Heves Megyei Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-11 / 211. szám

2019. SZEPTEMBER 11., SZERDA GAZDASÁG 7 Gyorsabban nőnek a lakosság szolgáltatásokra fordított kiadásai Tudatosan költekezünk Az életszínvonal javulását jelzi, hogy egyre többet költünk szépészeti kiadásokra Fotó: Shutterstock Százmilliárdokkal többet költöttünk vendéglátásra, turizmusra és kényelmi szol­gáltatásokra, mint tavaly. Ez is azt igazolja, hogy job­ban élnek a családok, mint tavaly. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FOGYASZTÁS A korábbiakhoz képest gyorsabb ütemben nőt­tek a háztartások szolgáltatá­sokra fordított kiadásai, mint a kiskereskedelemben elköl­tött összegek. lói látható, hogy folyamatosan nő a magyar la­kosság életszínvonala - nyi­latkozta Vámos György, az Or­szágos Kereskedelmi Szövet­ség (OKSZ) főtitkára a Ma­gyar Nemzetnek. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira hivatkozva ki­emelte, hogy a háztartások fo­gyasztási célú kiadásai idén június végéig összesen 10 479 milliárd forintot tettek ki, míg tavaly csak 9634 milliárd fo­rintra rúgott. A felmérés sze­rint a hazai kiskereskedelem­ben az első fél évben 5657 milliárd forintot költöttünk, szemben a tavalyi első fél év­ben mért 5191 milliárd forint­tal. Idén hat hónap alatt 5,6 százalékkal fizettünk többet a bolti termékekért. Vámos György kiemelte: a kényelmi kiadásokhoz olyan szolgáltatások tartoznak, mint a vendéglátás, a turizmus, a szórakozás (például mo­zi, színház, kiállítás), az ott­hon fenntartásához kapcsoló­dó rezsi, a telefon- vagy inter­netdíj, a fizetős tanfolyamok; vagy akár az autóbérlés, a ja­vítószolgáltatások igénybevé­tele. Továbbá például a szépé­szeti, sportolási vagy külön­féle életjobbító tanácsadások, szolgáltatások költségei is - tette hozzá. Az étkezőhelyi vendéglá­tás területén 7,2 százalékkal, a belföldi turizmusra fordított kiadások pedig 16 százalék­kal emelkedtek. A kiskereske­delmi értékesítés éves összeve­tésben 500 milliárd forinttal nőtt június végéig, a lakossági fogyasztás bővülése 800-900 milliárd forintos volt. A szak­értő szerint ebből az látszik, hogy a szolgáltatások bevétele­ként jelentkező ráfordítások immár sebesebben bővülnek, mint az uniós átlagot meghala­dóan emelkedő bolti forgalom, holott korábban erős leszaka­dás volt rá jellemző. Hazánkban az előző évek­ben tartósan 10 százalék fö­lött nőtt az emberek átlagjöve­delme, ami megerősítette a fo­gyasztói bizalmat. A tartós fo­gyasztási cikkek közül a drá­gább iparcikkek eladásai nőt­tek meg, a bútorok forgalma­zása például megkétszerező­dött, a műszaki eszközökből ennek többszöröse fogyott. Vá­mos György szerint megszok­ták a magyarok, hogy nőtt a jövedelmük, ezért tudatosab­bak lettek, nem kapkodnak, hanem megtervezik a kiadá­saikat, sőt spórolásra is több marad náluk. Augusztusban 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasz­tói árak az egy évvel koráb­biakhoz képest, júliushoz viszo­nyítva 0,1 százalékkal csökken­tek - közölte tegnap a KSH. Jú­liushoz viszonyítva 0,3 száza­lékkal csökkent az üzemanya­gok, 2,1 százalékkal a ruháza­ti cikkek és 0,4 százalékkal az élelmiszerek ára, a szolgáltatá­sok 0,3 százalékkal drágultak. Éves összehasonlításban a ser­téshús 11,5 százalékos, a friss zöldségfélék 23,6 százalékos és a burgonya 31,3 százalékos drágulása is alacsonyabb az előző havinál. A liszt, a péksü­temények éves áremelkedése viszont tovább gyorsult, 11,3, il­letve 10,0 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly. A dohányáru 12,8, az égetett szeszes italok 8,7 százalékkal drágultak. HÍREK Hatékonyabb összeköttetés FOGLALKOZTATOTTSÁG Ma­gyarország ereje a munkát vállalók teljesítményétől függ, a kormány ezért munkalehe­tőséget akar biztosítani min­denkinek, aki dolgozni szeret­ne - hangoztatta a Fővárosi Kormányhivatal keddi állás­börzéjén a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős állam­titkára. Tuzson Bence a mun­ka megbecsülését, a mun­kát keresők és kínálók haté­kony összekötését sürgette. Az ország akkor lesz a legerő­sebb, ha mindenki munkához jutott, megtalálva a számára legmegfelelőbb álláshelyet - mondta Tuzson. MW Állampapírba áramlik a pénz BEFEKTETÉS Folytatódott a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) portfólióátrendező ha­tása, júliusban a háztartá­sok 362 milliárd forinttal több kormányzati kötvényt vettek, mint amennyit eladtak. Vélhe­tően a MÁP+ éves, 4,95 szá­zalékos, kockázatmentes ho­zama miatt folytatódott a for­ráskivonás a befektetési je­gyekből, amelyekből 47 mil­liárd forint távozott. A lakosság számláin július végén 6935,3 milliárd forintértékben pihen­tek állampapírok, részvények­ből 751 milliárdnyi. A hosszú lejáratú forintállamkötvények­ből négy új kibocsátás tör­téntjúliusban, 535 milliárd fo­rint névértékű új hitelpapírt je­gyeztek le a befektetők. MW Államtitkárságot kapott az építőipar Egyre több szervezetnek egyre kevesebb jut Apadnak a felajánlások A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása FEJLŐDÉS Önálló államtitkár­ságot kapott az építésgazda­ság, amely változatlanul az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (LTM) tarto­zik, de néhány napja már nem a gazdaságstratégiáért és sza­bályozásért felelős államtit­kársághoz, hanem az újonnan létrehozott építésügyért és infrastrukturális környeze­tért felelős államtitkársághoz, amelynek vezetésére Boros Anita kapott megbízást. A vál­tozás lényege, hogy a gazda­ságszabályozásért és straté­giáért felelős államtitkárság­ból a döntéshozók kiemeltek két szakágat, az építésgazda­ságot és a kereskedelem és fogyasztóvédelem területét, amelyet most szintén önálló államtitkárság alá rendeltek. A kormány nemrég elfoga­dott építésgazdasági stratégi­ája és az önálló új államtitkár­ság új korszak kezdetét jelez­heti. Legalábbis ebben bíznak az ágazati szereplők, köztük az iparág legtekintélyesebb szakmai szervezete, az Építé­si Vállalkozók Országos Szak­­szövetsége. Elnöke, Koji Lász­ló a Világgazdaságnak azt mondta, reméli, előbb-utóbb egy kézbe kerül a még há­rom minisztériumhoz tartozó iparág. Ma a Belügyminiszté­riumnál van a területfejlesz­tés, a területrendezés, a tele­pülésfejlesztés és a település­képi ügyek, a Miniszterelnök­séghez tartozik az építésze­ti mérnöki szabályozás és az örökségvédelem, az ITM-hez pedig az építésgazdaság. Koji László rámutatott: a termék- és értékláncban való gondol­kodás jegyében a megrendelő, a tervező, a lebonyolító és a ki­vitelező közös államtitkárság­hoz tartozhatna. MW Stabilan teljesíthető a hiánycél ÁLLAMHÁZTARTÁS A kormány eredményes gazdaságpoliti­kája a költségvetés egyensú­lyának fenntartása mellett biztosítani tudja a vállalko­zói közterhek mérséklését, a családtámogatási intézkedé­sek fedezetének megteremté­sét, valamint a hazai és uniós fejlesztésekhez szükséges for­rásokat - közölte a Pénzügy­minisztérium az augusztu­si államháztartási adatokról. A szaktárca hangsúlyozta: az év egészére kitűzött 1,8 szá­zalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is tartható, elérhető. Az államháztartás hiánya az év első nyolc hónapjában 510,8 milliárd forintot tett ki. Ez az éves terv 51,2 százalé­kát jelenti, ami időarányosan összhangban van a követke­ző hónapokra várható bevéte­lek és kiadások várható telje­sülésével. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés hiánya 589,3 milliárd forintot tett ki, az elkülönített állami pénz­alapok 81,8 milliárd forintos többlettel, a társadalombizto­sítás pénzügyi alapjai 3,3 mil­liárdos deficittel zártak. Az állami büdzsé kiadási ol­dalán látható, hogy folytató­dott az európai uniós támo­gatások megelőlegezése, és a számokból az is kiderül, hogy hazai forrás biztosítja a Mo­dern városok és a Magyar fa­lu program alprogramjainak megvalósítását, továbbá a csa­ládvédelmi akcióterv legtöbb elemének fedezetét. MW ADÓZÁS Három év alatt majd­nem 400 ezerrel csökkent az adójuk 1 százalékát felajánlók száma. Amíg 2015-ben mint­egy 2,2 millióan támogattak valamilyen civil szervezetet, addig 2018-ban már csak 1,8 millióan. Magyarországon 5,1 millió adóköteles magánsze­mély van. A technikai számmal ren­delkező, úgynevezett bevett egyházak helyzete kiegyen­súlyozottabb, de apad a ne­kik felajánlók száma is - tud­ta meg a Világgazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhiva­taltól (NAV). Amíg 2015-ben még több mint egymillióan adakoztak egyháznak, tavaly már csak alig több, mint 990 ezren. A kiemelt költségve­tési előirányzatra, a Nemze­ti tehetség program feladata­ira 2015 és 2017 között több mint 320 ezren tartották fon­tosnak, hogy pénzt adjanak, tavaly már csak 290 ezren. A felajánlott összeg az egyhá­zak esetében stabil, még a leg­rosszabb évben is egymilliárd forint körül mozgott. A NAV adataiból látszik: bő­ven vannak olyan civil szer­veződések, amelyeket az adó­zók támogathatnak, pedig szi­gorúak a szabályok azzal kap­csolatban, hogy ki kerülhet a támogathatók listájára. A ma­gánszemélyek rendelkező nyi­latkozatában felajánlott ösz­­szegre igényt tartó civil szer­vezeteknek ugyanis előzete­sen regisztrálniuk kell a NAV- nál, igazolva, hogy teljesítet­ték a kedvezményezetté* vá­lás feltételeit, és be kell jelen­teniük a kiutaláshoz szüksé­ges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határ­ideje a rendelkező évet meg­előző szeptember 30., a határ­idő jogvesztő, így ha valame­lyik szervezet kicsúszik belő­le, biztosan elesik a támoga­tásoktól. Évről évre gyarap­szik a támogatásra éhes szer­vezetek száma. Az adóhiva­tal statisztikája szerint 2015- ben még 24 895, egy évre rá már 25 597, tavalyelőtt 26 247, 2018-ban pedig 27 079 szervezetet lehetett támogat­ni az adónk egy százalékával. Ez három év alatt több mint kétezres létszámgyarapodás. Az adó 1 százalékára pályá­zó egyházak száma nem vál­tozott, 31 kapott a jogosultsá­gához technikai számot. A nagyobb felajánlásban ré­szesült kedvezményezettek nevéből, az általuk benyújtott elszámolásokból azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy hazánkban a magánszemé­lyek közül a legtöbben a gyer­mekek fejlődésére, gyógyítá­sára vagy állatmenhelyeknek ajánlják fel a személyi jövede­lemadójuk 1 százalékát. MW Az építészeti iparág egyelőre három tárcához tartozik Fotó: MTI * A

Next

/
Oldalképek
Tartalom