Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-03 / 179. szám
2019. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT GAZDASÁG y Összefogás nélkül lemaradnak a kisebb gazdaságok Gépesítés a földeken Robbanásszerű fejlődésre lehet számítani az előttünk álló öt-hat évben a zöldséggyümölcs termesztés gépesítésében. Szinte minden kultúrában megvannak a lehetőségek a hatékonyságot növelő beruházásokra, így néhány éven belül a ma még jelentős kézimunkát igénylő ágazatokban is kihasználhatják a gépek nyújtotta előnyöket a gazdálkodók. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu Modern gépekkel megoldható a munkaerőhiány és a precíziós gazdálkodás is Fotó: MTI Trump újra pótvámokkal fenyegette meg Kínát VÁMHÁBORÚ Kína kénytelen lesz ellenlépéseket tenni abban az esetben, ha az Egyesült Államok ragaszkodik az újabb pótvámok bevezetéséhez - közölte Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő tegnap, miután Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy 10 százalékos vámot vezetnek be mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkre szeptember 1-jétől, ráadásul a 10 százalékos büntetővám további, akár 25 százalékra emelését is kilátásba helyezte. Ezek a korábban már 200 milliárd dollár értékű kínai árura kivetett 25 százalékos vámoktól függetlenek. Trump felrótta Pekingnek, hogy újra akarja tárgyalni a tervezett kereskedelmi megállapodást, miközben nem teljesítette a több amerikai agrártermék vásárlására tett ígéretét, továbbá nem állította le az opiát tartalmú fentanil fájdalomcsillapító forgalmazását sem, amely miatt továbbra is sok amerikai hal meg, egyre súlyosabb kábítószerválságot okozva Amerikában. A kínai külügyi szóvivő szerint Peking következetes maradt a tárgyalások során, az amerikai fél tesz kiszámíthatatlan lépéseket. „Kína tapodtat sem fog engedni” - jelentette ki, és hozzátette: Washingtonnak vállalnia kell döntései következményeit. MW MEZŐGAZDASÁG Már nem elegendő az értékesítést integrálni, a termelést és a betakarítást is közösen kell megszervezniük a kisebb szereplőknek. Az ezt segítő modern gépek ára elérheti a több száz millió forintot, amire a kisebb magyarországi gazdaságoknak önállóan nincs forrása. A fejlesztések elmaradása pedig versenyhátrányt okozna az exportpiacon - mondta el a Magyar Nemzetnek Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Szavai szerint a munkaerőhiány és a precíziós gazdálkodás elterjedése is abba az irányba hat, hogy a kézimunka-igényes kultúráknál is lényeges változások játszódjanak le Európa-szerte. Ma már számos olyan technológia létezik, amely megkönynyítheti a kertészetek munkáját, különleges betakarító és kiegészítő gépek sora kerül a piacra. A hagyma, a gyökérzöldségek terén máT használatban vannak, és a hajtatásban is elindult a gépesítés. Emellett például a hajtatásban alkalmazható levelezőgépek, a paradicsom- és paprikaszedő berendezések kísérleti típusai is megjelentek, a szakember szerint csak idő kérdése, hogy ezek a gépek mikor érkeznek meg az európai és a magyar piacra. Kérdés, hogy a legkisebb, egy-két hektáron gazdálkodó termelők hogyan tudnak becsatlakozni ebbe a folyamatba, a gazdaságos működtetés ugyanis az üzemmérettől függ. Egy-egy betakarító gép vagy kiegészítő berendezés beszerzése gyakran tíz-húsz millió forintos vagy akár több száz millió forintos költséggel jár.- A technológiai robbanás itthon is elindult, de nagyon kevesen tudják majd követni. Az egy-két hektáros gazdaságokban nehéz lesz a gépesítés- mutatott rá a FruitVeb elnöke. Az új típusú gépek megjelenése tovább növeli a versenyt az unió zöldség- és gyümölcspiacán, a javuló hatékonyságnak köszönhetően pedig egyre csökkennek majd az árak. - Amíg a petrezselyemgyökérért ezerforintos árat fizet a piac, addig a kézi betakarítás költsége is megtérül a gazdáknak, jó technológia mellett azonban már ennek feléért is meg lehet termelni a zöldséget. Amint ezt a piac is megérzi, a fogyasztói árak is beállnak erre a szintre - fejtette ki Ledó Ferenc. HÍREK Vezetőváltás a repülőtéren REPÜLŐTÉR Rolf Schnitzlert nevezték ki a tulajdonosok a Budapest Airport élére, aki azonnali hatállyal váltja a céget eddig vezető Jóst Lammerst - közölte a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaság pénteken. A jogászvégzettségű Schnitzler több mint 14 éve dolgozik a Budapest Airport egyik fő tulajdonosánál, az AviAlliance társaságnál. 2011 óta tagja és elnöke a Budapest Airport felügyelőbizottságának, és több fontos projektben eddig is közvetlenül támogatta a munkát. Korábban a Németországi Amerikai Kereskedelmi Kamaránál és a Deutsche Banknál is dolgozott. MW Friss adatok az euróövezetről EUROSTAT A vártnál nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben júniusban - közölte az Eurostat. A lakosság fogyasztása is hozzájárul az övezet gazdasági növekedéséhez, míg az exportja továbbra is alacsony. A 19 tagú eurózónában májushoz képest 1,1 százalékkal, éves szinten 2,6 százalékkal bővült az üzletek forgalma júniusban. Közben az ipari termelői árak növekedésének éves üteme lassult az euróövezetben, így csupán 0,7 százalékkal nőttek a termelői árak. MW Varga Mihály (jobbról) megnézte a cég gyártósorát Fotó: MTI Felzárkózási pályán marad a gazdaság Százmilliárdokat kötöttek le új állampapírban Vándorolnak a betétek NYÍRLUGOS A kormány célja, hogy a magyar gazdaság felzárkózási pályán maradjon, azaz a gazdaság növekedése mindig meghaladja az Európai Unió átlagos növekedését - jelentette ki a pénzügyminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírlugoson. Varga Mihály a zöldség-gyümölcs feldolgozással és gyorsfagyasztással foglalkozó AgroSprint Zrt. 2,2 milliárd forint beruházási értékű új gyáregységének avatásán elmondta, a kabinet kitűzött célja, hogy a növekedésnek legalább két százalékponttal magasabbnak kell lennie az európai átlagnál. Kifejtette, mivel kicsit borús jeleket lehet látni az európai gazdaságban, ezért a magyar kormány elkészítette tizennégy pontos gazdaságvédelmi akciótervét, amelynek néhány eleme már hatályba is lépett. A magyar gazdaság eredményeit meg akarjuk védeni, emellett növelni kell a teljesítményét is - rögzítette a pénzügyminiszter. A karcagi székhelyű vállalkozás eddig elért eredményeit méltatva elmondta, az AgroSprint Zrt. történetével és ötleteivel példát ad arra, miként lehet egy kisvállalkozásból 35 országba exportáló vállalattá nőni. Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen elmondta, Magyarország jelenleg Európa legnagyobb csemegekukorica-termesztője, így a termény globális piacának egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Évente több mint 36 ezer hektáron több mint félmillió tonna csemegekukorica terem az országban, amivel Oroszországot, Franciaországot és Lengyelországot is megelőzzük, globális szinten pedig csak Kína és az Egyesült Államok termel többet ebből a zöldségből - tette hozzá a helyettes államtitkár. MW Tovább nőtt az üzletek forgalma KSH Júniusban a nyers adat szerint 4,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,7 százalékkal, az üzemanyagkiskereskedelemben 7,4 százalékkal emelkedett az értékesítés. Az idei első fél évben 5,7 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint a múlt év azonos időszakában. Az első negyedévi 6,6 százalék után a másodikban 5,0 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) módszertanával számolva a háztartások fogyasztása 5,2 százalékkal nőtt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka a benzinkutak üzemanyagforgalmában jelentkezett. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 37,9 százalékkal emelkedett tavaly júniushoz viszonyítva. MW BEFEKTETÉS Júniusban több mint 225 milliárd forintnyi betét tűnt el a lakossági folyószámlákról, amit nyilvánvalóan a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetésével lehet magyarázni. A jelenség leginkább a lekötetlen folyószámlabetéteket érintette. Érezhető állománycsökkenést hozott a lakossági betéteknél is a MÁP+ június eleji bevezetése - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból. A jegybank adatai szerint a lakossági betétek állománya június végén 8665,8 milliárd forintot ért el, ami májushoz viszonyítva 2,5 százalékos, 225,1 milliárd forintos csökkenés. Ennek legnagyobb része nyilvánvalóan a június elejétől igen kedvező kondíciók mellett árult MÁP+ba vándorolhatott. Lehet, hogy ennél is nagyobb összegről van szó, hiszen korábban szinte folyamatosan nőtt a lakossági betétek összege, így a friss pénzek nagy része is az új állampapír-konstrukcióban köthetett ki. Éves alapon vizsgálva az állományt még mindig igen erős a növekedés a lakossági betéteknél: 2018 első fél évének végén még 8040,6 milliárd forint volt, ami 7,8 százalékkal alacsonyabb az idei júniusi adatnál - írja a Világgazdaság. A lakossági megtakarítások szerkezete szempontjából biztató, hogy az új állampapírba vándorló pénzek legnagyobb része a látra szóló és folyószámlabetétekből, tehát a számlákon lekötetlenül pihenő eszközökből származott. Állományuk egy hónap alatt csaknem 180 milliárd forinttal, 6183,6 milliárdra csökkent. Érezhető csökkenést mutatnak az MNB statisztikái az éven belüli futamidőre lekötött lakossági betétek körében is, állományuk májusról júniusra 47,4 milliárd forinttal esett vissza. Az egy éven túM, de legfeljebb kétéves futamidejű betéteknek az elmúlt években tapasztalt csökkenő trendje folytatódott, a két évnél hosszabb futamidőnél pedig kisebb állománybővülést is regisztrált júniusban az MNB. Érdekes, hogy devizabetéteiket nem vagy csak minimális mértékben mozgatták meg a MÁP+ miatt a háztartások, az állomány bő 6 milliárd forinttal, 1196,4 milliárdra nőtt júniusban. A mintegy 180 milliárd forintnyi folyószámlabetét eltűnése persze nem alakította át gyökeresen az erőviszonyokat a lakossági betéteket illetően, viszont a lekötetlen pénzek arányának évek óta tartó, gyors emelkedése megállt, hiszen súlyuk júniusban 71,6- ről 71,4 százalékra csökkent a betéteken belül. Hosszabb távon tovább zsugorodhat ez az arány, hiszen joggal feltételezhető, hogy a betétekből finanszírozott új állampapír-vásárlási tranzakciók is a folyószámlabetéteket érintik majd leginkább. MW
