Heves Megyei Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-18 / 217. szám

2019. SZEPTEMBER 18., SZERDA ALMANACH - HERÉD Soha nem volt annyi fejlesztés a községben, mint mostanában Majd két milliárdot fordíthattak a falura A község egyik büszkesége a korszerű óvoda. A gyereklétszám az utóbbi években örvendetesen emelkedik Fotó: T. 0. Polgármester: Kómár József Alpolgármester: György Istvánná Jegyző: Dr. Farkas Andrea Képviselő-testület: Dr. Egyed László Kapuszta Zoltán Jacsó Endre Orbán Gábor Tábik Tibor A település lakosság­száma: 1903 fő Civil szervezetek Herédi Népdalkor Egyesület Herédi Labdarúgó Klub Polgárőrség Herédi Egyesület Településtörténet A Borovszky Samu által szer­kesztett Magyarország vár­megyéi és városai című kiad­ványban ez olvasható: „Heréd Heves megye határán fekvő magyar kisközség. A körjegy­zőség székhelye. Házainak száma 289, lakosaié 1956 a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Lőrinczi. Elsőízben 1461-ben Kartal és Verseg határleírásánál for­dul elő. A XVI. század közepé­től kezdve a török hódoltság­hoz tartozott. 1633-34-ben a váczi nahije községei között találjuk, összesen 3 adókö­teles házzal. 1715-ben 30, 1721-ben 21 magyar háztar­tást írtak össze. 1740-től Pod­­maniczky János, volt a hely­ség földesura és később is a Podmaniczkyak birtokában találjuk. Jelenleg Brüll Hen­rik Géza örököseinek és báró Hatvány Sándornak van itt nagyobb birtoka.” A község elnevezése Heréd nevét 1138-ban kelt oklevél 1329. évi átírásá­ból ismerjük Kerudy, majd Herudy alakban. 1461-ben említi csak egy oklevél Heréd néven. Egy oklevél 1281-ben Hereyd névalak­ban említi. Kómár József polgármester szerint komoly leltárt lehet­ne készíteni, mi minden va­lósult meg az elmúlt idő­szakban. Annyi fejlesztés történt, amennyi korábban még sohasem, kivált ilyen rövid idő alatt. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu HERÉD - Az önkormányzati választás a legmeghatározóbb egy település életében - jelenti ki Kómár József, aki szerint már itt eldőlhet, hogy tovább fejlődik-e egy adott település, vagy megtorpanás követke­zik. Mint mondja, neki mind­kettőből bőven kijutott. - Em­lékezhetünk, hogy a szocialis­ta kormányok idején, 2002 és 2010 között csupán a ravatalo­zót tudtuk felújítani. Azóta vi­szont, javarészt Szabó Zsolt or­szággyűlési képviselő együtt­működésének és támogatásá­nak köszönhetően, 1,75 mil­liárd forint megvalósult vagy folyamatban lévő támogatás segíti lakóhelyünk élhetőbbé tételét. Ezekhez szükség ese­tén még negyvenmilliós önerőt is hozzá tudtunk tenni. A községvezető mindezek alátámasztására számos beru­házást említ. Az utóbbi évek­ben minden közintézmény megújult, kivéve a községháza épületét, amelyre jövő tavasz­­szal kerül sor. Már megvásá­rolták a szomszédban lévő volt takarékszövetkezet épületré­szét, s a Magyar Falu Program keretében 50 millió forintért el­végezhető lesz az épület teljes külső felújítása. A község min­den utcája aszfaltozott, s hama­rosan felújítják a Kökényesi út páratlan oldalán lévő járdát is. Szintén pályázatból parkfenn­tartó traktort és tartozékokat vásárolhattak. Folyamatban van két, egyenként 600 millió forintos pályázati támogatással épülő beruházásuk: ezek egyike­ként új szennyvíztisztító te­lep épül, aminek a munká­latai már elkezdődtek. A má­sik: ipartelep létesül a Lőrinci felé vezető út mentén. Az en­gedélyek is hamarosan meg­lesznek.- Mindenki láthatja, mi­lyen szép a sporttelepünk - folytatja Kómár József. - Igé­nyes műfüves pályát építet­tünk, önerőből felújítottuk az öltöző lapos tetejét, korsze­rűbbre cseréltük a világítást, az új lelátó és az új automata locsolóberendezés mellett ju­tott pénz pályafenntartó gé­pek vásárlásra is. És a legfris­sebb hír: a taoprogramban épít egyesületünk egy csak­nem 400 négyzetméteres új öltözőt kiszolgálóhelyiségek­kel, tárolóval és garázsokkal. Ezt a létesítményt szeretnénk a lakosság szolgálatába is ál­lítani: használhatják majd a konditermet, sőt a települé­sünkre érkező zarándokok és más csoportok szálláshelye­ként is szolgálhat majd. S a „leltározásnak” mégnincs vége: a régi homokbánya terü­letén modern naperőműpark épült, amely évtizedekre bér­leti díjat és iparűzési adót biz­tosít az önkormányzatnak. A község pályázott fitnesz­­park építésére és hagyomány­­őrző rendezvényekre is - siker­rel. Támogatást nyertek továb­bá a fogászati rendelő és védő­női szolgálat épületének teljes tetőcseréjére, a beruházás jö­vőre megvalósulhat. A telepü­lés 12 főbb pontjára kamerákat szereltek fel önerőből. Az orvo­si rendelőkbe folyamatosan új eszközöket vásárolnak. A polgármester kiemeli a te­lepülésre vezető állami utak felújítását is: Heréd ma már minden irányból jól megköze­líthető - legutóbb a községet az M3-as autópályával összekötő szakasz készült el -, csupán a Lőrinci irányából, a feszülettől a postáig vezető két kilométe­res rész van hátra, de hamaro­san ez is sorra kerül.- Hivatali időm kezdete óta nem emeltük az önkormány­zat hatáskörébe tartozó adót, sőt, a kommunális adót csök­kentettük! Szociális intézke­déseink a megyében is párat­lanok. Természetesen tudjuk, hogy még sok tennivaló van minden területen. Állunk elé­be! - nyomatékosítja befejezé­sül Kómár József. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Évente ötmillió forintot spórol a településnek Kómár József a térség egyik legrégebben hivatalban lévő polgármestere: 2002 január­jában időközi választás ered­ményeként került a község­vezetői székbe, s azóta folya­matosan kiérdemli a telepü­lésen élők bizalmát. Község­vezetői teendőit társadalmi megbízatásban látja el. Mivel fizetést nem kap, csak tisz­teletdíjat, így évi ötmillió fo­rintot takarít meg a telepü­lésnek. A mostani megmérettetést ugyanolyan lelkesedéssel Kómár József Fotó: T. 0. és ambícióval vállalja, mint csaknem tizennyolc eszten­dővel ezelőtt a legelsőt, noha immáron 68 éves. Hogy mi­ért? Mert van még mit tenni - mondja. Márpedig nála jobban aligha ismeri bárki is lakóhelyét: fe­leségével együtt egész életük­ben Heréden éltek, érzékeli a falu minden rezdülését. Emellett a két ciklus óta tar­tó megyei közgyűlési tagsá­gát is az általa vezetett ön­­kormányzat javára kamatoz­tathatta. Jövőre még több gyermek jár az intézménybe Hatvanmillió az ovira ÓVODA Oraveczné Samu Gyön­gyike 1998 óta vezeti az óvodát. Azt mondja, az elmúlt két évti­zedben folyamatosan történtek fejlesztések az intézményben, de az utóbbi öt esztendőben látvá­nyosan felerősödött a folyamat: mintegy 60 millió forintot köl­töttek az épületre és eszközökre. 2015-től kezdődően teljes egé­szében kicserélték a tetőt, cso­portszobákat parkettáztak - eb­ben az intézmény alapítványa is nagymértékben segített -, majd 2017-ben megújult a konyha, tel­jes felszerelésével egyetemben. Nem sokkal később gyermekbú­torokat vásároltak, rendbe tet­ték az öltözőket - szintén alapít­Oraveczné Samu Gyöngyike ványi támogatással -, idén pe­dig pályázati forrásból kicserél­ték a redőnyöket, új világítótes­teket szereltek fel, lefestették a kerítést, kicserélték az ajtókat és a mosdókat, s megtörtént az aka­dálymentesítés is. Konyhai gépe­ket vásároltak, kicsempézték a konyhai folyosót, s polcokat, asz­talokat is vettek. Vannak terve­ik a jövőre is: parkettázni szeret­nék a tornaszoba padlózatát. Az óvoda teljes kihasznált­sággal működik. Az ötven apró­ságra négy óvodapedagógus és két dajka jut. Képviselő-testüle­ti döntés eredményeként jövő ta­vasztól már 55 gyermek járhat az intézménybe. T. 0. A könyvtárat minden korosztály látogatja Felújítják a kultúrházat KULTÚRA A kultúrházat 1972-ben adták át. Nagy szó volt ez akkoriban: ilyen modern épü­let egy apró faluban! Még a tévé is forgatott az eseményről. Azóta csaknem fél évszázad telt el, s akik jelen voltak az ava­táson, ma már aligha ismerné­nek rá a létesítményre: kívülről színesben pompázik, s hamaro­san belül is, de erről később... Kezdjük a könyvtárral, amely - mint Szendrei Júlia közműve­lődési előadótól megtudtuk - 2015-ben teljesen megújult, mél­tó környezetet biztosítva a láto­gatók és a több mint hat és fél ezer kötet számára. Az egyik szegletben gyermeksarkot alakí-Szendrei Júlia Fotó:T. 0. tottak ki, de rendelkezésre áll in­ternetszoba is. Kicserélték a pad­lózatot, megújult az épület teteje, pályázatból pedig elvégezték az akadálymentesítést is. A látoga­tottság folyamatosan növekszik: a közeli iskola tanulóinak és az óvodásoknak rendszeresen szer­veznek programokat, de a felnőt­tek is szívesen térnek be ide. És akkor a kultúrházról... Sta­tikai problémák miatt egy időre be kellett zárni a nagytermet, ám ez az állapot már nem tart soká­ig! Az önkormányzat 40 millió fo­rintos rendkívüli kormánytámo­gatást kapott az épületrész rend­betételére. A munkák a napok­ban kezdődnek. T. 0. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom