Heves Megyei Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-30 / 227. szám

fi KERTELJÜNK! 2019. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ Igen sokat tehetünk magunk is a szép pázsitért PÁZSITGONDOZÁS A tél előtt a pázsitnak is szüksége van a jó kondícióra, hogy nagyobb károsodás nélkül vészelhes­se át a keményebb fagyokat. Szükséges pár dologra oda­figyelnünk, ha tavasszal is üde, dús, zöld pázsitot sze­retnénk látni kertünkben. A kert meghálálja a fárado­zásunkat. Fontos, hogy az utolsó fű­nyírásokat alacsonyabban vé­gezzük, ne hagyjuk túl hosz­­szúra a gyepünket. Időjárástól függően általában október vé­géig végezzük el az utolsó vá­gást. Ha a fűnyírással végez­tünk, kezdjük el a pázsitunk szellőztetését. Ez egy nagyon hasznos munkafolyamat, mi­vel így lehetőségünk nyílik az elhalt, elszáradt növényi ré­szek eltávolítására és szabad utat adhatunk a téli csapadék­nak, hogy a gyökerekhez jut­hasson. Ha igazán szép füvet sze­retnénk tavaszra, ősszel használjunk speciális gyep­trágyát, mely hosszabb le­­bomlású, emelt foszfor- és ká­liumtartalmú legyen, mert a vegetációban ez a két elem a legfontosabb a gyepünk szá­mára. Amennyiben úgy látjuk a fűnyírás és a gyepszellőzte­tés elvégzése után, hogy pá­zsitunk felújításra szorul, akkor érdemes elvégezni a felülvetést. A nagyobb folto­kat lazítsuk nieg, gereblyéz­zük át, majd termőföldkeve­réket terítsünk el vékonyan, a foltos területekre pedig szórjunk fűmagot. Ha mind­ezzel megvagyunk, egyen­letesen hengerezzük át az egész területet. Nagy Szabolcs Fotó: Huszár M. Mindent vihet a monília, ha nem védekezünk Idén sok gyümölcs veszett már kárba «■■■■■■HP Az őszi ásást szervestrágyázással és műtrágyázással érdemes összekötni Fotó: Shutterstock Nem volt kegyes az időjá­rás idén a kertelőkhöz. Csa­padékos és aszályos idő­szakok váltották egymást, amihez alig tudtak alkal­mazkodni kerti növényeink. Az őszi tennivalók ideje el­jött. Lássuk, mit tehetünk a kertünkért most! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu GYÜMÖLCSÖS Ideje áttekinteni, mit tehetünk kertünkért, vi­rágainkért, hogy jövőre is él­vezhessük termésüket, látvá­nyukat. A hosszú, forró nyá­ri napok után beköszönt a hű­vös, csapadékkal tarkított idő­járás. Az őszi esőknek nem minden kertészkedő örül, ilyenkor a zöldségfélék, gyü­mölcsök még szedésre várnak és a szőlő szüreti munkálatai is nagyban folynak már. Szerencsések azok a gazdák, akiknek idén a peronoszpóra gomba nem vitte el a termés nagy részét. Nagy Szabolcs, ol­dalunk állandó kertészeti ta­nácsadója úgy összegez, hogy a csapadék tekintetében szélső­séges hónapokon vagyunk túl. A tavasz vége felé leesett nagy mennyiségű eső a növények lombozatát dússá tette, majd a fejlődő termések a zárt lombo­zatban a kánikulai meleg mi­att gombabetegségekkel fertő­ződtek. A nyári gyümölcs be­takarításakor szembesült min­denki a gyümölcs moníliás rot­hadásával, ami sajnos pár nap alatt a termés lehullását okoz­ta. Azok jártak a legrosszab­bul, akik kevesebbet és nem kombináltan permeteztek. Az őszi almák, körték eseté­ben már most rengeteg a rot­hadó és lehulló termés, pedig még két-három hét lenne az op­timális a szedéshez és a téli tá­roláshoz. Sajnos a szőlőre hat­ványozottan igaz, hogy megfe­lelő védekezés hiányában sok helyen mutatóban sem maradt termés. Ahhoz, hogy jövőre bizakod­va kezdjünk a kertészkedés­hez, az ősszel esedékes mun­kák nem halogathatok tovább. A legfontosabb teendők közé tartozik a lombhullás utáni le­mosó permetezés - figyelmez­tet. Azt mondja, idén tényleg ne hagyjuk ki a fentebb emlí­tett okok miatt ezt a műveletet, mivel rengeteg rothadt moníli­­ával fertőzött gyümölcsmarad­vány van fent a fákon. A mo­nília gombafertőzése miatt a lehullott termést is össze kell szednünk. A lemosó permet­­lével a talajt is permetezzük be jó alaposan! Mindezt azért fontos elvégezni, mert a mo­nília gomba áttelel és tavasz­­szal a számára kedvező időjá­rás hatására visszafertőz. Emi­att például a csonthéjas fáinkat ki kell vágni. . A kiskertekben a lemosó per­metezés előtt a már lehullott le­veleket gereblyézzük össze és komposztáljuk, vagy ha más megoldás nincs, égessük el az önkormányzat által kijelölt idő­ben. Nagyon későre nem taná­csos halasztani ezt a permete­zést, mert a kár és kórokozók késő ősszel már felkészülve a télre elbújnak, s így jobban el­lenállnak a szereknek. Azok a kiskerttulajdonosok, kertész­­kedők is alkalmazhatják ezt a permetezést, akik biogazdál­kodást folytatnak és idegen­kednek a vegyszerektől. A le­mosó permetezéshez használt kén, réz és növényi olaj kombi­náció ugyanis megengedett és elfogadott a biotermesztésben. Lássuk, milyen teendőink vannak októberben! A már le­­termett és kiszedett növénye­ink helyére újra ültethető az őszi fokhagyma. Az őszi ülte­tés fejei nagyobbak, fejletteb­bek lesznek a tavaszinál. Ezt követően kerülhet földbe a vö­röshagyma, a torma, a spenót és a sóska. A petrezselymet, a sárgarépát akkor érdemes vet­ni, amikor tartósan +5 Celsius fok alá süllyed a hőmérséklet. Ha hamarabb vetjük, a magok kicsírázhatnak a fagyok előtt, s később el is fagyhatnak. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Elérkezett az ideje, hogy az új fákat elültessük TRÁGYÁZÁS Az őszi ásást kö­vetően októbertől esedékes a gyümölcsfák vagy a bogyósok telepítése is. Az ültetőgödröt a tervezett telepítést megelőző hónapban célszerű kiásni, de az sem baj, ha az idén nem si­kerül telepíteni, mert az eset­legesen beköszönő. fagyok akadályt jelenthetnek. Bármikor is végezzük ezt a műveletet, két dologra mindig fordítsunk figyelmet! Az ül­tetést megelőzően kerüljön a gödör aljára egy jókora lapát­nyi szerves trágya és a talaj­lakók ellen használjunk vala­milyen rovarölő szert, amit la­za, humuszos földréteggel ta­karjunk le. Ilyenkor minél ha­marabb hozzá kell jutni az olt­ványokhoz, hogy az ültetés még az erős fagyok előtt, leg­később novemberben megtör­ténjen és a gyökeresedés a tél beállta előtt megindulhasson. Mindaddig ültethetünk, míg a hőmérséklet 0 fok alá nem süllyed, ugyanis a gyöke­rek igen fagyérzékenyek. Ha a megvásárolt csemetét nem tudjuk azonnal elültetni, telel­tessük őket tavaszig. Ebben az esetben a fákat 60-70 cm mély árokban kell elhelyezni, föld­del betemetni, jól meglocsolni, majd felkupacolni és vigyázni arra, hogy a vadak ne tegye­nek kárt bennük. Fontos, hogy amikor ke­resünk egy fajtát, ne felejt­sük el megkérdezni, hogy öntermékeny - azaz önmagá­tól tud-e megtermékenyülni - vagy kell hozzá porzó fajta. Az almánál és körténél min­den fajtához kell porzó fajta, ahogy a legtöbb cseresznyénél is - kivétel néhány érdi neme­­sítésű fajta. Faültetés Fotó: Shutterstock Forgassuk meg alaposan a talajt! Oktober-november környé­kén vethetünk áttelelő zöld­borsót is. Ültetés, veteménye­­zés előtt természetesen ké­szítsük elő a talajt úgy, mint tavasszal, ami legyen jól megmunkált, laza szerkeze­tű. Veteményezés előtt talaj­fertőtlenítőt, szerves és őszi műtrágyát is dolgozzunk be a talajba! Ha már letakarítottuk a ker­tünket, októbertől kezdhet­jük az őszi szántást is, amit a kertben ásóval is elvégezhe­tünk. Az ilyen őszi ásást szer­vestrágyázással és kombinált műtrágyázással érdemes ösz­­szekötni. Az ilyenkor felásózott talaj az őszi-téli csapadékot jobban tudja hasznosítani, mivel be­lejut a talajba - nem folyik el, s le a felszínen - a lefor­gatott növénymaradványok is komposztálódnak és javítják, karban tartják a talajszerke­zetet. Elérkezett az ideje a muskátli szaporításának, adunk néhány hasznos tippet A tulipánhagymát nem kell minden évben kiásni TIPPEK Díszkertünkben is itt az ideje az őszi ültetésű virág­hagymák eltevésének. A köz­kedvelt tulipán ültetéséhez álljon itt néhány jó tanács. Sok kertészkedőnek’ gon­dot okoz, hogy miként élvez­hetné hosszú évekig a tava­szi virágzást. Ahhoz, hogy tu­lipánjaink hosszú életűek le­gyenek, nézzünk pár tippet, amik segítenek abban, hogy ne csak egy-két szezonban, hanem akár 4-5 év múlva is gyönyörűen virágozzon a tu­lipánunk. Az őszi telepítés­nél ügyelnünk kell arra, hogy a hagyma csúcsa felett legyen legalább 11-14 centiméter ta­karóföld, így a virághagymák nem fognak elfagyni. Lehe­tőleg két-három évente szed­jük fel a hagymákat! A leg­többen abba a hibába esnek, hogy minden évben felszedik, viszont erre nincsen szükség. Akkor ássuk ki a földből, ami­kor már teljesen visszahúzó­dott a hagymába, és elszárad­tak a levelek. Most van itt az ideje a mus­kátli szaporításának is. Nagy­üzemben általában magról szokás a muskátlit szaporíta­ni, házilag azonban általában a dugványozást alkalmazzuk. A muskátli esetében a vegeta­tív szaporítás vágott vagy tört A muskátlit magunk is szaporíthatjuk Fotó: Shutterstock fejdugványokkal történik, mi­vel legjobban a csúcshajtások gyökeresednek'. A muskátli hajtásai sok évelőhöz hason­lóan, augusztus-szeptember hónapban gyökereznek meg Mit tegyünk, hogy tulipánjaink hosz­­szan éljenek? a legjobban. A csúcshajtások nem csak, hogy könnyebben gyökeresednek, de ezekből sokkal erősebb növény fog ki­fejlődni, mintha a régi töveket próbálnánk átteleltetni. A leg­fontosabb dolog, hogy csak jól fejlett és egészséges anyanö­vény alkalmas a szaporítás­ra! Úgy törjük, vágjuk a dug­ványoknak valót, hogy azon maximum három teljesen ki­fejlődött levél legyen. A lesze­dett dugványok vágási felü­letét hagyjuk egy kicsit meg­szikkadni, majd mártsuk gyö­­keresedést elősegítő porba, ezután kisebb cserépbe ültes­sük, föld, tőzeg és perlit keve­rékébe. A dugványok hamar gyö­keresednek, ha megkapják a kedvező körülményeket, a megfelelő fényt, a 20 Celsius fok körüli hőmérsékletet és a megfelelő öntözést. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom