Heves Megyei Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-27 / 225. szám
2019. SZEPTEMBER 27., PENTEK SPORT 15 Az Európa-konferencialigában több meccs juthat klubjainknak Érkezik a kicsik kupája Varga Kevin (fehérben, Debrecen) és társai idén a Torinóval találkoztak az Európa-ligában Fotó: MW A Debrecen éppen egy évtizeddel ezelőtt, a 2009- 2010-es idényben jutott be a Bajnokok Ligája csoportkörébe, amiben jelentős szerepet játszott, hogy Michel Piatini korábbi UEFA-elnök küldetésének érezte a kelet-európai csapatok előtt is megnyitni a legrangosabb európai kupasorozat kapuját. A szövetség keddi ülésén született döntés viszont eltorlaszolja azt a kaput, a 2021-2022-es idénytől ugyanis bevezetik az Európa-konferencialigát (Ekl), amely a kontinens harmadik számú kupasorozataként indul útjára, és egyelőre három idényt terveznek vele. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Az UEFA közlése szerint a cél, hogy minél több együttes indulhasson a nemzetközi porondon, ám a szabályozások alapján az üzenet egyértelmű: a legnagyobb anyagi bevétellel járó BL a jövőben kizárólag a leggazdagabb klubok játszótere lesz, az európai középmezőny alsó rétegét pedig még az Európa-ligától is igyekeznek távol tartani. Nézzük a tényeket! Mindhárom sorozatban harminckét együttes jut a főtáblára, a küzdelmek nyolc négyes csoportban zajlanak, és áhogy a Bajnokok Ligája csoportköréből kieső csapatok egy része folytathatja az Európa-liga kieséses szakaszában, úgy az Élből is lenne átjárás az új sorozatba. Az Ekl versenykiírásáról későbbre ígért további részleteket az UEFA, az viszont biztos, hogy a szövetség klubrangsorában a 16. és annál rosszabb helyen álló országok csapatai a harmadik számú sorozat selejtezőjében indulnak - Magyarország a 33. helyen áll... A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2021 nyarától a magyar bajnok a BL első selejtezőjében indul, ha ott kiesik, az Ekl selejtezőjébe kerül. Ha a BL második fordulójában búcsúzik, az Európa-liga selejtezőjébe jut, ha ott is elbukik, a konferencialigában próbálkozhat a csoportkor elérésével. A BL-selejtező harmadik körében kiesők is az El-rájátszásába zuhannak, s ha ott elbuknak, már biztos a főtábla a harmadik sorozatban. Eddig jól hangzik, csakhogy a magyar bajnokság ezüst- és bronzérmese, valamint a Magyar Kupa-győztes kizárólag az Eklben indulhat (a 33. hely miatt). Ha az új sorozat már életbe lépett volna, a nyáron a Ferencváros a BL-selejtezőben indult volna, a Mól Fehérvár, a Honvéd és a Debrecen viszont csak a harmadik számú versenysorozatban. Kovács Zoltán, a Mól Fehérvár sportigazgatója a Nemzeti Sport kérdésére azt mondta, folyamatosan figyelik az UEFA törekvéseit, az ezzel kapcsolatos üléseken mindig ott van a fehérvári klub képviselője, de ahhoz idő kell, hogy tisztán lehessen látni az Európa-konferencialiga erősségét illetően.- Az biztos, hogy a Bajnokok Ligája és az Európa-liga között mindig volt szakmai és anyagi különbség, és ez a jövőben is így lesz - mondta a sportvezető. - Más kérdés, milyen különbség lesz az Európa-liga és a konferencialiga között. Vitán felül áll, hogy a célunk, mint eddig is, a bajnoki cím és a BL- selejtezős indulás jogának kivívása, ez hatványozattan igaz lesz ezentúl, ha a magyar csapatok nem indulhatnak az Elselejtezőben. A magyar csapatoknak mindig nagy lehetőség megmutatniuk magukat a nemzetközi porondon, azért dolgozunk, hogy minél több pontot gyűjtsünk a kupamecs-Címszavakban az Ekl-ről • Mindhárom európai kupasorozat csoportkörében 32 csapat szerepelhet. • Az Ekl legjobb tizenhat csapatának mezőnyét a nyolc csoportgyőztes alkotja, a maradék nyolc helyért a csoportmásodikok és az Európa-liga-beli csoportharmadikok játszanak oda-visszavágós párharcot. • Az Ekl mérkőzéseit az Élhez hasonlóan csütörtökön rendezik. • Az Ekl győztese az azt követő idényben az El-ben indulhat. cseken és előrelépjünk a bajnokságok ranglistáján. A céljaink nem változtak. Az Ekl bevezetése után adódik a kérdés: vajon mennyivel lesz nehezebb minőségi légióst, valódi tehetséget csábítani az NB I-be?- A szerződtetésnél nem kizárólag az számít, melyik kupasorozatban indul az együttes, a körülmények és a fizetések szintén fontosak - mondta el Szabados Gábor sportközgazdász. - Ráadásul a nemzetközi kupaporondon a játékos még mindig könnyebben felhívhatja magára a figyelmet, mint a nemzeti bajnokságban, akkor is, ha csak a harmadik számú sorozatról beszélünk. Szabados kifejtette: a mostani döntéssel az UEFA a Nemzetek Ligájához hasonlóan az erőviszonyok alapján divíziókat hozott létre, így a csapatok mindhárom sorozatban többnyire azonos erősségű ellenfelekkel találkoznak. A magyar klubok helyzete ezzel együtt nem lett rosszabb, sőt, esélyt kaptak arra, hogy több nemzetközi meccset játsszanak.- Reálisan nézve eddig is csak a magyar bajnoknak volt esélye eljutni az Európa-liga csoportkörébe, ez a sansz a jövőben is meglesz, a többi hazai együttes pedig olyan riválisokkal találkozik a nemzetközi porondon, amelyek azonos játékerőt képviselnek, ezáltal a továbbjutásra is nagyobb az esélye - mondta a sportközgazdász. - Más kérdés, hogy az Ekl vélhetően csak a részt vevő együtteseket érdekli, az UEFA pedig felhúzta a falat a kis és a nagy csapatok közé. Lehetne a szövetségre mutogatni, de a magyar klubok csak maguknak köszönhetik, hogy a konferencialigába kaptak besorolást - fogalmazott Szabados Gábor. A dohai forróságban ma 23.59-kor indítják a női maratoni futás vb-mezőnyét Nem lesz szükség bemelegítésre „Vízhűtés” is van a klímaberendezés mellett Fotó: AFP ATLÉTIKA Dohában ma megkezdődik a 17. atlétikai világbajnokság, az esztendő olyan szakaszában, amikor az előző tizenhat már régen véget ért. A csúszásnak persze jó oka van: maga a helyszín. A Perzsa-öböl partján még ilyenkor is perzselő a hőség, amit a katariak úgy orvosolnak, hogy a nyitott Khalifa-stadionban légkondicionált vb-t rendeznek. A negyvenezer fős befogadóképességű létesítményt még 1976-ban építették, 2014 és 2017 között azonban komoly ráncfelvarráson esett át. A katariak javában készülnek a 2022-es labdarúgó-vb-re, de az atlétákat már most is egy különleges ékszerdoboz fogadja. A helybeliek a nyitott létesítményekben jelenleg legmodernebbnek számító hűtőtechnológiát alkalmazzák. A stadion három szintjén légbefúvó berendezéseket helyeztek el, amelyek révén a pálya szintjén és a lelátókon egyformán 23-25 fokos hőmérsékletet biztosítanak. Dohában tegnap a legmelegebb órákban „csak” 38 fokot mutattak a hőmérők, de 31 fok alá este sem esett a hőmérséklet, és az 56 százalékos páratartalom is próbára tette a látogatókat. A mesterséges hűtés a maratoni futás vagy a gyaloglás mezőnyén természetesen nem segít, és a bemelegítő - ez a szó most furán hangzik - versenyzők is megszenvedik a helyi klímát. A világbajnokságok történetében most először nem lesz délelőtti program, a selejtezőket és az előfutamokat leghamarabb 16.15-tŐl, az elődöntőket és a döntőket 20 órától rendezik. A női maratoni futás mezőnyét ma éjjel 23.59-kor indítják, a férfiak maratonját jövő szombaton ugyanekkor, de jövő csütörtökön a női hétpróba és a férfi tízpróba záró száma (800 méter, illetve 1500 méter) is átcsúszik másnapra. Az embert próbáló körülmények nem tántorították el az atlétákat Katartól, a jövő vasárnapig tartó világbajnokságon 210 országból 1972-en indulnak, és a 44 egyéni szám címvédői közül 37-en neveztek. A magyar csapat 17 fős, a szakvezetés három-négy versenyzőt vár a legjobb nyolc közé, és ebben az éremszerzés lehetősége is benne van. A nevezési listán a hétpróbázó Krizsán Xénia áll a legelőkelőbb helyen: 6619 pontos, júniusban elért országos csúcsával a negyedik. Az Ebbronzérmes Halász Bence ötödik a kalapácsvetők között 78,54 méteres idei legjobbjával, míg a sportág első magyar világbajnoka - fedett pályán -, az olimpiai harmadik súlylökő Márton Anita kilencedik kerek 19 méterrel. Ezt az eredményét még márciusban érte el, ezzel lett bronzérmes a glasgow-i fedett pályás Eb-n, a szabadtéri szezonja viszont döcögősen indult, nehezen állt össze a technikája. Szeptember 10-én Minszkben azonban az Európa-válogatott-Egyesült Államok csapattalálkozón 18,95 méterig jutott - bronzérmes lett vele -, ez már „vállalható” eredmény, még ha a 19,87 méteres egyéni legjobbjától messze is van. A legutóbbi, 2017-es londoni vb-n Márton Anita a dobogó második, Baji Balázs (110 m gát) a harmadik fokára állhatott fel - utóbbi sérülése után egyelőre még lábadozik, így kihagyja a dohai versenyt. A szabadtéri világbajnokságokon atlétáink eddig tizenhárom érmet szereztek, hét ezüstöt és hat bronzot, vagyis az arany még hiányzik. S lássuk be, most nem is kisebbfajta, inkább nagyobb csoda kellene ahhoz, hogy ez a helyzet Dohában megváltozzon. Fábik Tibor JEGYZET Zárt kapu és kiskapu Petri k József jegyzet@mediaworks.hu Bányász-napon rendre „nagy” focicsapatok érkeztek Tatabányára, ezzel is emelve az ünnep fényét. Egy üyen alkalommal a jó Bányászhoz a nagyon jó Honvéd látogatott. A Ságvári úti stadion lelátói roskadoztak a szurkolóktól, amikor a két csapat kifutott a zöld gyepre. Némi meglepetésre a hazai kék-fehérek gyorsan magukhoz ragadták a kezdeményezést, és egy félidő alatt két gólt is hintettek a fővárosiak válogatott kapusának, Gujdár Sándornak. A Bányász-drukkerek eufórikus hangulatban várták a folytatást. A közhelyszerű fordulattal élve, szünet után alaposan megváltozott a játék képe, de leginkább az eredmény. Amíg a budapesti piros-fehérek helyzeteiket belőve fordítottak, addig a hazai legények lövései rendre a parádézó, bravúrt bravúrra halmozó Gujdár kezében haltak el. A nézőtéren egyre nőtt a feszültség, különösen, mert a korrektül bíráskodó fekete ruhás dirigenst sem volt miért szidniuk... Megint a Honvéd támadott, így minden szempár a Bányász kapujára szegeződött. Ezt a pillanatot használta ki az egyik néző, aki orkánkabátját felhajtva átugrott a kerítésen, mert úgy gondolta, legjobb, ha a Honvéd kapusán vesz elégtételt a hazaiak gólképtelensége miatt. Oda is rohant Gujdárhoz, hogy egyszerűen nyakon vágja. Csak hát a kapus már több védéssel is bizonyította, hogy kiválóak a reflexei. Néhány remek elhajlással elkerülte a neki szánt taslikat. Aztán megérkeztek a rendezők is - akkor még így hívták a biztonságiakat -, és rávetették magukat a magáról megfeledkezett „szurkolóra”. Majd a rendőrség segítségével le is vonszolták a pályáról... A következő héten, Tatabányán mindenki a szakszövetség döntésére várt, bezáratják-e a Bányász-stadiont. A csapat megúszta, így krónikásként sem „láthattam” soha élőben zárt kapus találkozót. És október 13-án sem fogok. Pedig a Magyarország- Azerbajdzsán Eb-selejtezőn az Európai Labdarúgószövetség (UEFA) döntése alapján nézők nélkül kell játszanunk. Ez a határozat lehangoló, kongó lelátókat sejtet, ami gyakorlatilag a játék halála... Sajnos, sokat tettünk azért, hogy ez történjen. Igaz, az ítélet ellen fellebbező Magyar Labdarúgószövetség a zárt kapu mellett keresi a kiskaput. Utánpótláskorú futballistákat, illetve tizennégy év alatti kisdiákokat mégis le lehet ültetni a nézőtérre. Reméljük, legalább a fiatalok már nem rontják tovább az ázsiónkat. Ám az ő ottlétük legfeljebb csak illúziót adhat a valódi hangulat helyett.
