Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-28 / 300. szám
4 INTERJÚ 2019. DECEMBER 28., SZOMBAT Los Angeles-i interjú Magyar Zsolttal, aki hamar befutott a filmes világban Már csak az Oscar-díjra vár a zenészből lett hangmérnök Magyar Zsolt nagyot álmodott, és amerikai karriert épít Fotó: beküldött HOLLYWOOD Dolgozott Paris Hiltonnal, Renée Zellwegerrel, Jón Hamm-mel, Elijah Wooddal, és ő rögzítette a Parajelenségek 2.,3. rész hanganyagát. Mesélt a nagyvonalú producerről, aki beindította a karrierjét, hisztis sztárokról, akik nem engedik feltenni a mikrofont, és a rendezőről, aki az ő kedvéért még a forgatást is elhalasztaná. Magyar Zsolt rockzenészből lett hangmérnök. Los Angelesben, a Magyar Házban beszélgettünk. Sziki Károly szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- A legtöbb magyarral, kik szerencsét próbálnak, Los Angelesben találkoztam. A honlapodon sokat elárulsz magadról, de keveset olvasni a munkáidról. Nyugodt szívvel kimondható: az a művész vagy, aki többet érdemelne! Otthon, Debrecenben szívhattad magadba a többletet, ami a világ meghódítására ösztönzött. Los Angelesben szívhatnál szabadon bármit, de az egészséges élet a létformád...- A kábítósok törékeny élete messze áll tőlem. Én önmagam kábítom, hogy lesz egyszer egy gála Hollywoodban, ahol a nevem szólítják.- Az Oscar átadóra gondolsz? De térjünk vissza a cívis múltba, Debrecenbe!- Innen indultam el a zenei pályára, előbb Nyíregyházára, a 4-es számú Zenei Általános Iskolába, ma Kodály Zoltán nevét viseli. Szabó Dénes Liszt Ferenc-díjas karnagy is tanított, aki Japánban is oktatja a Kodály-módszert. A jó relatív hallásom itt fejlődött ki, zeneszerzői ambícióm innen eredeztethető. Tizenöt éves voltam, amikor első együttesemet, a Rómeó nevű bandát alapítottam. Számos próbálkozásom volt még, mire átnyergeltem hangmérnöknek. Rómeó után hamarosan a Spirit zenekar következett, itt fogalmaztam meg életérzéseimet. Budapesten kezdtem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát egy év múlva. Megalakí- * tottuk az Azok a fiúk bandát, majd a Bang Banget. Akkor 1993-at írtunk, két lemezt készítettünk, az együttesből Bon Bon lett, de már nélkülem. Én csak az első lemez készítésében vettem részt. Ám az az idő ma is itt él benn, a szívemben. A lobogás nem szűnt meg, bár tudom, ezt a hajam már nem mutatja. Később kaptam egy zenei produceri állást.- Szóval filmzeneszerzőnek szegődtél?- Titkolt vágyam volt ez, és eljött a pillanat, amikor döntenem kellett a haza megtartása, vagy a karriervágy között. Az utóbbi győzött. Beiratkoztam egy kurzusra, nagyon komoly tanároktól lestem el a fortélyokat, így ismerkedtem meg például Richard Mercadóval, aki hamar felfigyelt a munkáimra, mert gyors voltam, korrekt, és így egyre több barátra tettem szert. Közel kerültem a hangmérnöki munkához, 2002-ben helyi hangosítóként kezdtem dogozni. A zeneszerzés helyett a hangmérnökséget választottam, ami 18 éve tart, ezalatt 150 nagyobb munkával bíztak meg. Forgattunk New Yorkban, Nevadában, New Orleansban, Las Vegasban, Ditroitban, San Diegóban, Utah-ban, de Budapesten is. Két nap alatt hatszázan jelentkeznek, hogy filmzenét írjanak- Itthon még filmes zeneszerzőnek készültél. Milyen munkákat jegyeztél?- Szurdi Miklós Vademberek című filmjéhez és A miniszter félrelép traileréhez írtam zenét. Aztán úgy döntöttem, kimegyek Amerikába, és ott képezem magam, s beiratkoztam az UCLA kurzusaira.- Filmzeneszerzőből annyi van Hollywoodban, hogy az Óceán vizét el lehetne velük téríteni.- így igaz, szinte lehetetlen labdába rúgni. Egyetlen munkáért több százan állnak sorba. Ha valaki felad egy hirdetést, hogy a filmjéhez zeneszerzőt keres, két nap alatt hatszázan jelentkeznek rá, és ebből háromszázan ingyen is elvállalnák. Úgy gondoltam, hangmérnökként könynyebben érvényesülök. Hamar megnőtt az ázsióm, sikeres lettem.- Imponáló a szakmai önéletrajzod. Szemembe ötlik Faye Dunaway, Bijou Philips, Deryl Hannah, Elijah Wood, Sean Young, Paris Hilton, Jon Hamm, Tom Hanks és Quentin Dupieux neve. Hozzá az a 150 film, amiben te készítetted a hangot. Mi volt az abszolút áttörésed?- Az áttörést a The Room hozta meg. A legelején még ötven dollár körül mozgott a tarifám, és nem volt hangcuccom sem. Ott találkoztam egy Tommy Wiseau nevű rettentően ellenszenves producerrel, aki közölte, hogy ő irta a forgatókönyvet, ő rendezi a filmet, és ő a főszereplője is. Lekezelően beszélt velem, ezért amikor megkérdezte, hogy menynyiért vállalnám, odaböktem, hogy legyen száz dollár! Azonnal felvett. Innen tudtam meg, mennyire olcsó vagyok. Soroltam neki, mire lesz szükségem, és mennyi lesz a bérleti díj. Összeírtam neki vagy 30 ezer dollárnyi felszerelést. Egy hét múlva megjelent nálam a Mercedesével, felnyitotta a csomagtartót, és megláttam benne a sok vadonatúj eszközt. Az utolsó mikrofonig mindent meg vásárolt, amit öszszeírtam. Ez olyan volt nekem, mint egy karácsony. Korábban csupa rozoga, bérelt cuccal dolgoztam. Az említett producer háromszor cserélt operatőrt, többször leváltotta a díszleteseket, és voltak, akik maguktól hagyták ott a forgatást. Egyedül a hangosztály csinálta végig. A forgatás végeztével Wiseau megköszönte a munkámat, megdicsért, és azt mondta, ingyen kölcsönadja a teljes hangfelszerelést. A feltétele az volt, hogy a következő filmjét is én csináljam. Ez indított el a pályán. Ezután kaptam meg a Gyilkosság másodállásban hangmérnöki munkáját, már háromszoros, százötven dolláros napidíjjal.- A The Room pedig azóta kultuszfilm lett, nem?- Igen, mert annyira rossz, hogy az már jó. Ma is rengeteg követője van, és minden hónapban levetítik a Sunset Boulevard egyik mozijában telt ház előtt. A nézők úgy érkeznek, hogy beöltöznek a szereplők jelmezébe, és a film kellékeivel dobálóznak. Mellesleg, a The Room Alec Baldwin egyik kedvenc filmje.- Érdekel, hogy jó lesz-e a produktum, amiben dolgozol?- Nem foglalkozom tovább vele, ha már elkészültünk. Csak az érdekel, hogy a legrosszabb film forgatásán is jól érezzem magam. Még a legócskább film forgatásán is profi konyha van. A stáb hangulata ennél is fontosabb. A munkakörnyezet tehát elsőrangú, és még a főnököm is én vagyok. A The Room film óta 15 évig Tim Lloyd volt a mikrofonosom, akivel jó barátságban voltunk. Négy éve egy Dunakesziről származó magyar sráccal, Erdei Gáborral dolgozom. Senki nem kér rajtam számon semmit, nem ér stressz a forgatáson.- A sztorijaidba is avass be, kérlek!- Faye Dunaway, az Oscardíjas amerikai színésznő már azért is ordítozott, ha véletlenül valaki rá talált nézni, Bijou Philipsnek órákig kellett könyörögni, hogy feltehessük rá a mikrofont, és szuper érdekes jelenség Paris Hilton, aki 3 óránál kevesebbet sohasem késett a forgatásokról, amit ő pénzelt egyébként...- Van olyan, hogy nem igazán vagytok jóban a stábbal?- Az új generációval, a fiatal operatőrökkel már jóban vagyunk. Az idősebbek viszont nem tartanak velünk kapcsolatot, majdhogynem ellenségnek tekintenek minket.- Mikrofon-sztorid még számtalan lehet...- Valaki azért balhézott, hogy ne nézzen rá a mikrofonos. Faye Dunaway például kikötötte, hogy Tim nem nézhet rá, miközben neki az a feladata, hogy pontosan a színész szájára irányítsa a mikrofont végig, amíg beszél. Ha mozog, kövesse le a mozgást. Tim kénytelen volt beállítani a mikrofont egyik irányba, majd elnézni a másikba, és pár másodpercenként ellenőrizni, hogy jó helyen van-e. Faye Dunaway kiszúrta, hogy ránézett, leállította a forgatást, és kiabálni kezdett. Akad olyan film, amelyik annyira rossz, hogy az már szinte jó - Mit gondolsz Quentin Dupieux rendezőről? - Egy nagy művész, aki odafigyel a hangra. Amikor karácsonykor hazalátogattam, épp elcsíptem a Rubber című filmünket a tévében. Elég őrült, majdhogynem kafkai történet: egy gumiabroncs meggyilkol mindenkit, aki az útjába kerül. Dupieux a következő filmjébe, a Wrong Cops-ba is felkért, és amikor elmondtam, hogy júniusra már elígérkeztem, azt kérdezte: mit tehetnek azért, hogy visszamondjam azt a felkérést? Hozzátette, ha nem tudom megoldani, későbbre halasztják a forgatást. Nagyon jó fej, a forgatásokon egyáltalán nem bolond, csak az ötletei azok. A filmezés mellett világhírű DJ is.- Melyik filmedre emlékszel szívesen?- A Parajelenségek 2. és 3. részére például. Itt különösen fontos volt, hogy a párbeszédet tökéletesen rögzítsem. A dokumentumszerű filmeknél ugyanis a szöveget szinte lehetetlen rekonstruálni később. Ezért aztán mindkét részben majdnem száz százalékban azt a hangot használták, amit én rögzítettem. A Parajelenségek 2 volt az első filmem, ami a mozikasszánál átlépte a 100 millió dolláros bevételt. így egy kategóriával magasabba kerültem. Több megkeresést kapok azóta és a gázsim is nőtt. Igaz, a Parajelenségeket nem élveztem, mert nem szeretem a horrort. A másik horrorfilm, a Maniac Cannesben is szerepelt. Szép emléket őrzök a főszereplő Elijah Woodról, akinek három forgatási napja lett volna, de ő maradt a befejezésig, és a kamera mellett segített a partnereinek. Kedves srác, nincs elszállva magától.- Ebben a szakmában mindenki ilyen jól ápolt, fitt, mint te?- Sokan vagyunk, akik jó kondiban vannak, viszont sajnos néhánynak van problémája az alkohollal vagy a drogokkal. Vannak a magányos zsenitudatúak, mások dúlnakfúlnak, mindenre morognak.- Neked mi a családterved?- Gyerekre sosem gondoltam, de most fellobbant egy régi szerelem, és szüntelenül a telefont bámulom, hogy mikor hív vissza Vecsésről.- Miben bízol?- Az őssejtkutatásban, abban, hogy én már száz évet meghaladóan élek majd. Bizalmam az is, hogy anyukámat sokáig látogathatom még.- És persze az Oscar!- így igaz. Egy filmemet, a Mustangot Oscarra jelölték. A piros szőnyegen gyakran forgatok mint operatőr Návai Anikó jóvoltából, aki tagja annak a bizottságnak, mely a Golden Globe díjakat osztja. Többször felkér arra, hogy az Oscar-gálákról készítsek felvételeket, valamint az interjúit vegyem fel. Nagyon szeretném, ha végre valaki más fogná a kamerát, és az én ottlétemről tudósítana. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu
