Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-16 / 241. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2019. OKTÓBER 16., SZERDA Eger valóban több mint kétszáz esztendeje egyetemi varos? Gondolatok az Eszterházy Károly-szobor feliratáról A püspök szobrának talapzatán olvasható felirat nem helytálló, tényszerű megfogalmazás a Líceum építtetője lenne Fotó: Berán Dániel Elnapolták a buszon rabló férfi tárgyalását EGER, HALMAJUGRA Novemberre napolta el az Egri Törvényszék a tárgyalást abban a büntetőügyben, amelyben a vádlott, 0. T. egy menetrend szerint közlekedő távolsági buszon követett el bűntényt három éve december 29-én. A férfit a Heves Megyei Főügyészség felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettével vádolja. A tömegközlekedési járművet a halmajugrai buszmegállóban megállító terhelt felszállás után arcon ütötte a sofőrt, késnek látszó tárggyal megfenyegette, s a bevételt követelte. Miután csak néhány kisebb címletű bankjegyet kapott, a pénztárgépben lévő pénzérméket magához vette, s leszállt. Ám észlelte, hogy a buszvezető a mobilján kér segítséget. Ekkor visszalépett a vezetőfülkéhez és a maroktelefont is elorozta. Tettével 48 ezer forint kárt okozott. Legutóbb a bíróság tanút hallgatott meg, ezt követően pedig szakértői bizonyítást rendelt el. Az eljárás novemberben újabb tanú kikérdezésével folytatódik. Sz. Z. Fotótörténeti előadás a vármúzeumban EGER A Dobó István Vármúzeum Fókuszban a gyűjtemény című sorozata is csatlakozott a Múzeumok Őszi Fesztiváljához - erről Mlakár Zsófia gyűjteményi és állományvédelmi osztályvezetője számolt be a Dobó-bástyában a minap. Elmondta, kibővítették a rendezvénysorozat tematikáját, s már nemcsak a óvan hatás című kiállítás, hanem más tárlat és gyűjteményi darab is témává vált. Október 16-án dr. Lengyel Beatrix történész-muzeológus a 3D a XIX. századi fotóművészetben címmel betekintést enged a fotótörténet világába, hiszen Kovács Mihály festőművész különleges sztereófényképéről lesz szó. Majd november 20-án Tóth Zoltán régész tart előadást a megyében feltárt és előkerült viseleti rekonstrukciókról. Sz. K. Eszterházy Károly püspök szobrának elkészíttetésével régi adósságát törlesztette a város. A talapzatán felirat található, amely szerint a püspök - aki kezével a Líceumra mutat - „az egyetem alapítója.” A téma szakavatottjai szerint viszont nem. Kiss Péter szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Dr. Soós Imrének, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatójának a témáról megjelent tanulmányában - Barkóczy Ferenc vonatkozó érdemeinek ismertetése után - egyebek mellett a következők olvashatók: „S hogy az egyetemi intézmény két évtizedes vajúdás után sem valósulhatott meg Egerben, arra a magyarázatot a Mária Teréziaféle országos tanügyi reform célkitűzéseivel való összeütközésben kell keresnünk. (...) Az Ürményi József kancelláriai tanügyi előadó által kidolgozott országos tanulmányi rendtartást — Ratio Educationist - az uralkodó 1777- ben adta ki. Ez az elemi népiskoláktól kezdve az egyetemekig terjedően szabályozta a tanügy szervezetét. A Ratio 14. §-a pedig így hangzott: Magyarországon csak egyetlen egyetem működik, éspedig a budai. (...) Az állami kultúrpolitikának a Ratio Educationis 14. §-ában kifejezett korlátozó törekvése 1777-ben végleg eltemette az egri iskola egyetemi rangra emelésének minden lehetőségét. Eszterházy is belátta ezt s 1777 után többé nem Universitas, hanem a szerényebb líceum néven nevezi három fakultásos iskoláját.” (A tanulmány címe: Az egri egyetem felállításának terve (1754-1777). Megjelenési helye: Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei V. Eger, 1967.) Dr. Mészáros István, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora az említetteket a következőkkel egészítette ki: „1784 októberében II. József Egerben járt s tárgyalt a püspökkel. Erről Eszterházy 1784. november 1-én hosszú levélben számolt be Batthyány Ignác gyulafehérvári püspöknek, volt egri nagyprépostjának. Ebben többek között ezt írta: amióta nem akarják az egyetemet Pestről Egerbe áthelyezni, azt az okot hozzák fel, hogy a Líceum épülete nem képes befogadni az összes tudományszakot (=vagyis a három fakultást). De hát Pesten vagy Budán egyetlen épület fogadja vagy fogadhatja be? Könnyebben lehetséges ez itt, Egerben. A királyi egyetem Egerbe helyezését tehát ekkor már elvetették, ezzel az egri egyetem ügye a 18. században végképp lekerült a napirendről.” Eszterházy Károly püspök „ekkor, 1784-ben végkép letett egyetemalapítási szándékáról: a megvalósulás lehetősége ekkor vált teljesen lehetetlenné.” (A tanulmány címe: Egyetemszervezési tervek Egerben 1754-1948. Megjelenési helye: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1993/-1-2. sz.) S végül következzen az, amit dr. Bitskey István akadémikus ír a témáról: „Az 1770-es évek elején Egerben az egyetemi karok tanulmányait előkészítő bölcselet, valamint a teológia, a jog és az orvostudomány oktatása is olyan kezdeményeket mutatott, amelyek egyetemi fakultásokká voltak fejleszthetők. Jól ismert tény, hogy az épület is készen állt a feladatra, hogy otthont adjon a létesülő univerzitásnak, Közép- Európa egyik legszebb barokk alkotása (...) azonban mégsem válhatott a felsőfokú tudományok oktatásának otthonává, mert nem kapott engedélyt az egyetemi képzésre.” (A tanulmány címe: Eger a barokk kori Közép-Európában. Megjelenési helye: Az Egri Domus Universitatis és Líceum című 2013-ban kiadott kötet) Az Eszterházy Károly Egyetem honlapján ott található „Az Eszterházy Károly Egyetem alapító okirata (Hatályos: 2019. augusztus 01. -)”, amely az okirat módosításokkal egységes keretbe foglalt szövege. (https://uni-eszterhazy. hu/hu/ egyetem/ egyetem/ kozerdeku-adatok-1054). Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy „A költségvetési szerv alapításának dátuma 2016. július 1.” A szobrot sokan fogják látni rendszeresen, ezért, ha változatlan marad a felirata, sok emberben fog idővel rögzülni az, hogy az egri egyetemet Eszterházy Károly püspök alapította. Ő szerintük ehhez kétség sem férhet, hiszen a talapzatra bizonyára helytálló szöveg van írva. Az ott olvashatók helyességét erősíti számukra az is, hogy a főpásztorról van elnevezve az intézmény. Ha a püspök „egyetemalapító” marad, akkor az újabb nemzedékek lányai, fiai közül jó néhányba ez fog bevésődni, és ki tudja, hány turista távozik majd ezzel a városból. A tények alapján a magam részéről a nem helytálló „az egyetem alapítója” helyett „a Líceum építtetője” megfogalmazást javasolnám. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Nem a püspökön múlt valójában Eszterházy Károly püspök a róla elnevezett egyetem központi épületének, a Líceumnak az építtetője. Az, hogy 2016 előtt sohasem működött benne egyetem, továbbá az, hogy Eger nem lett már a XVIII. században egyetemi város, valójában nem raja múlott. A tényen azonban, hogy a megyeszékhely nem lett az, még ez sem változtat, és ezzel együtt azon sem, hogy a főpásztor nem egyetemalapító. Ez semmit sem von le az egyik legnagyszerűbb egri püspök érdemeiből, nem változtat munkásságának a megítélésén. HIRDETÉS Ha szeretné, hogy véleménye, £l::, =ű' l, je Lejéül ötletei, javaslatai ésJnformációi JL ,-teViS! C'\ J minél előbb eljussanak )a. szerkesztőin khez, újságíróinkhoz, küldjön e-mailt: j. heolaheo HIRDETÉS Ön pályázik, a nyilvánosság a mi dolgunk! v Internetbanner megjelentetése SCikkek, interjúk nyomtatott sajtóban történő el iserje lesueszauuu ajamaiunKat, kedvezményes lehetőségekkel állunk rendelkezésre: hmhgyartas@mediaworks.hu, vagy +36-36/513-633 I HEVES.® HÍRIAP I Hogy MINDIG CÉLBA ÉRJEN!
