Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-09 / 285. szám
2019. DECEMBER 9., HÉTFŐ GAZDASÁG y 1,2 milliard forintra bírságolták a Facebookot BÜNTETÉS Még soha nem szabott ki ekkora bírságot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fogyasztóvédelmi ügyben: 1,2 milliárd forintra büntette a Facebookot. A Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását a nyitóoldalán és a súgóközpontjában. Bár a fogyasztóknak nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatásért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak, így közvetve fizettek a szolgáltatásért - fejtette ki a GVH. A Facebook üzleti modelljének lényege: megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, vásárlási szokásairól adatokat gyűjt. Ezek birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfeleinek, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz. A GVH szerint a regisztrációs oldalon az (2010 januárjától 2019. augusztus 12- ig szereplő) „ingyenes és az is marad” üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről, az adatok átadásáról, terjedelméről és a következményekről. A fogyasztók így azt hihetik, hogy a szolgáltatást ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatják, ami a GVH szerint nem igaz. MW Kevesebben vesznek fel kedvezményes hitelt is Felújítás a csókból Az ország frekventáltabb részén vásárlásra, az ingatlanpiac szempontjából kevésbé pörgő vidékeken viszont sok család az otthona felújítására igényli a falusi csokot. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁMOGATÁS Míg a fiatal családok leginkább a Balaton környéki és a budapesti agglomeráció településein telepednének le a falusi csők segítségével, a hátrányosabb helyzetű keleti megyékben nagy számban a saját ház, lakás felújítására kérelmezik a támogatást. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyéből fogadta be a legtöbb igénylést a falusi családi otthonteremtési kedvezményre (csők) a Takarék Csoport - tájékoztatta a Magyar Nemzetet a pénzintézet. Ezek a kérelmek nem mind új otthon vásárlásáról szólnak, hiszen a meglévő ingatlan felújítására is lehet falusi csokot, vissza nem térítendő támogatást kapni. Bár erre a támogatási összegnek legfeljebb a felét kaphatja meg a család, a maximum ötmilliós keret sok mindenre elég lehet. A Takarékbank a július 1-jén indult falusi csokra október végéig több mint hétszáz kérelmet fogadott be, összesen több Ha frissen vett házat újítanak fel, akár 25 milliót is kaphatnak hozzá mint 3,2 milliárd forint igénylését. Ezek közül csaknem 250 család már meg is kapta a viszsza nem térítendő milliókat, ez összesen egymilliárd forint kiutalását jelenti. A pénzintézet szerint átlagosan 4,6 millió forintot igényelnek a családok, és átlagosan mintegy 4 millió forintot kapnak meg. Érdekes, hogy az eddigi igénylések szerint csak minden ötödik család kérelmez kedvezményes kamatozású hitelt is a falusi csők mellé. Ez is arra utal, hogy sok lehet az olyan igénylő, aki helyben marad, a meglévő otthonát újítja fel vagy bővíti. Egy ilyen beruházás ugyanis néhány millió forintból kijön. A falusi csők ingatlan vásárlása és annak felújítása esetén akár tízmillió forint is le-Fotó: MW hét egy három- vagy többgyermekes családnak. Ha a család az otthonát bővítené, korszerűsítené, akkor ennek az összegnek a felére, maximum ötmillió forintra jogosult. A vissza nem térítendő támogatás mellé kedvezményes kamatozású hitelt is lehet igényelni. Ennek a maximuma előbbi esetben 15 millió forint, utóbbinál 7,5 millió forint lehet. HÍREK Varga: Jöhet az új akcióterv GAZDASÁG Magyarország felzárkózásához a gazdaság növekedésének a következő években is legalább két százalékponttal meg kell haladnia az uniós átlagot - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Kiemelte, recesszióról ugyan nem beszélhetünk, de lassul a világgazdaság növekedési üteme, ahhoz, hogy továbbra is növekedési pályán maradjunk, megőrizve a bruttó hazai termék, a GDP bővülésének ütemét, újabb gazdaságvédelmi lépésekre van szükség. A miniszter hozzátette, a jövőben a gazdaság igényeihez igazított beruházásösztönző lépéseket kell megvalósítani. MW Keddig várják az adományokat ANGYALVÁRŐ-CIPŐSDOBOZ December 10-ig várják a karácsonyi ajándékokkal teli cipősdobozokat a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és a Magyar Cserkészszövetség. Idén 500 cipősdoboznyi karácsonyi ajándékot szeretnének öszszegyűjteni a Böjté Csaba ferences szerzetes által nevelt gyerekeknek. Egy másik akcióban az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ötszáz kilogramm mézet adományozott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak.MW Javult a Jövedelmek közötti különbség KERESET Már a jövedelmek közel háromnegyedét adta tavaly a munkabér, ami jelentős javulás 2010-hez képest, amikor a háztartások bevételének csupán a 65 százaléka származott munkából - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A szűkösebben élőknek tavaly jobban nőtt a havi bevétele, mint a jobb jövedelműeknek, a legkevesebből az alacsony iskolai végzettségűek éltek, átlagosan havi 122 500 forintból. Jövedelmük közel 40 ezer forinttal volt magasabb, mint 2017- ben. A felsőfokú végzettségűek jövedelme a legmagasabb, átlagosan havi 210 ezer forint. Átlagosan 151 250 forint volt 2018-ban a magyarok havi nettó jövedelme, amely a munkabér mellett az egyéb juttatásokat is tartalmazta. A havi összeg mintegy 14 ezer forinttal több, mint 2017-ben. Korcsoportok szerint a legmagasabb átlagjövedelme, havi 166 ezer forint az 55-64 éveseknek volt, míg a 25-54 évesek átlagosan 155 ezer forintot költhettek, ami 20 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban - ismerteti a Magyar Nemzet. Enyhén, de csökkentek a jövedelmi különbségek az országon belül, bár a háztartások jövedelmi helyzete regionálisan még mindig jelentősen eltér. Tavaly a legmagasabb egy főre jutó jövedelmű Budapest és a legalacsonyabb jövedelmű Észak-Alföld háztartásai között másfélszeres volt a különbség, szemben az egy évvel korábbi, 1,6-szeres eltéréssel. A KSH szubjektív, tehát a lakosság véleménye alapján készített összesítése szerint az átlagos megélhetéshez a legszegényebb 10 százalékba tartozó háztartásban havi 95 ezer forintra, míg a legnagyobb bevételű 10 százalékban 191 ezer forintra lenne szükség fejenként. Mivel tavaly csökkent a különbség, Magyarország már a közepesen egyenlőtlen jövedelmű országok közé sorolható, az uniós átlagnál kisebb megélhetési különbségekkel. Szakértők szerint az egyenlőtlenségek csökkenése az alacsony keresetűek átlagosnál jelentősebb bérrendezésének, és a munkaerőpiacról korábban kiszorult rétegek munkába állásának köszönhető. MW A háztartások ellátottsága százalék _20M — 2018 Személy- LED-, LCD-, Tablet, gépkocsi plazmatéve netbook MW-grafika, forrás: KSH Kisebb áfa ellenére nem csökken az ár ÁSZ Az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának csökkentése az elemzett termékcsoportok mintegy felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért a további áfacsökkentés átgondolt értékelése szükséges - erre jutott legfrissebb elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A gazdaság fenntartható kifehérítése érdekében 2015- től több termék (tej, tojás, baromfi- és sertéshús, halhús, új lakóingatlanok) és szolgáltatás (éttermi szolgáltatás, internet-előfizetés) áfakulcsa csökkent. Ezek hátterében esetenként egészség- és szociálpolitikai, illetve az egyes ágazatok fejlesztésével öszszefüggő célok is álltak. Az áfacsökkentés után csökkent az átlagár az internetelőfizetések, a sertés-, a baromfi- és a halhús esetében rövid távon, míg a tojás, a tej és az új lakóingatlanok árát egyáltalán nem mérsékelte. Míg a húsoknál a kedvezőbb ár miatt nőtt a fogyasztás, és ez kompenzálta az adócsökkentés miatt kieső költségvetési bevételt, más termékek, szolgáltatások árát alapvetően más gazdasági és termelési tényezők, keresleti-kínálati viszonyok határozták meg - mutat rá az elemzés. Például az éttermi fogyasztás áfacsökkentésének várt hatása, a dolgozók bérének rendezése és a munkaerőhiány enyhítése csak korlátozottan teljesült. MW Támogatás után kölcsönt kapnak ä gazdák Lendületes traktorpiac Főként erőgépeket és kombájnokat vesznek a gazdálkodók HITELPROGRAM Míg az elmúlt években elsősorban a vidékfejlesztési támogatások ösztönözték a gazdálkodókat a gépparkjuk megújítására, idén már sokkal inkább a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja tartja lendületben a hazai mezőgéppiacot. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint az egyéni gazdaságok és a mezőgazdasági vállalkozások idén szeptemberig mintegy 134 milliárd forintot költöttek új gépek beszerzésére, ami 3 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A gazdálkodók az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet. Továbbra is a különböző traktorok és gabonakombájnok voltak a legnépszerűbbek. A munkagépek közül a talajművelő berendezésekből vásároltak a legtöbbet a gazdaságok, miközben jelentősen visszaesett a növényvédő gépek iránti kereslet, ezekből 33 százalékkal kevesebbet vettek, mint 2018-ban. A folyamat a gazdák szemléletváltásának és a kedvező finanszírozási lehetőségeknek tudható be. A forgalmazók és a gyártók tapasztalatai szerint ugyanis a vevők jelentős része bankhitelből vásárol gépeket - számol be róla a Magyar Nemzet. Népszerű a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramja, a legtöbben a januárban indított NHP fix keretében elérhető konstrukciót vették igénybe új és használt gépek beszerzéséhez. A programban kihelyezett összeg csaknem negyede, mintegy 52 milliárd forint került agrárvállalkozásokhoz. A finanszí-Fotó: MTI rozási lehetőségeket bővítette az MKB Bank és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által közösen kidolgozott MKB Hektár Plusz termékcsalád is, amely elsősorban a kisebb termelők fejlesztéseihez nyújtott segítséget. A banki hitellehetőségek választékával párhuzamosan a lízingpiac is fejlődött. A Magyar Lízingszövetség szerint kiemelkedő bővüléssel zárta az első kilenc hónapot az agrárgép-finanszírozás, a lízingek összege 24 százalékkal, 72 milliárd forintra nőtt. Régi gépeik karbantartására is több pénzt fordítottak a gazdálkodók, ezt jelzi, hogy az alkatrészek iránti kereslet 10 százalékkal nőtt az első három negyedévben, összesen 43 milliárd forintot költöttek erre a termelők. MW
