Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-02 / 254. szám
IRODALMI-KULTURALIS MELLEKLET 4 2019. november 2. Mészáros Dorka novellái III. évfolyam 44. szám 5 Csikós Szilvia, Juhász Kristóf és Szauer Ágoston versei 6 Gál Vilmos Bandholtz tábornokról Oköl (akril, olaj, vászon, 165 » 200 cm, 2012) visszatekintő ff Miénk lesz az egész Felvidék ff megtelik újra a verítékes, sűrűn barázdált éden FF vezervers Ily és Krisztinkéi Képmás Mondd, mekkora karja van Istennek? Körülöleli a Földet, úgy mássza meg a hegyeket, nem lehet mértékbe számolni lépései nyomát. Nem mondtad, hogy a képmás egészen más, hogy a te lépéseid fájdalommal kezdődnek, és ott is fejezel be minden mozdíthatót. Közel engeded hozzám a félelem szagát, többé nem teremtek illatfelhőt belőled, körém. Meséltél jót, rosszat. Fásulást. Eső, könny. Mosolyogtam. Nincs értelme. Mindketten csontszárazak voltunk és hazugok. A trianoni békeszerződés után Magyarország nem nyugodott bele az akkor megrajzolt, etnikai viszonyokat figyelmen kívül hagyó határvonalak megmásíthatatlanságába. A részleges revízióra először a harmincas évek vége felé nyílt lehetőség, Adolf Hitler német kancellár ugyanis felülbírálta az első világháborút lezáró versailles-i békét, 1938 márciusában Németország bekebelezte Ausztriát, szeptember végén pedig létrejött a müncheni egyezmény - ekkor szerezte meg Németország Csehország németlakta földjeit, a Szudéta-vidéket -, amelyet a német és az olasz felek mellett Nagy-Britannia és Franciaország is szignózott, mintegy jelezve, hogy nem szólnak bele Kelet-Európa területi vitáiba. Ez a légkör kellő lehetőséget adott Magyarországnak is a területi jóvátételre. Kassát vissza, Pozsonyt vissza 1938 augusztusában a magyar kormány képviselői látogatóban jártak Berlinben. Hitler azt próbálta elérni, hogy Magyarország délről támadja meg Csehszlovákiát, így legitimmé válhat egy német katonai beavatkozás, cserébe a tizennyolc évvel korábban elcsatolt Felvidék egészét kínálta a német kancellár. A magyar küldöttség elutasította a feltételeket, tartottak ugyanis attól, hogy könynyedén európai méretű konfliktus lehet a támadásból, és nem szerették volna, ha a világ agresszorként tartja számon Magyarországot, illetve a csehszlovák hadsereg jobb felszereltsége és a kisantant sem fokozta a harci kedvet. Néhány héttel ezután kötötték meg a már említett müncheni egyezményt, melyhez csatoltak egy nyilatkozatot is, miszerint Csehszlovákia köteles rendezni területi vitáit Magyarországgal, máskülönben a szerződést aláíró négy nagyhatalom fog dönteni ebben a kérdésben. A tárgyalások 1938. október 9. és 13. között zajlottak Észak-Komáromban - a lakosság már ekkor magyar zászlókkal és éljenzéssel fogadta a magyar küldöttséget -, de ahogy az várható volt, a két országnak nem sikerült dűlőre jutni. Magyarország a teljes magyarlakta sáv átadását kérte, míg Csehszlovákia először csak autonómiát ff biztosított volna a magyarlakta területeknek, később pedig csak a Csallóköz átadására lettek volna hajlandók, azonban két kérdésben kivételt tettek: október 11-én a honvédség bevonult az Ipolyságra és a Sátoraljaújhelytől elszakított városrészbe, Sátoraljaújhely gyártelepre. „Honvédeink virágeső és a lakosság örömkönnyei között vonultak Ipolyságra, és a sátoraljaújhelyi kisállomásra” - szólt az akkori híradás. A bevonuló honvédeket lelkesedéssel fogadták mindkét helyen, és zúgott a „Kassát vissza! Pozsonyt vissza!”. A zátonyra futott tárgyalások után mindkét ország mozgósításba kezdett, emellett a négy nagyhatalmat kérték fel a döntés meghozatalára. Nagy-Britannia és Franciaország - érdektelen-Leczo Bence ségre hivatkozva - kivonta magát a döntőbírói szerepéből, így végül két állam, Németország és Olaszország bíráskodott a kérdésben. Igazságtétel? Az első bécsi döntés 1938. november 2-án született, teljes revíziót ugyan nem, etnikait viszont megvalósított. Magyarország 12 000 négyzetkilométernyi területet kapott vissza a Felvidékből és Kárpátaljából, 1,62 millió lakossal, akiknek túlnyomó többsége, 84 százaléka volt magyar. (Az elvártakkal ellentétben Pozsony nem került vissza Magyarországhoz - ahogy a pozsonyi polgárság nem hitte, hogy 1920-ban elcsatolhatják, úgy azt sem hitte, hogy 1938-ban nem csatolják majd vissza.) folytatás a 3. oldalon | V
