Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-15 / 240. szám

2019. OKTÓBER 15., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Igyekeznek óvni a Tisza-tó ökoszisztémáját Halászat ma is létezik az országban Csak azokat a halfajokat lehet halászni, amelyek hazánkban nem őshonosak Shutterstock-fotó Változatlan eszközökkel megváltozott célokért me­ríti hálóit alig néhány fér­fi a Tisza-tavon, akár a leg­zordabb körülmények között is. A halászat legfőbb célja az ökológiai egyensúly visz­­szaállítása vizeinkben. Ter­mészetesen a hagyomány­­őrzéssel karöltve. A megél­hetés csupán másodlagos szempont. Szabadi Martina szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu TISZA-TÓ A kereskedelmi halá­szat 2016. évi megszűnése után a szelektív, ökológiai célú halá­szat maradt a halászok egyetlen lehetősége. Juhász Máté, a Ti­­sza-tavi Sporthorgász Közhasz­nú Nonprofit Kft. program koor­dinátora elmondta, ez a foglal­kozás manapság visszaszorult és rengetegen felhagytak vele. Viszont egy maroknyi, kitar­tó társaság, melynek ő maga is tagja, jelenleg is űzi a Tisza-ta­von ezt a mesterséget. A halászok munkája minden téren szigorú szabályoknak alá­rendelt, iskolai végzettséghez kötött és sűrűn ellenőrzik őket.- Csak azokat a halfajokat le­het halászni, amelyek hazánk­ban nem őshonosak, invazívak, ezáltal kártékonyak is - részle­tezi a poroszlói halász. - Ezek a fajok agresszívan csökkentik a többi faj életterét és rendkívül szaporák, hatalmas csoportok­ban úsznak. Nem csupán a táp­lálékot vonják el a vízből, de más halak ikráit vagy ivadéka­it is elfogyasztják. Ilyenek pél­dául a törpeharcsa vagy a busa, melyeket minden méretben és korban ki kell emelnünk a tavi ökoszisztémából. Ezen fajok ha­lászata hozzásegít minket az őshonos halak szaporulatának fenntartáshoz, ám kereskedel­mileg nem jelentősek. A halászat mestersége gya­korta apáról fiúra száll, a régi időkben egész családoknak je­lentett megélhetést. Jelenleg a tavon mindössze kilenc halász tevékenykedik, akik szerződés­ben állnak a Tisza-tavi Sport­horgász Kft.-vel. Munkájuk tel­jes ember kíván, hiszen maguk készítik a szerszámaikat, s a frekventált időszakokban szinte folyamatosan a vízen kell lenni­ük. Megélni azonban nem lehet­séges csupán a halászatból, leg­feljebb keresetkiegészítésnek elegendő. Sokan viszont örül­nek, hogy - ha megváltozott fel­tételekkel is, de - halászhatnak.- Ez egy szenvedély - ma­gyarázza. - Én kicsi gyer­mekkorom óta erre készül­tem. Végzettségem szerint bi­ológus vagyok, de nem ad­nám semmiért a halászat örö­mét sem. Néha éjszakába nyú­lóan a vízen vagyunk vagy a jégen. Eredményesen halász­ni ugyanis hideg időben lehet. Tennivaló akad bőven, mire mindennel végzünk, rendsze­rint ránk sötétedik. A fősze­zon idején nem ritkák a több­tonnás fogások sem. Ez fizi­kailag igencsak embert pró­báló, jó erőben kell lenni hoz­zá. Egyébként minden szabad percben a szerszámokat tart­juk karban vagy éppen úja­kat készítünk, melyeknél szi­gorú szabályoknak kell meg­felelnünk. A halak egy része a kifogás után kereskedelmi forgalomba kerül, ezek a nagyobb, 8-10 de­­kás példányoknál kezdődnek. Az kisebbeket - melyek a fo­gás nyolcvan százalékát jelen­tik - olykor halkereskedők vá­sárolják fel, akik saját vizeik­ben megfelelő méretig nevelik, majd értékesítik őket. Ez azon­ban ritka, ugyanis rendkívül kockázatos, hiszen a halak eset­leges megbetegedése miatt akár az egész állomány elpusztulhat, ami súlyos anyagi veszteséghez vezet. A halászok az apró hala­kat próbálják állatkerteknek, vagy egyéb állati táplálékként értékesíteni, amiként éppen si­kerül. Ha ez nem lehetséges, az esetleges megsemmisítés hatal­mas költségeket ró a halászok­ra. Ezen a téren a közeljövőben várnak előrelépést. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Közösek a célok, figyelnek egymásra A halászok a sporthorgászokkal szoros együttműködésben óvják a Tisza-tó ökoszisztémáját. Fi­gyelnek egymásra, elvégre a cél­jaik közösek. Vannak azonban a változások hatására gazdátlanná vált, nagyobb kapacitást igénylő feladatok. Régebben, egy-egy ár­vizet követően, a halászok végez­ték az áradás után maradt vizek­ből az ivadékmentést, melynek elmaradása komoly károkhoz ve­zet. Ma ezt javarészt a megma­radt halászok végzik, néhány lel­kes sporthorgász és a halőrök se­gítségével. A hasonló problémák miatt is igyekeznek a tiszai ha­lászaton belül nagyobb területet felölelő közösséget szervezni. Ju­hász Máté véleménye szerint a halászok jótékony ökológiai láb­nyoma megkérdőjelezhetetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy országosan is egyre nagyobb fi­gyelmet kap a tevékenység, amely várhatóan európai uniós szinten is több támogatáshoz fog jutni a jövőben. További képek LJ C I hl I és értékelés: Í1 C v/ I—. I I U Névjegy Életkor: j 19 év Magasság: : 163 cm Csillagjegy: ! Kos Kedvenc étel: | rántott karfiol Kedvenc ital: I kávé Kedvenc zene: ■ Follow the flow Kedvenc parfüm: ! nincs Antal Renáta Tarnalelesz-Érettségivel rendelkezem, je­len pillanatban pedig a Szent Lőrinc szakközépiskolában ta­nulok vendéglátás-szervező szakon - mondta el lapunknak a tizenkilenc éves Renáta.- Hobbijaim közé tartozik a foci­zás, de nagyon szeretek görkor­csolyázni is. A szépségverseny­re az interneten lettem figyel­mes. Azért döntöttem úgy, hogy szerencsét próbálok, mert sze­rettem volna magam megmé­rettetni ebben a számomra tel­jesen új helyzetben is - osztot­ta meg. Egyelőre kevés a megbetegedés HEVES MEGYE Hazánkban, ha­sonlóan más európai orszá­gokhoz, is megkezdődött az influenzafigyelő szolgálat mű­ködése. Heves megye minden ötödik háziorvosi praxisa he­tente szolgáltat adatokat a jövő év huszadik hetéig. A figyelőszolgálatra fel­kért 41 háziorvosi praxis adatainak rögzítése alapján szeptember 30-tól 2020 hu­szadik hetéig tartó szezon­ban nyomon követhető az influenzaszerű megbetege­dések alakulása szűkebb ha­zánkban. A kijelölt praxisok között 14 vegyes háziorvosi, 14 felnőtt-, valamint 13 gyermekorvo­si körzet van. Az eddig adatok alapján készített becslés szerint szeptember 30-a és október 6-a között 65-en fordultak orvos­hoz influenzaszerű tünetekkel. A megbetegedéseket az Egri s a Füzesabonyi járás területé­ről jelentették. A Hatvani Járá­si Hivatalnál nem jeleztek meg­betegedést. Heves megyében a 40. héten a betegek aránya 20,7 százezrelék, amely még jóval a járványküszöbérték alatt van. M.H. Színes múzeumi programok várnak Szellemi gazdagodást is szolgálnak a templomok felújításával Érseki áldás az új tornyokra EGER Idén is számos program­mal készül a Dobó István Vár­múzeum a Múzeumok Őszi Fesztiválja című országos ren­dezvénysorozathoz csatlakozva. Minderről Szalainé Király Júlia múzeumpedagógiai és közmű­velődési osztályvezető számolt be a Dobó-bástyában pénteken. Elmondta, a hagyományos prog­ramokon túl néhány újítást is bevezettek. Az Egri Szakképzé­si Centrummal és az Egri Tan­kerületi Központtal idén együtt­működési megállapodást kötött a vármúzeum, ennek jegyében várják a kilencedikeseket a 16+ múzeumi találkozások című eseményekre. Irodalmi találkozások a mú­zeumban néven is szerveznek rendezvényeket a fesztivál ke­retében, október 21-től novem­ber 8-ig diákoknak tartanak múzeumpedagógiai foglalkozá­sokat. Gárdonyi Géza műveinek üzenetével a felnőtteket is sze­retnék elérni, így október 26- án Gárdonyi-kuckó néven csa­ládi napot rendeznek. A Gár­donyi-megemlékezéseket végül szakmai nappal zárják novem­ber 7-én, ekkor megkoszorúz­zák az író sírját, s a Bródy Sán­dor Megyei és Városi Könyvtár­ral emléknapot tartanak, idén Gárdonyi különleges tárgyi vi­lágát mutatják be. Sz. K. (Folytatás az első oldalról) GYÖNGYÖS A misén dr. Sem­­jén Zsolt miniszterelnök-he­lyettes is részt vett, aki az esemény végén lapunknak el­mondta, hogy a tornyok rend­betétele régi restancia volt a város számára.- Szent István óta a magyar történelem tanulsága az, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak, és ami jó az ország­nak, az jó az egyháznak is, te­hát amikor Szent István nyom­dokaiba járva templomokat újítunk meg, ezzel mindenki­nek a lelki, szellemi gazdago­dását szolgáljuk. Gyöngyös esetében ez egy régi adósság Ternyák Csaba érsek áldotta meg a tornyokat Fotó: Czímer Tamás volt, ismert ugyanis, hogy az 1917-es tűzvészben elpusztul­tak a templom tornyai, ame­lyek teljes pompájukban egé­szen mostanáig nem tudtak megújulni. Ezzel a beruházás­sal pedig most mindenki meg­tette a magáért, hiszen a kor­mány uniós forrásokat bizto­sított, az egyházmegye ere­jén felül vállalt részt a felújí­tásban, de segített az önkor­mányzat, a hívek, a gyöngyö­si polgárok, akik adományaik­kal, munkájukkal tették szeb­bé a templomot, amely a XXI. századi technika segítségével turisztikai látványossággá is válhatott - fogalmazott. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom