Heves Megyei Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-10 / 210. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. SZEPTEMBER 10., KEDD HÍREK Varró szakkört indítanak EGER Hat foglalkozásból álló varró szakkör indul október 5-én és 19-én, majd novem­ber 2-án, 16-án és 30-án, valamint december 21-én tíz órától délután négyiga gyer­mekkönyvtárban - olvasha­tó a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár közösségi ol­dalán. Sz. K. Találmányaikat mutatják be ’ A Varázstorony ismét várja a fiatalok jelentkezé­sét az innovációs projektver­senyére szeptember 30-ig - szerepel az Eszterházy Károly Egyetem online oldalán. Ne­vezni lehet műszaki, termé­szettudományi, robotikai, in­formatikai, matematikai terü­letről bármilyen innovatív al­kotással, találmánnyal, kuta­tó- vagy fejlesztő-, illetve tu­dományos munka eredmé­nyével. Egyénileg vagy kétsze­mélyes csapatba szerveződ­ve pályázhat minden 9-12. évfolyamos nappali képzés­ben, hazai közoktatási intéz­ményben tanuló diák. Sz. K. A héten is lesznek véradások HIVES MEGYE Több helyen lesz véradás a héten me­gyénkben. Ma reggel kilenc órától déliga hatvani Grassalkovich Művelődési Házban, szerdán délután két órától ötig a nagyrédei álta­lános iskolában, csütörtö­kön reggel kilenctől délután ötig, pénteken pedig délelőtt tíz órától este hatig a hevesi művelődési központban a várják a véradókat. A hét végén, vasárnap reggel ki­lenc órától este hatig lehet majd vért adni a Hotel Eger & Parkban rendezendő retró véradáson is - adta hírül a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete az online oldalán. Sz. K. Kiváltanák a szenet, de a mikéntjéről még nincs döntés I I Lignitbánya látja el szénnel az erőművet Fotó: Lénárt Márton Tovább kell csökkenteni a hazai szén-dioxid-kibocsá­­tást, a hazai áramtermelést 2050-re szén-dioxid-men­­tessé kell tenni. Erről is be­szélt Áder János köztársa­sági elnök a szombati nyír­egyházi 57. Közgazdász­vándorgyűlésen. Az állam­fő szerint így válhat akkorra klímasemlegessé Magyar­­ország. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE A Mátrai Erőmű jövőjéről, illetve a szén ener­getikai felhasználásával ösz­­szefüggésben tettek föl kérdé­seket képviselők a közelmúlt­ban a parlamentben. Szél Ber­nadett független országgyűlé­si képviselőnek és Ungár Pé­ter LMP-s honatyának Cseres­nyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ál­lamtitkára válaszolt. Szél Bernadett előbb arról szólt, hogy a lignit- és biomasz­­sza-tüzelésű Mátrai Erőmű ma a legnagyobb szén-dioxid-kibo­­csátó Magyarországon: 6,4 mil­lió tonna szén-dioxid egyenér­tékűi gázt ereget a levegőbe évente. A hazai kibocsátások 14 százalékáért, a villamos­­energia-szektor kibocsátásai­nak csaknem a feléért felelős. Engedélyei 2025 végén járnak le, ám a kormány 2030-ig kal­kulál a működésével, az erő­mű üzemeltetési tervei 2029- ig szólnak. Eszerint a kormány üzemidő-hosszabbításban gon­dolkodik, mely további 20-25 millió tonna szén-dioxid-ki­­bocsátással járna. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) nem tartalmaz konkrét céldá­tumot a Mátrai Erőmű bezárá­sára, a szénalapú áramterme­lés megszüntetésére. Az anyag a 2030-ig szüksé­ges lépések közé sorolja a ha­gyományos erőművi széntü­zelés kivezetését és az üveg­házhatású gázkibocsátások 7,3 millió tonna szén-dioxid egyenértékre csökkentését, de időpontot, szakpolitikai lépést nem említ. Kérdései közt sze­repelt: mikorra tervezi a kor­mány a szénalapú áramterme­lés kivezetését, mikor várható a Mátrai Erőmű bezárása, mi­lyen intézkedéseket terveznek a fűtési célú lakossági szénfel­használás kivezetésére? Utób­bival ellentétes intézkedést fo­gadtak el tavaly, lignitbányák nyílhattak, amelyek jelentős mennyiségű rossz minőségű lignitet adnak el lakossági fű­tési célra. Cseresnyés Péter válaszában azt írta, Magyarország 1990 óta az üvegházhatású gázki­bocsátását jelentősen csök­kentette, így teljesítik a 2030- ra vállalt célokat. Az Euró­pai Unió hosszú távú klíma­stratégiájának kérdését napi­renden kell tartani, az adott­ságok, lehetőségek alapos fel­mérésére támaszkodva meg­tervezett, megalapozott és be­tartható klímavédelmi célo­kat kell elérnie az Uniónak. Szerinte hazánk elkötelezett az iránt, hogy minél nagyobb arányú hazai, megújuló ener­giaforrásra alapozott, környe­zetbarát technológiákra épülő, rugalmas erőművi portfolióval biztosítsa a tiszta és megfizet­hető energiát a fogyasztók szá­mára. Úgy véli, a Mátrai Erő­műben a térségben is minta­értékű innovatív fejlesztési koncepció kialakítása kezdő­dött el, amellyel garantálható a megváltozott körülmények­hez igazodó, korszerű műkö­dése, az erőműben felhalmo­zott tudás hasznosítása. A szénfelhasználás meg­újuló energiával, vagy ala­csonyabb karbonintenzitású energiaforrással történő ki­váltása kiemelt stratégiai cél. Egyelőre nincs kormányzati döntés a szén kivezetéséről az energiaiparból. Ungár Péter arról érdeklő­dött, hogy a kormány tervezi-e az erőmű üzemidő-engedélyé­nek meghosszabbítását. Arról is, hogy van-e céldátum az or­szág szénmentességére. Cseresnyés Péter az előb­bi kérdésre azt felelte, a Mát­ra működtetéséről, üzemidejé­nek hosszabbításáról elsősor­ban a többségi tulajdonos Mát­ra Energy Holding Zrt.-t kell kérdezni. Az üzemidő-hosz­­szabbításról a szabályozó ha­tóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal dönt. A rendszerváltozás óta a szén-dioxid-kibocsátás 32 szá­zalékkal csökkent, 2030-ra 40 százalékot terveznek. Érdeklődtünk a Mátra Energy Holding Zrt.-től, ahol egyelőre nem kívántak vála­szolni a kérdéseinkre. Látogasson el hírportáfunkra! HEOL.hu Hatszáz disznót öltek le fertőzés gyanúja miatt (Folytatás az 1. oldalról) HEVES MEGYE A Nébih válasza szerint e két helyen valóban öltek le házi sertést nagy lét­számú állattartó telepeken, de ezekre a sertések reprodukci­ós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája, a PRRS-mentesítés miatt volt szükség. Megkérdeztük, milyen ví­rust mutattak ki a leölt házi sertésekben a laborvizsgá­latok, s ha ez a kór olyan sú­lyos, mint az afrikai sertéspes­tis, erre miért nem hívják föl külön a figyelmet? Azt írták, az ASP-járványt, súlyos gaz­dasági következményei okán, kiemelten kezelik. A fertőzött és kockázatos területeken so­ron kívül vizsgálják a háztáji és a nagy állattartó telepeket a betegség gyors detektálása és megelőzése céljából. A szak­embereket, az állattartókat és a vadászokat is tájékoztatják, akik minden gyanús esetet je­lentenek a hatóságnak. A Nébih közlése szerint az állatokat fertőző beteg­ség gyanúja miatt ölte le az állategészségügyi szolgálat. A takarmánytoxikózistól a bakteriális fertőzésekig sok be­tegség okozhat az ASP vírusá­hoz hasonló tüneteket. Mivel a legnagyobb kockázatot az ASP jelenti, a hatóság fő feladata és célja az ASP kizárása. T. B. Megújul a közösségi épületük IVÁD A Valyon László polgár­­mester ' vezette önkormány­zat sikeresen pályázott a Ma­gyar Falu Programban a köz­ség egyik legfontosabb épüle­tének felújítására, melyben a művelődési ház, az orvosi ren­delő és a hivatal is működik. A teljes beruházás csaknem 70 millió forintos pályázati forrásból valósul meg: a mél­tatlan állapotú ingatlan új te­tőt és szigetelést kap, megújul­nak a vizesblokkok, a burkola­tok. Korszerűbb lesz a színpad és a nézőtér, teakonyha épül, s új bútorok, valamint orvosi műszerek is érkeznek. B. K. Kosa Lajos: Ezerkétszáz polgármesterjelöltet állítottunk A Fidesz teljesítette a célját Folytatni szeretnék a munkát Felnémeten EGER Hétfőn lezárult az önkor­mányzati választás első szaka­sza, a jelöltállítás - jelentette ki Kosa Lajos, a Fidesz önkor­mányzati kampányfőnöke a hétfői sajtótájékoztatón, ame­lyet közösen tartott Habis László polgármesterrel és dr. Juhász Attila Simonnal, a He­ves Megyei Közgyűlés elnök­jelöltjével a Polgárok Házá­ban. Kosa Lajos elmondta, a Fidesz-KDNP szövetség 1200 polgármester-, s 6500 képvi­selőjelöltet állított az ország­ban.- Ezzel teljesítettük a célt, hogy az országban a lakos­ság négyötöde olyan települé­sen lakjon, ahol indul Fidesz- KDNP-jelölt. Az ellenzék nem érte el kitűzött célját - közölte. Dr. Juhász Attila Simon úgy fogalmazott, a megyében kö­zel nyolcvan településen indí­tanak polgármesterjelöltet.- Folytatjuk azt az együtt­működést, aminek köszönhe­tően a megye az elmúlt idő­szakban fejlődő pályára állt. Példátlan infrastrukturális fejlesztések indultak el, ami­ket továbbviszünk - mondta. Habis László arról szólt, Eger dinamikus beruházási folyamat eredményeként gaz­daságilag megerősödött. Sz. K. Kosa Lajos (középen) a választás első szakaszáról is beszélt Juhász Attila (balra) és Habis László társaságában Fotó: Huszár Márk EGER Habis László hétfőn saj­tótájékoztatón mutatta be a Fi­desz-KDNP által a 12-es vá­lasztókörzetben támogatott je­löltet, Bódi Zsoltot. A polgármester az esemé­nyen elmondta, a város min­den része fejlődik, ehhez si­keresen össze kellett rakni a mozaikot, el kellett végezni az előkészítő munkát. A fejlesz­tési források nem jönnek ma­guktól, nem árt, ha a városve­zető ismeri az állami, uniós és önkormányzati rendszer sajá­tosságait, a beruházások me­nedzselését. A felnémeti közösségi ház­ban tartott eseményen Bódi Zsolt arról beszélt, az el­múlt években sok fejlesztés valósult meg a településen, úgy mint a városrészi alköz­pont, park, játszótér, sport­pálya és fitneszpark építése a Bervában. Megújult az Egri úti orvosi rendelő és több ut­ca is. Lámpás, védett kerékpá­ros- és gyalogosátkelőt alakí­tottak ki a 25-ös úton. A jelölt hozzátette: Habis Lászlóval együtt folytatni kívánja a megkezdett járdafelújítási programot, az utak rekonstrukcióját és épí­tését. A csapadékvíz-elvezetés gondjainak tartós megoldása ugyancsak kiemelt cél. T. Z. V 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom