Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-19 / 192. szám
2019. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Az Ágyúdombról lövik fel a pompás fényjátékot Alap az életünkhöz Több uj elem lesz az idei tűzijátékokban Idén is látványosság kápráztatja el a Dobó térre látogatókat Fotó: Huszár Márk Nem múlhat el az idei augusztus 20-i ünnepségsorozat sem tűzijáték nélkül. Nagyobb városainkban már felkészültek a fényshow-ra. Azt ígérik, új látványelemekben is gyönyörködhet majd a nézőközönség. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Nagyobb városainkban már javában készülnek a pirotechnikai cégek az idei ünnepi látványosságra, a tűzijátékra. Zentai Lászlótól, a városháza sajtóreferensétől megtudtuk, Egerben az államalapítás ünnepén elmaradhatatlan pirotechnikai show nettó egymillió-százezer forintba kerül idén. Az este kilenc órakor kezdődő tűzijáték mintegy 1500 lövésből áll majd, hossza 12 perc lesz. A kivitelező pirotechnikai vállalkozás 80-150 méter magasan bontó effekteket használ, köztük Olaszországban gyártott különleges, úgynevezett cilinderes bombákat. Emellett a zenés programban „gyors lövetű telepek” is szerepelnek. Miután a várban nagy arányú fejlesztés zajlik, a kilövés helyszíne idén az ágyúdomb lesz. Az ünnepi programok már 19-én este fél hétkor megkezdődnek a hagyományos királyköszöntő fáklyás felvonulással. A fertálymesterek által szervezett produkció résztvevői a Dobó téren találkozhatnak, ahonnan az ünnepi beszédek után a várba vonulnak fáklyáikkal, ahol megkoszorúzzák Imre király emléktábláját. Másnap délután fél ötkor a bazilikában egy lengyel férfi-fiú kórus ad koncertet, majd Ternyák Csaba egri érsek celebrálja az ünnepi szentmisét. Este fél héttől a Dobó téren koncertekkel, városi díszünnepséggel folytatódik az ünnep. A napot a tűzijáték koronázza meg. Kínálnak az egri vár bástyájáról pezsgős, az Eged-hegyről pedig zenés, boros tűzijátéknéző programokat is, azonban ezekért fizetni kell. Gyöngyösön is egész napos rendezvénysorozattal ünnepük az államalapítást. A Szent István-napi események a Szent Bertalan-templomban ünnepi szentmisével kezdődnek, majd 10 órától a Fő téren felállított szabadtéri színpadon tartják a kenyérszentelő ünnepséget. Délután háromtól folytatódnak a programok a színpadon, egyebek között gyermekműsor, táncbemutató, operettműsor és Sasvári Sándor fellépése szórakoztatja a gyöngyösieket. A 21 óra 40 perckor kezdődő zenés tűzijátékot a Satöbbi zenekar koncertje vezeti fel. A tűzijáték rakétáit az elmúlt évek hagyományait követve a Fő térről lövik majd fel. Hatvanban is változatosnak ígérkezik az ünnepi program. Bagyinszki Gyulától, a rendezvény fő szervezőjétől megtudtuk, hogy a tűzijáték, a korábbi évekhez hasonlóan este 10 órakor kezdődik, zenei aláfestéssel. Az előreláthatólag húszperces attrakció során új, látványos pirotechnikai elemeket is használnak idén, így jó idő esetén garantált az élmény az ünneplők számára. Az állatvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, sokkhatást okoz a tűzijáték az állatoknál. A kutyák és a macskák elszökhetnek, de félelmükben támadhatnak is - közölte az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület az MTI-vel. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Figyelem a mozgáskorlátozottaknak Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos fővárosi sajtótájékoztatóján felidézte: 2017- ben írtak alá együttműködési megállapodást a legnagyobb fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetekkel. A kormány vállalta, segíti, hogy a nemzeti ünnepeken - így augusztus 20-án is - a fogyatékossággal élők is méltó módon ünnepeljenek. Az önkormányzatokat is kérték, figyeljenek oda a fogyatékossággal élők szempontjaira. A központi rendezvények előkészítésében az ő szervezeteik is részt vettek. A konzultáció eredménye, hogy az ünnepnapon, kedden reggel 7 órától alacsony padlós buszok közlekednek a Nyugati tér és a Kossuth Lajos tér között. Az esti tűzijátékot is a Kossuth téren - az Andrássy Gyula-lovasszobor és a Parlament között - nézhetik meg a fogyatékossággal élők. MTI Szalay Zoltán zoltan.szaiay@mediaworks.hu Mindig is furdalt a kíváncsiság, vajon ismerőseim közül hányán vették maguknak a fáradságot, s mélyedtek el előbb az 1949-től érvényben lévő Alkotmányunk, majd a 2012 óta hatályos Alaptörvényünk szövegében. Azt gyanítom, nem túl sokan ismerik alaposan ezeket az országban csúcsjogforrásoknak számító, általános érvényű rendelkezéseket. Magam is leginkább a tanulmányaim miatt merültem el a Magyarországot alapvetően, az életünk minden területét meghatározó szabályozás részleteiben. Ahogy tapasztaltam, polgártársaim mégis rendszerint különleges tisztelettel szóltak-szólnak róluk, egyfajta misztikum lengi körül e norma-Szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között gyűjteményeket. Azt persze, a legtöbben jól tudják, augusztus 20-a az államalapításunk (és az új kenyér) ünnepe. Szent István királyunk céltudatos törekvésének hála, a XI. században az akkori európai modellnek megfelelő vármegyerendszer kiépítésével önálló, szuverén állammá vált hazánk. Talán kevesen tudják, I. István maga is fontosnak tartotta a jogalkotást. Az első törvénykönyve főleg az egyházi tulajdonról, a földesúri jogok kötelező elfogadásáról, az új birtok- és közigazgatási rendszerről, az erőszakos cselekedetek büntetéséről szólt. A második részletezte például a tízfalunkénti templomépítéseket, a tized szedését, a kötelező misére járást, megerősítette a tulajdon szentségét. Ezen átfogó alapjogszabályok azonban még nem voltak alkotmánynak tekinthetők. Ezzel az elnevezéssel a jogtörténészek hazánkban az 1919-es, a tanácsköztársaság alatt született szabályozást illetik, továbbá az 1949. évit s a mai Alaptörvényt. S hogy mit kell értenünk alkotmány kifejezés alatt? Az nem más, mint egy adott társadalom működésével kapcsolatos érdekek - a közérdek - és célok, az állam belső rendjére és külkapcsolatára érvényes alapelvek összessége. Az írott vagy kartális változata - amelyből az első a Földön az Amerikai Egyesült Államok 1787-es jogforrása volt - a XVIII. századtól terjedt el, s a következő kettőben vált általánossá. A legfőbb kérdés, milyen hatással vannak egy állam polgáraira e legmagasabb rendű jogforrások rendelkezései? Mindannyiunknak természetes, hogy szabadon mondhatjuk el másoknak, mit gondolunk a világ dolgairól, fejthetjük ki véleményünket, dönthetjük el, mely vallás hívei szeretnénk lenni. Garantálja e csúcstörvény azt is, hogy egyáltalán létezhetünk, dolgozhatunk, pihenhetünk, és senki nem sértheti meg a jó hírnevünket. De meghatározza az állam formájával, szervezetével, a közigazgatással, a bíráskodással, a különféle eljárásokkal, a szociális megoldásokkal, s a választójoggal összefüggő kérdésköröket is. S nem utolsósorban megóvja az ország lakosságát belső és külső támadásoktól egyaránt. E helyütt nincs mód teljeskörűen érzékeltetni, miért is e szabálygyűjtemény egy ország életében a legfontosabb. Bizonyára sok embernek feltűnt, hogy a nyolc esztendeje alkotott és 2012 óta hatályos Alaptörvény küllemében is eltér az 1949-es jogforrástól. Utóbbi fejezetekből és szakaszokból állt, míg napjaink - létrejötte óta hétszer módosított - alapjogszabálya hat fő fejezetre és 98 részben betűkkel, részben római, illetve arab számokkal jelölt cikkekre tagolódik. Tartalmában is elkülönül a több mint hat évtizedes kommunista alkotmánytól, hiszen egy modern, megváltozott társadalmi berendezkedés, a nemzeti együttműködési rendszerének jogi alapvetése. Érdemes tanulmányoznunk, hiszen amint az a preambulumában, ünnepélyes bevezetőjében szerepel: „Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Elő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk...” Indult az Anyupiac EGER A HKIK karolta fel azt az Anyupiac kézműves rendezvényt, mely megjelenési, találkozási lehetőséget biztosított a gyermeket nevelő édesanyáknak a Kracker udvarban. Fotó: Berán Dániel Lapunk főszerkesztője is rangos kitüntetést kapott Elismeréseket vehettek át HEVES MEGYE Kiemelkedő munkájuk, tevékenységük elismeréséül többen kaptak kitüntetést az állami ünnepen. Lapunk főszerkesztőjét is díjazták. Áder lános köztársasági elnök megbízásából dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár kiemelkedő tevékenységéért Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adott ár Ludvigné Fótos Erzsébetnek, az Egri Balassi Iskola tanárának. Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át: Batári Antal Németh László-díjas pedagógus, az Egri Dobó Gimnázium nyugalmazott tanára, Hóbor Sándor, az Egri Dobó Gimnázium tanára, Krüzsely Gábor festőművész. Elismerést kapott Kühne Gábor, a Heves Megyei Hírlap főszerkesztője és Tóth Karolina, a Gárdonyi Géza Színház táncművésze is. Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott: dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, az egri Eszterházy Károly Egyetem (EKE) főiskolai docense és dr. Tóth Tibor, az EKE főiskolai docense. Bessenyei Györgydíjat vett át: dr. Birnbaumné Pintér Mária gyöngyösi közművelődési szakember. Csokonai-díjas Bimbó Zoltán, az EKMK nyugalmazott programszervezője és a Novaji Hagyományőrző Egyesület. A belügyminiszter előterjesztésére Kontrát Károly a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta elismerésül Farkas Sándornak, Verpelét polgármesterének. Városa fejlesztéséért Nagy Csaba, Füzesabony polgármestere és Sveiczer Sándor, Heves polgármestere kapott díjat. A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát vette át Csintalan István zaránki polgármester. Felsőtárkányi sikeres településvezetői tevékenységéért pedig dr. juhász Attila Simon polgármester. Tiszanánáért végzett munkájáért dr. Tóth lózsef polgármestert ismerték el. A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát vehette át Tamasi Antalné, Eger Polgármesteri Hivatala Gazdasági Irodájának csoportvezetője. A Magyar Ezüst Érdemkereszt katonai tagozatát kapta szolgálati tevékenysége elismeréséül Kelemen Marianna r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály főrevizora - az Emmi kiadott közleménye szerint. HMH
