Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-10 / 236. szám

2019. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 A kinevezett védők gondot okozhatnak a ma esti Eb-selejtezőn Nyerő négyes kerestetik A két kulcsvédő: Willi Orbán és Kádár Tamás Fotó: Tumbász Hédi Marco Rossi kapitány gond­ban lehet a védelem össze­állításakor a mai, Horvát­ország elleni Európa-bajno­­ki selejtező előtt, munká­ját nehezíti, hogy többnyi­re kinevelt helyett kineve­zett szélső hátvédekre szá­míthat. Somogyi Zsolt/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Amire sajnos szá­míthatunk: nagy nyomás alatt lesz, lehet ma a magyar véde­lem Splitben, a Horvátország- Magyarország Európa-bajno­­ki selejtezőn. Kulcskérdés, ho­gyan teljesít ez az alakzat. Az összeszokottság, a kommu­nikáció döntő lehet sikeressé­günk szempontjából - ehhez képest arról' tanácskozunk: mégis, hogyan áll fel a véde­lem? Annál is inkább érdemes er­ről szót ejteni, mert a legutób­bi, Szlovákia elleni budapesti összecsapáson (1-2) a vereség egyik fő okaként jelölte meg Marco Rossi szövetségi kapi­tány, hogy az első félidei kény­szerű csere mennyire súlyo­san érintette a mieinket. Ak­kor a ferencvárosi Lovrencsics Gergő jött le a pályáról, és a helyére beálló Bese Barnabás a szakértők szerint nem tud­ta olyan hatékonyan segíteni a támadójátékot, mint csapattár­sa. Most Bese Barnabás nincs rendben, Lovrencsics Gergő ellenben egészséges, az ő he­lye tehát biztos. E ponton emlí­tik a szurkolók, hogy mindkét futballista támadóként kezd­te profi karrierjét, a Ferencvá­ros csapatkapitánya még len­gyelországi légiósként is jobb­szélsőként volt sikeres, az Üllői útra visszatérve lett védő. Be­se Barnabás az MTK-ban lépett vissza a támadósorból a véde­lembe, 2016 óta a francia má­sodosztályban hétről hétre eb­ben a csapatrészben futballo­­zik. De amikor a szlovákok el­leni kudarcon kesergünk, fel­vetődik, hogy az immár évek, sőt évtizedek óta működő aka­démiákból, az egyre több köz­ponti támogatásból üzemelő futballműhelyekből csak nem akar kikerülni egyetlen iga­zi, valódi, született szélső hát­véd. Miért nem? Még a 2016- os, szép emlékeket ébresz­tő Európa-bajnokságon is Fio­la Attila volt az első számú je­lölt ezen a poszton (az osztrá­kok ellen megsérült), aki előt­te védekező középpályás volt. Vagyis a helyzet továbbra is az, hogy csak ideiglenes, kénysze­rű megoldások jöhetnek szó­ba. Lovrencsics Gergő gyor­sasága, párharcerőssége ré­vén alapembernek számít, de a kritikus szurkolók a védeke­zésben elkövetett helyezkedési hibáit, tizenegyest érő szerelé­si kísérleteit is annak tulajdo­nítják, hogy védőnek kinevez­ték, és nem kinevelték - ez pe­dig nem a játékos hibája. Marco Rossi próbálkozott az úgynevezett háromvédős rendszerrel, amelyet ötvédős­­nek is nevezünk. Ennek lénye­ge, hogy két belső védő helyett három helyezkedik el a tizen­hatos szélességében, a két szélső középpályásnak pedig labdavesztést követően vissza kell zárnia az ő vonalukba, így lesznek öten, s ilyenkor három belső fedezet előtt két csatár szerepelhet. Az olasz futball­ban találkozni ezzel a felállás­sal, de azt maga a kapitány is sokszor elmondta, ez rengeteg gyakorlást, összeszokottságot igényel nemcsak a hátsó alak­zat tagjaitól, hanem minden­kitől. Nos, Marco Rossi az utol­só Nemzetek Ligája-meccsen, a finnek ellen Budapesten (2-0-ra győztünk) Lovrencsics Gergőt és Korhűt Mihályt ren­delte a két vonal mellé, belül Baráth Botond, Willi Orbán és Kádár Tamás játszott, és mert nem kaptunk gólt, három (öt) védő kezdett Szlovákiában is. Baráth Botond az Egyesült Államokból utazott haza, és még nem állt át, ezért helyet­te Lang Ádám kapott szere­pet, mégsem működött a stra­tégia, bent és a szélen egyfor­mán átjátszották ezt a sort a szlovák támadók, 2-0-s vere­ség lett a vége. Három nappal később Lang Ádám és Korhűt Mihály kikerült a csapatból, a Lovrencsics Gergő, Baráth Bo­tond, Willi Orbán, Kádár Ta­más négyessel 2-1-re sikerült győzni Horvátország ellen. Kádár Tamás sérülése miatt júniusban Korhűt Mihály ját­szott Azerbajdzsánban (3- 1) és Wales ellen (1-0), utób­bin a gólt előkészítő átadás is a nevéhez fűződött, vagy­is igazolta, lehet rá számíta­ni. Lang Ádám szeptember­ben, a Montenegró elleni fel­készülési mérkőzésen kapott újra bizalmat (2-1-es vere­ség Podgoricában), de azt saj­nos nem írhatjuk, hogy élni tudott vele, bizonytalannak tűnt, a meccset eldöntő tizen­egyesnél is ő szabálytalanko­dott, teljesítményével nem ér­velt a szerepeltetése mellett - pedig most az eltiltott Baráth Botond posztját valakinek be kell töltenie. Megoldás lehet, hogy Ká­dár Tamás, aki belső védő­ként jobban szeret játszani, balhátvédként mégis mintha jobb teljesítményre lenne ké­pes, visszamegy középre, és Korhűt Mihály lesz a bal olda­li védő. Erre a posztra Marco Rossi a Mol Fehérvár játéko­sát, a kölcsönben Zalaegersze­gen szereplő Tamás Krisztiánt hívta be, de ő sérülése miatt mégsem bevethető. A játékost azért adta kölcsön a klubja, mert Stopira és Hangya Szil­veszter mögött kevés játékle­hetőségre számíthatott volna Fehérváron, s lám, mégsem a többször jó teljesítményt nyúj­tó Hangya Szilvesztert, ha­nem a debreceni Ferenczi Já­nost hívta be a kapitány. Tippünk szerint Marco Ros­si szövetségi kapitány a négy­­védős felállásnál marad Split­ben is, és nem lenne megle­petés, ha Lovrencsics Gergő, Willi Orbán, Kádár Tamás és Korhűt Mihály alkotná a hát­só alakzatot. Horvátország-Magyarorszag IDŐPONT: csütörtök, 20.45 HELYSZÍN: Split, Gradski Stadion Poljud TV: M4 Sport A horvát szövetségi kapitány szerint nem árt az óvatosság a magyarok ellen Splitben hadihajó is készenlétben áll Zlatko Dalic: „Még emlékszünk a budapesti vereségre...” Fotó: AFP LABDARÚGÁS A magyar válo­gatott harmincháromezer né­ző előtt lép pályára ma 20.45- től Splitben: a kiemelt koc­kázatúnak minősített mér­kőzésen olyan biztonsági in­tézkedéseket foganatosítot­tak a szervezők, amilyenek­re - mint a horvát lapok és in­ternetes portálok írják - leg­utóbb negyven évvel ezelőtt, az 1979-es Mediterrán Játéko­kon volt példa. Splitben az Európa-bajno­­ki selejtező zökkenőmentes le­bonyolítására helikopterek, drónok, több ezer rendőr vi­gyáz majd, a tenger felől meg hadihajó áll készenlétben. A biztonsági intézkedések­re mintegy hárommillió ku­­nát költenek (átszámítva ez 134 millió forint). A horvát ál­lam legmagasabb tisztségvise­lői már jelezték, ott lesznek az Eb-selejtezőn, azonban a há­zigazda klub, a Hajdúk veze­tői aligha. Marin Babic, a spli­­ti labdarúgóklub elnöke meg­üzente: a szövetség és az egye­sület közötti rossz viszony miatt az ő és az alelnök jelen­létére ne számítsanak. A lapok arról is beszámoltak, Orbán Viktor kormányfő a helyszínen lesz, de végül mai római prog­ramja miatt nem utazik Splitbe. Zlatko Dalic, a horvátok szö­vetségi kapitánya nagyon vár­ja a mérkőzést, az újságírók­nak arról beszélt, nem felejtet­te el, hogy együttese március­ban 2-1-es vereséget szenve­dett Budapesten, s hogy sze­rinte a magyarok ezért nem szenvednek önbizalomhiány­ban. „A magyar válogatott mo­torja, Nagy Ádám, valamint a hátvéd Baráth Botond eltiltás miatt nem játszhat, így egyi­kükre sem számíthat Marco Rossi, ez nekünk nem feltét­lenül rossz hír - elemezte a helyzetet Zlatko Dalic. - A ma­gyar csapat minden bizonnyal előreívelt labdákkal próbálja meg játékba hozni Szalai Ádá­­mot, és arra is felkészülünk, hogy a riválisunk szabad- és szögletrúgásokból is veszélyt tud teremteni. Az oldalról be­lőtt labdákra persze nem le­het mérnöki pontossággal fel­készülni, a szabadrúgásoknál leginkább erőre és megfelelő koncentrációra van szükség, hogy ne kapjunk gólt belőlük. Véleményem szerint a magya­rok a védekezésre helyezik a hangsúlyt, azaz nem lesz könnyű utat találni a kapuju­kig, de ha úgy játszunk, ahogy a szlovákok ellen, nem érhet bennünket nagy meglepetés. Ante Rebicnek és a válogatott­ba visszatérő Ivan Rakiticnak kevés játéklehetőség jut klub­csapatában, ez azonban eddig nem okozott problémát, mert a válogatottban mindenki a ma­ximumot nyújtotta.” Zlatko Dalic hozzátette, a csütörtöki Eb-selejtezőn nem szabad eszeveszetten rohan­niuk, sőt inkább óvatosnak kell lenniük, és elismerte azt is, a szlovákok elleni fölényes, 4-0-s győzelem után hibázott, hogy a három nappal későbbi, az Azerbajdzsán ellen 1-1-re végződő mérkőzésen nem ro­tálta a játékosokat. „Változtatni kellett volna né­hány helyen. Most két nehéz mérkőzés vár ránk, s valószí­nűleg tizenöt-tizenhat játékos­ra lesz szükség, hogy ne jár­junk úgy, mint az azeriek el­len - mondta a horvát szövet­ségi kapitány, aki szerint, ha a Poljud Stadion százezer néző befogadására lenna alkalmas, akkor is telt ház lenne Split­ben. - A szurkolóink nagyon várják a meccset, egy nap alatt elfogytak a jegyek, ez is bizonyítja, hogy Split, Dalmá­cia és Horvátország mennyire szereti a válogatottját.” A kapitány ez utóbbi meg­jegyzésével nyilván a horvát futballon belül feszülő ellen­téteket próbálta enyhíteni, s nem győzte hangsúlyozni, a nemzeti csapat spliti vendég­­szereplése iránt akkora az ér­deklődés, mintha - mondjuk - a Rolling Stones koncertezne a városban. Tőke János/NS JEGYZET A matekozás Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu Már megint itt tartunk: sors­döntő meccs előtt állunk. Összeszámolni is nehéz len­ne, az utóbbi néhány évti­zedben mennyi válogatott labdarúgó-mérkőzés elé ra­gasztottuk ezt a jelzőt az ak­tuális Európa- vagy világbaj­noki selejtezőre várva, ren­dületlenül keresve a remény legkisebb szikráját is, amire hivatkozva még kijöhettek olyan végeredmények a ma­tekozás végén, amelyek sze­rint még nem úszott el min­den esélyünk. így voltunk ezzel a legutóbbi, szlovákok elleni találkozót megelőzően is, azt hajtogattuk, hogy ha győzünk, nyert ügyünk is lesz, de ha kikapunk, vége mindennek. Aztán kikap­tunk, és kiszámoltuk, korai még temetni a reményt, ha ezen a meccsen így alakul, azon meg úgy, a harmadi­kon pedig borul a papírfor­ma, akkor talán még révbe is érhetünk... Tehát itt tartunk most. A sérülések és eltiltások miatt több sebből vérző ma­­, gyár válogatott ebben a so­rozatban ismét sorsdöntő meccset játszik ma este, ez­úttal a világbajnoki ezüstér­mes horvátok ellen, Splitben, ahol finoman szólva túlságo­san barátságos fogadtatásra nem számíthat. Nem holmi magyarellenes fóbia okán: a spliti szurkolók csak úgy ön­magáért kedvelik a balhét és gyűlölik az aktuális ellen­felet, ennek már lassan ko­moly irodalma van. Ez azon­ban csupán mellékszál, jóval lényegesebb, hogy a pont­vesztés, rosszabb esetben a vereség már roppant távol­ra sodorná a csapattól a ki­jutást a jövő évi Európa-baj­­nokságra, persze, ha a többi meccs eredménye - lásd: ma Szlovákia-Wales, vasárnap Wales-Horvátország és per­sze Magyarország-Azerbaj­­dzsán - számunkra kedvező­en alakul, akkor még novem­berre is életben marad a re­mény, amikor a szlovákok és a walesiek még megmérkőz­nek az azeriekkel, mi pedig a brit együttes vendégeként zárjuk majd a sorozatot. Ne menjünk most bele eb­be a bonyolult számolgatás­ba, pusztán vegyük tudo­másul, hogy nekünk ez jut már évtizedek óta. Ömölhet a pénz az akadémiákba, fel­vetheti a jólét a futballunkat, valahogy nem jönnek azok a futballisták, akiknek köszön­hetően győzelmek táplálnák a bizakodást, nem pedig a matematika által nyújtott ka­paszkodók. Sokan mondják, írják, számunkra már az is jó eredmény lenne, ha az utolsó percig harcban lennénk a to­vábbjutásért, ám ha azt néz­zük, hogy az MLSZ vezetése korábban kimondta, a rész­ben Budapesten is zajló Eb-n kínos lenne a magyar váloga­­’ tott hiánya, akkor ez bizony mellébeszélés. Persze, a spliti meccs most még előttünk van, és ha a csapat nyer, akkor túllép a matematikailag esélyes sze­repén. És erre, mint a kezdés előtt mindig, megvan a mate­matikai esély...

Next

/
Oldalképek
Tartalom