Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-05 / 232. szám
V ó seta r helyőrség EGYSÉGBEN AZ ERŐ Leczo Bence Ha átsétálunk egyik Komáromból a másikba, csak a határtábla és a felvidéki oldalon elhelyezett, Jón Slota szlovák nacionalista politikus által állíttatott, Trianonért hálát adó kicsiny obeliszk emlékeztet bennünket arra, hogy nemcsak a határt, de a várost is elhagytuk. Azonban ez közel sincs így, a helyiek gyakori szavajárása, hogy olyan szerencsés helyzetben lehet a település, hogy két polgármestere is van. Brigetio A környék már az ókorban lakott volt, előbb a kelták, majd pár száz évvel később a rómaiak telepedtek le itt: ők hozták létre a Brigetio néven Pannónia egyik legjelentősebb katonai táborát és városát, amelynek amfiteátruma és saját fürdője is volt. A város remek helyen, a Duna és a Vág összefolyásánál fekszik egy félszigeten, ami jól védhetővé teszi, így a jobb parton álló Brigetio párja is elkészült, vélhetően a Vág-menti kereskedelmi utak védelmére Celemantia néven. Már akkor stratégiailag fontos helyszínnek számított, nem meglepő tehát, hogy ez így maradt a történelem folyamán. A város később a Szent István által alapított Komárom vármegye központja lett, a török hódoltság idején pedig végvár volt.. Akkor kezdődtek meg az igazán fontos építési munkálatok - ironikus módon - a Habsburgok által. Már akkor francia és olasz mérnököket hívtak, hogy az erődrendszer a lehető legkorszerűbb kialakítású legyen. 1594-ben az Öregvárat százezer fős török sereg ellen sikerült megvédeni, Buda visszafoglalásával azonban átmenetileg elvesztette fontos szerepét a határ- és honvédelemben. Nec arte nec marté A napóleoni háborúk végül ismét központi szerepbe helyezték a várost: 1809-ben I. Ferenc császár itt talált menedéket, miután Bécset elfoglalták. A császár akkor döntötte el, hogy egy hatalmas, kétszázezer ember befogadására alkalmas erődítményrendszert építtet Komáromban, ám erre végül csak 1848 után kerülhetett sor, azonban a szabadságharc kezdetéig is kellő mennyiségű felújítási és építési munkát végeztek el a rendszeren. A komáromi vár szinte a kezdetektől magyar kézen volt, hiszen az esztergomi nemzetőrség 1848 augusztusában két századdal megjelent a vár alatt, a meglepett őrség pedig felszólításra feladta azt. Az áprilisi hadjárat felszabadította az osztrákok által ostromolt várat, amelynek kapitánya Klapka György lett. A fiatal Klapka azonnali építkezésekbe kezdett, hogy megerősítse a várost és a várat. A komáromi csaták idején a honvédek több döntő sikert értek el, míg végül a magyar fősereg a Tisza partjára vonult, így a majdnem húszezres védősereg magára maradt. Az osztrák és az orosz csapatok a magyar seregből kikényszerítették a világosi fegyverletételt, ám Komárom másfél hónappal tovább tartotta magát. Klapkáék fel tudtak készülni az ostromra, folyamatos kitöréseikkel nem hagyták nyugodni a negyvenezres császári sereget. A komáromi honvédek egyik feltétele az volt, hogy minden magyar honvéd kapjon kegyelmet. Az osztrákok ebbe nem mentek bele, így Komárom hős védői végül csak saját maguknak kértek kegyelmet, amire a császáriak már nem mondtak nemet. A város lakosságának nagy részét Klapka seregébe sorozta - hisz csak a védők kaptak kegyelmet köztük Jókai Mórt, és egyenruhában, a Klapka-indulóra hagyták el a várat. A hős kapitány emlékét a mai napig a révkomáromi főtér neve és impozáns szobra őrzi, valamint a kőszűz, amely az Újvár egyik bástyáján állva máig tartja a győztesnek járó koszorút, jelezvén, hogy sem csellel, sem erővel nem vette még be senki a várat. (Rév)komárom Komáromot végül a vasút helyezte fel ismét a térképre, a Bécs-Budapest vasútvonal megépülésétől beszélhetünk igazán a déli rész fellendüléséről, majd a 19. század végén a közeli Új-Szőny is egybeolvadt a várossal. A szabadságharc utáni fellendülést azonban nemcsak a vasút, hanem az erődrendszer építése is ösztönözte. A szabadságharc tapasztalatai elősegítették, hogy egy jobban védhető erődrendszerré szervezzék össze a szinte egy helyen található erődöket. Előbb a Monostori erőd, majd végül az Igmándi erőd befejezésével teljessé lett a Monarchia legnagyobb erődvárosa. Hasznát ugyan nem vették, hiszen később, az első világháborúban leginkább a keleti országrészeknél volt szükség az erődítésre, így a hatalmas anyagi forrásokat felemésztő építkezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az építkezések megkezdéséig azonban a Duna jobb partján nem sok minden épült, rév azonban már akkor is volt a területen. Jelenleg az egyszerűsítés miatt az északi részt hívják Révkomáromnak, azonban a sors fintora, hogy korábban a déli részen volt található a rév, és azt nevezték így. Gazdag múlt, gazdag jelen? A déli részen jelenleg ipari park működik, megélhetést biztosítva a környéknek. Az északi rész fontos kulturális központ a felvidéki magyarság életében, lévén itt működik Szlovákia egyetlen teljesen magyar nyelvű egyeteme, a Selye János Egyetem, a két felvidéki magyar színház közül az egyik, a Komáromi Jókai Színház, illetve itt üzemel Szlovákia egyetlen hajógyára is. A Klapka tér szomszédságában, a Zichy-palota volt hátsó udvarában található Révkomárom egyik nevezetessége, az Európa-udvar. Ez egy 6500 négyzetméteres tér, melyet az építészek úgy terveztek, hogy 47 nemzet építészeti sajátosságait ötvözze: különböző a stílusuk a házaknak, de a kapuknak is. Az építkezés 2003-ban maradt abba a kivitelező cég csődeljárásával, így a tér egyik része befejezetlen azóta is, ám így is látható, hogy komoly és komplex építészeti alkotásról van szó, amely teljes egészében modern, de alig üt el a történelmi városrésztől. A belvárost egyébként lakóparkok szegélyezik, így az építkezés üde színfolt volt a kétezres évek elején. Quo vadis? 2007-ben a két ország kezdeményezte, hogy az UNESCO világörökségi listájára felkerüljön az erődrendszer, ám 2008-ban, amikor biztossá vált, hogy elutasítják a kérelmet, elálltak a javaslattól. Az Igmándi erődben római kori faragványokat állítanak ki, a Monostori erődben pedig kiállítások kaptak helyet, amelyek többek közt bemutatják a katonák életét, és időszaki tárlatok is nyílnak. A Csillagerőd rekonstrukciója most fejeződött be, a vár a Liget Budapest projekt egyetlen vidéki helyszíne volt. Amellett, hogy a ■ftl .... j j i / A révkomáromi Klapka György tér Fotó: Holec Ákos Kőszüz az Újvár bástyáján Fotó: Holec Ákos felújítást a bécsi katonai irattárban őrzött anyagok alapján végezték, a kor igényeihez is alkalmazkodik a felújított Csillagerőd: oktatási és ismeretterjesztő központként is működik majd a jövőben, illetve itt kap helyet a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményének többszáz darabja. Ahhoz, hogy a gipszszobrok épségét megőrizhessék, a Csillagerődben kialakítottak egy újépítésű, ám formájában az erődhöz alkalmazkodó épületet, és itt fogják végezni a restaurációjukat is. Az Újvár kapuja Fotó: Holec Ákos IRODALMI-KULTURAUS MELLÉKLET 2019. október
