Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-14 / 290. szám
2019. DECEMBER 14., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD 7 Vörösiszapper: börtönbe küldik a Mai Zrt. vezetőit Súlyosbított ítéletek Az ország egyik legborzalmasabb katasztrófáját okozta az elszabadult vörösiszap Fotó: MTI Messziről is irányíthatják a repülőtér forgalmát KÖZLEKEDÉS December elején három napon át az úgynevezett távoli toronyból (remote tower) irányították a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér le- és felszálló forgalmát a HungaroControl légiforgalmi irányítói - közölte a cég. Kiemelik: Magyarország az elsők között fejlesztette ki a helyszíntől független repülőtéri irányítást biztosító rendszert, és a most szerzett tapasztalatok elősegítik a további fejlesztéseiket. A virtuális torony lényege, hogy a légi forgalmi irányítók egy, a repülőtértől távoli központból láthatják el feladataikat úgy, hogy a repülőtéri torony panorámaképét, valamint a két futópályát különkülön, teljes hosszában látják a 30 telepített kamerának, a szupergyors adatkapcsolatnak és egy monitorokból kiépített óriási kijelzőfalnak köszönhetően. Ennek a megoldásnak számos előnye van a hagyományos toronnyal szemben: a kameraképek nagyíthatók, a gurulóutakon mozgó járatok fölött megjelenített címkéből leolvasható a hívójelük és sebességük, az infrakamerák és egyéb érzékelők jóvoltából pedig sötétben és rossz látási viszonyok között is tiszta kép jelenik meg az irányítók előtt. A távoli toronyból akár több repülőtér forgalma is irányítható egyidejűleg. MW Hét vádlott kapott súlyosabb büntetést másodfokon a vörösiszapperben. A bíróság szerint a Mai Zrt. vezetői számos szabályt megszegtek, ami súlyosbította a katasztrófa következményeit. A Győri ítélőtábla ítélete jogerős. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu GYŐR Több mint kilenc évvel a vörösiszap-katasztrófa után a Győri ítélőtábla másodfokon hét vádlott esetében súlyosbította tegnap az első fokú ítéletet. B. Zoltán elsőrendű vádlottat, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. egykori vezérigazgatóját a korábbi két és fél év fogház helyett négy évre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A másodrendű vádlott, D. József, a cég egykori műszaki igazgatója a korábbi két év fogház helyett három év letöltendő börtönt kapott. Az ötödrendű vádlottat két és fél év szabadságvesztésre ítélték. Á harmad-, negyed-, hatod- és nyolcadrendű vádlottak próbára bocsátásának idejét egy, illetve két évvel meghosszabbították, egyebekben helybenhagyták a Győri Törvényszék idén február 4-én hozott elsőfokú ítéletét. 2010. október 4-én a Mai Zrt Ajka melletti tározójából kiömlő vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tíz ember meghalt, 227-en megsérültek, több tízmilliárd forintos kár keletkezett. Az ügyben a cég egykori vezetői és alkalmazottai közül tizenöt ellen emelt vádat az ügyészség. A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016 januárjában bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette, ám a határozatot a Győri ítélőtábla 2017 februárjában hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A tegnapi, jogerős ítélet indoklása szerint a gátszakadás oka az északi gát alatt bekövetkezett talajtörés és a gáttest rideg törése, amely tervezői, kivitelezői hiányosságokra és hatósági mulasztásokra vezethető vissza. A Győri ítélőtábla szerint a vörösiszap-kazetta oldalfalának kitöréséért nem a vádlottak a felelősek, mivel azt tervezési és kivitelezési hiba okozta. Viszont a vádlottak számos szabályt megszegtek, így a vörösiszapot fedő hányóvíz mennyisége félmillió köbméterrel több volt, mint amenynyi a környezethasználati engedélyben szerepelt, a korábban hónapokra felfüggesztett semlegesítés és a részben új vörösiszapszűrési technológiára való áttérés is az engedélyezettet meghaladó mértékűre növelte a lúgosság szintjét. Ez a két körülmény lényegesen növelte az iszapömlés következményeinek súlyosságát. Ezenfelül a vádlottak elmulasztották a kazettánál a süllyedésszint mérésére a monitoringrendszer kialakítását, amely előre jelezte volna az altalajban zajló folyamatokat, továbbá a kitörés után több mint fél órán át nem értesítették a hatóságokat. HÍREK Ötödével nőtt az építőipar KSH Az építőipari termelés októberben 20,5 százalékkal nőtt éves szinten, ezzel az eredménnyel Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll - értékelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait. Schanda Tamás hozzátette: az építőiparnak a magyar gazdaság egészére gyakorolt hatását mutatja, hogy az első három negyedévben elért 5,1 százalékos GDP-növekedéshez az ágazat 1,1 százalékponttal járult hozzá. Az év egészében pedig a bruttó hazai termék előállításában az építőipar súlya meghaladhatja az 5 százalékot, amire még nem volt példa. MW Emelkedtek a felvásárlási árak MEZŐGAZDASÁG Alapvetően a gyümölcsök és a sertések drágulása miatt októberben ismét gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a szeptemberi csökkenés után októberben a gyümölcsök felvásárlási ára átlagosan 14,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A sertések felvásárlási árának emelkedése 30,5-ről 37,8 százalékosra ugrott, míg a tojás felvásárlási ára 3,5 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly októberinél. MW Magyar kutatók fedezték fel a forró pontokat Öngyógyítás az agyban A most felfedezett kapcsolat többféle betegség terápiájában is segíthet Fotó: Shutterstock Kiszűri a Forint App a hamis bankókat KUTATÁS Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) tudósai. A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében és új irányokat nyithat a sztrók és más idegrendszeri betegségek gyógyításában. Amikor megsérül egy agyterület - például a fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány következtében -, rengeteg idegsejt szenved károsodást. Helyre kell állítani őket, vagy ha ez már nem lehetséges, el kell takarítani. Ezt a munkát az agy fő immunsejtjei végzik, amelyeket mikrogliasejteknek neveznek. Az agyi immunsejtek állandóan járőröznek az agyban, figyelik az idegsejtek állapotát. Sérüléskor akár percek alatt körbeveszik a károsodott agyterületet, és bekebelezik a már elhalt vagy halálra ítélt idegsejteket - számolt be az új felfedezésről a KOKI Neuroimmunológia Kutatócsoportját vezető Dénes Ádám. Korábban kiderült, hogy a mikrogliasejtek rendszeresen lecsipkedik az idegsejtek nyúlványainak végződéseit, a szinapszisokat, melyekkel az idegsejtek egymáshoz kapcsolódnak, így alkotva hálózatokat. A lecsipkedés segíti a kapcsolatok karbantartását, megújulását. Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy kertész rendszeresen megmetszi egy fa ágait. A kérdés az volt, vajon az idegsejtek belső állapotát is ezzel a kertészkedéssel mérik-e fel a mikrogliasejtek. Dénes Ádám kutatócsoportja abból indult ki, hogy ez nem valószínű. Kutatásuk során a tudósok az idegsejtek sejttestének membránján apró „forró pontokat” találtak, melyeken át fokozottan szabadulhatnak fel kis buborékokban különféle anyagok, és ezek a forró pontok ideálisak arra, hogy a mikrogliasejtek nyomon kövessék az idegsejt állapotát. A tudósok a következőkben azt vizsgálják, hogy a mikroglia és az idegsejt kommunikációja ezeken a forró pontokon hogyan változik meg például Alzheimer-kór, epilepszia vagy érrendszeri eredetű demenciák esetén. A kísérleteket egérsztrókmodellben végezték, de a most felfedezett kapcsolat az emberi agyban is működik, így reményeik szerint új terápiás irányok nyílhatnak meg. Az a cél, hogy a mikroglia minél korábban észlelje, ha az idegsejttel baj van. Ezt követően lehetne gátolni azokat az útvonalakat, amelyeken fokozódik az idegsejtek sérülése, és segíteni azokat, amelyeken keresztül a mikroglia képes az idegsejtek működését regenerálni. MW Drágábban vehetünk pulykahúst ÁRKÖRKÉP Mintegy 10 százalékkal bővül a pulykahús belföldi forgalma decemberben - áll a Magyar Pulykaszövetség közleményében, és exportban is hasonló mértékű növekedésre számít az év utolsó hónapjában a szakmai szervezet. Belföldön évente közel 100 ezer tonna pulykahúst állítanak elő, ennek több mint 40 százalékát exportálják, a kivitel 13 milliárd forintos árbevételt eredményez. A feldolgozott hús 8 ezer tonna, emellett 7,5 ezer tonna panírozott termék készül. A pulykahús ára 5 százalékkal drágult idén tavalyhoz képest, ezt januártól újabb áremelkedés követheti, amit a szövetség a közüzemi díjak, valamint a bérköltségek emelkedésével indokol. Közölték azt is, hogy a belföldi pulykahúsfogyasztás 7,5 kilogrammról 4 kilóra, vagyis az európai átlaggal azonos szintre esett, miközben csirkéből kétszer annyi fogy, mint 15 éve. 2019 első fél évében 13 ezer tonna hazai pulykahús kelt el külföldön és 14,3 ezer tonna belföldön, mindkét értékesítés 8-9 százalékot esett tavalyhoz képest. A pulykahús iránti növekvő kereslet a karácsonyt megelőző egy-két hétre koncentrálódik, ebben az időszakban 10-15 százalékkal nő elsősorban a pulykamellfilé, a pulyka-felsőcombfilé és a darált pulykahús forgalma. Az ágazat bevétele évente 90 milliárd forintra tehető. MW ALKALMAZÁS A 2014-ben megkezdett bankjegycsereprogram év végi lezárásának alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatott egy új, világviszonylatban is innovatívnak számító okostelefonos applikációt. A jegybank szakértőinek bevonásával a megújított forint bankjegyekbe - a világon elsőként - egy különleges biztonsági kód is került, amely szabad szemmel nem, kizárólag a most bemutatott Forint App segítségével ellenőrizhető. Az alkalmazásnak két funkciója is van. A forint bankjegyek előoldaláról készített fénykép segítségével ellenőrzi, valódi-e a pénz, másrészt a bankjegyek hátoldali képéhez kapcsolódó kiterjesztettvalóság-élményt nyújt. A Forint App nem hasonlítható össze más hasonló alkalmazásokkal, mert nem egyszerű képfelismerést,, hanem a jegybank szakértőivel közösen fejlesztett egyedi algoritmust használ. Az MNB egyúttal felhívja rá a figyelmet, hogy az online alkalmazás-áruházakból már letölthető Forint App nem helyettesíti a professzionális bankjegyellenőrző berendezéseket, aki tehát bizonytalan egy forint bankjegy valódiságában, bármelyik posta- és bankfiókban, vagy az MNB lakossági pénztárában célszerű ellenőriztetnie. A bankjegycsereprogram során elsőként a 10 000 forintos megújított változata került forgalomba 2014 végén, és 2019. december 31-én a tízezres régi verziójának bevonásával zárul a projekt. Az elmúlt öt év során összesen 900 millió darab új bankjegyet gyártottak, a régi sorozatú bankjegyek túlnyomó többsége pedig visszaáramlott a jegybankba. MW Csak fényképezni kell, és jelzi, ha hamis a pénz Fotó: MTI
