidták, Amerikában dicsérik JEGYZET LABDARÚGÁS A tengerentú­lon, a Central Methodist Uni­versity Eaglesnél élvezi a fut­ballt Csongrádi Márk (magyar csapattársa is van Géléi Vince személyében), akit az is moti­vált az egyetemi döntő előtt, hogy boldoggá teheti Vidi-le­­genda édesapját. „Nem féltem! Beleteszi a munkát a labdarúgásba, mel­lette nyelveket tanul, egye­temre akar jelentkezni. Fon­tos, hogy legyenek céljai. És ha valaki sportol, bizony a csú­csot kell megcéloznia” - szin­te napra pontosan két esztende­je, hogy a Videoton UEFA-ku­­pa-döntős csapatának kapitá­nya, Csongrádi Ferenc mondta mindezt fiáról, Márkról, aki ab­ban az idényben a Gyirmót NB in-as együttesében futballozott. A székesfehérváriak 24-szeres válogatott legendája aligha sej­tette, noha gyereke az első ta vaszi fordulóban az NB II- ben is bemutatkozik, ko­moly változás áll majd be a karrierjében. „Miután Gyirmótra ke­rültem, jól ment az NB III-as csapatban, ám miu­tán felkerültem az NB li­es kerethez, úgy elvették az önbizalmam, hogy az is megfordult a fejemben, befejezem a futballt..- idézte fel Csongrá di Márk. - Hiába vol­tam a fiatalok közül a legjobb formában, az edzőim mindenért meg­találtak, és ez nem a teljesít­ményemnek, sokkal inkább NATIONAL CHAMPION Csongrádi Márk és Géléi Vince bajnokcsapatban játszik Fotó: MW a nevemnek szólt. A tanulás mindig fontos volt, Győrben egyetemre jártam, és amikor nyáron lehetőség nyílt arra, hogy Amerikában folytassam a tanulmányai­mat, egy pillana­tig sem haboztam. Megváltással ért fel kikerülni ab­ba a közegbe: a pá­lyák állapota, a felszereltség, az edzők szakmai tudása nagyon magas színvonalú. Az iskola után mindennap van edzés, méghozzá vi­szonylag hosszú, kétórás, és bár a többi egyetemi csapatban inkább ame­rikai játékosok vannak többségben, a Central Methodist University Eaglesnél európai és dél­amerikai fiatalok alkot­ják a keret zömét. Tá­madó középpályásként játszom, mint annak idején apu, de többet keü védekeznem. So­kat jelent, hogy jó visz­­szajelzéseket kaptam a szakmai stábtól. Édes­apám streamen látta a döntőt, amit 3-1-re meg­nyertünk, óriási ösztön­ző, hogy boldoggá tehetem. Semmi pénzért nem cserél­ném el ezt a fél évet, a lehe­tő legjobb helyen vagyok. Hogy mi lesz az egyetem elvégzése után? Fiatal va­gyok, vannak álmaim, így bízom benne, fejlődök itt any­­nyit, hogy magasabb szinten is bizonyíthassak.” A tisztelet az elsőszámú szabály Csongrádi Márk Ameriká­ban mindenben számíthatott csapattársára, Géléi Vincé­re (édesapja, Károly, és nagy­papája, József válogatott ka­pus volt), és aki az egyetem előző évi bajnokcsapatában is szerepelt, ráadá­sul idén is beke­rült az All Star-csa­­patba, mi több, megválasztot­ták a döntő legértékesebb já­tékosának. „2017-ben jött a lehetőség, hogy Amerikába mehetek sportösztöndíjjal, engem pedig hajtott a kíváncsiság, mit csi­nálnak arra másképp a labda­rúgásban - mondta Géléi Vin­ce. - Hogy milyen a színvonal? Nagy a szórás: a legjobb csapa­tok az NB II-ben is megállnák a helyüket, de akad, amelyik a megye egyből is kiesne. Hihe­tetlenül pozitív a közeg, a tiszte­let az első számú szabály a csa­patnál. A tanulás is rendkívül fontos volt, Computer Science & Business Administration­­diplomám lesz, s így nem csak a labdarúgásban látom a jövő­­met. Amennyiben érkezik meg­keresés profi csapattól, szíve­sen játszanék tovább, de a vég­zettségemnek köszönhetően kiváló lehetőségeim vannak, ha nem folytatom a labdarú­gást. Márk élete egyik legjobb döntését hozta meg azzal, hogy kijött. Már az első pillanattól beilleszkedett, a hozzáállása és munkamorálja miatt a csapat befogadta, alepemberré vált.” ZA/NS Vécsei Bálintot kivásárolta a Ferencváros a luganói szerződéséből Újra válogatott akar lenni Az új igazolás, Vécsei Bálint és Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója Fotó: Fradi.hu Hazatért a középpályás - Vécsei Bálint négy és fél év után hagyott fel a légiósko­dással, s a Luganótól az NB l-ben éllovas Ferencváros­hoz szerződött, nagy utat megtéve. Cserháti András/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Vécsei Bálint 2008-ban, tizenöt évesen ke­rült a Honvédhoz, a Magyar Futball Akadémián palléro­­zódott, majd nem sokkal ké­sőbb, tizenhét esztendősen bemutatkozott az NB I-ben (Győri ETO-Honvéd 3-0). A rendkívül erős, jó felépíté­sű futballista igazán a 2012- 2013-as idényben vereked­­te be magát a kispesti együt­tesbe, s egyre inkább kihagy­­hatatlanná vált. Óriási lépés volt a karrierjében, hogy 2015 nyarán, huszonkét esztendő­sen légiósnak állt. Az olasz élvonalbeli Bologna szerződ­tette, de nem lépett pályára a Serie A-ban, kölcsönadták a Leccének, majd a Luganónak - az utóbbi klub tavaly nyá­ron végleg megszerezte. A ballábas labdarúgó két svájci bronzérem után, csa­patkapitányként hagyta el klubját. Információnk szerint szerződése a jövő nyáron járt volna le, de nem feltétlenül ra­gaszkodott a maradáshoz - így pedig mindkét fél elégedett le­het, hiszen a játékos váltott, míg a legutóbb az Európa-liga csoportkörében szereplő Lu­gano pénzhez jutott. Úgy tud­juk, a Ferencváros megfigye­lői több alkalommal is a hely­színen tanulmányozták a Lu­gano mérkőzéseit, amelyeken Vécsei Bálint rendre meggyő­zően futballozott - a végkifej­letet figyelembe véve szerző­dést ért a jó játék. Hogy milyen esélyek­kel pályázik a miskolci szü­letésű labdarúgó a kezdő­be kerülésre, érdekes kér­dés, belső középpályás­ként Ihor Haratinnal, Danilo Ihnatenkóval és Sigér Dá­viddal kell megküzdenie, de Szerhij Rebrov vezetőedző tá­madó középpályásként is szá­molhat vele, viszont ezen a poszton Isaellel kell meghar­colnia a kezdőbe jutásért. „Régóta keresett már a Fra­di, nagyon kitartó volt a klub - mondta ferencvárosi játékos­ként adott első interjújában Vé­csei Bálint a FradiMédiának. - Idén bajnok lett a csapat, és az európai kupaporondon is elég jól szerepelt. Az a tervem, hogy itthon is pályára léphessek az Európa-liga csoportkörében. Szeretnék stabilan játszani a Ferencvárosban, nagy álmom, hogy visszakerüljek a váloga­tottba. A Fradinál nagyok az elvárások, ez kellő motiváció volt, hogy ide igazoljak.” S ha már válogatott... A játékos több alkalommal is kiemelte, hogy újra szere­pelne a csapatban, ezért küzd mindennap - az más kér­dés, hogy a Luganóból vagy a Ferencvárosból könnyebb-e meghívót kapni. Érdekes, hogy a kétszeres válogatott Vécseivel Marco Rossi dolgo­zott együtt a Honvédban, de szövetségi kapitányként egy­szer sem számolt vele, pedig stabilan játszott a svájci első osztályban. A Ferencváros új igazolású labdarúgója legutóbb a novem­ber 28-i Nemzeti Sportban be­szélt arról, mennyire fáj neki a mellőzés: „Nem tagadom, ki­sebb csalódásként éltem meg, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány nem küldött meghívót az Uruguay elleni felkészülési és a Wales elleni Eb-selejtező mérkőzésre, hiszen mégiscsak a svájci első osztályban futbal­lozom rendszeresen immár ne­gyedik éve, kilencvenötször ját­szottam a svájci élvonalban és a kupában, valamint az Euró­­pa-ligában. De azért küzdők, hogy felfigyeljen rám a szak­mai stáb, s 2014 után újra meg­mutathassam magam a váloga­tottban - akár már tavasszal.” Hamarosan kiderül, valóra válik-e az álma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom