Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-17 / 191. szám
2019. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT g EGER ÉS KÖRNYÉKE Farkas Sándor, Verpelét polgármestere- Augusztus 24-én rendezik meg a Bor és Nóta Ünnepet a városban. Annak idején miért érezték fontosnak e rendezvény elindítását?- Verpeléten mindig is szőlőből és a mezőgazdaságból éltek az emberek, nagy a kultusza a bornak és a szüretnek. A szőlőtermelők és a borászok ilyenkor aratják le az egész éves kemény munka gyümölcsét, ezért a szüret valódi ünnep. Fontos, hogy évről évre megemlékezzünk erről, együtt örüljünk ennek.- Milyen programokkal készülnek idén?- A korábbi évekhez képest nem lesz jelentős változás. Kilenc órakor indul a program köszöntővel, majd átadjuk a főzőversenyen részt vevő csapatoknak a kötényeiket, s ők hozzálátnak az ételek elkészítéséhez. Ezután kezdődik a hagyományőrző csoportok műsora, lesz tánc és nóta is, de kézművesvásár és népi játszótér is várja a látogatókat, hogy minden korosztálynak kedvezzünk.- Délután következik a sokak által kedvelt felvonulás.- Negyed háromkor megszenteljük a szőlőt, fél háromkor indul a lovas felvonulás a Kastélykerttől. Lesz több mint tíz lovasfogat, több tucat lovas, jó pár traktor. Felvonulnak a hagyományőrzők, akik dalolnak, garantált lesz a jó hangulat. Fél négykor tartjuk a főzőverseny eredményhirdetését, fél ötkor fellép a Felsőtárkányi Fúvószenekar, a napot este hatkor nótaest zárja, melynek keretében fellép többek között Bokor János, Nagy Anikó, Lakatos Miklós és zenekara is. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Süli K. Árpád-kori leleteket is találtak a régészek a Zászlódombon Épületmaradványokra, lövedékre, sírra bukkantak Séta a vár mostani ásatásain. Sokakat érdekelt, vajon mi lehetett egykor a Zászlódomb helyén Fotó: Huszár Márk Az utóbbi egy hónapban az egri várban számos régészeti munka zajlott, amelyek során a szakemberek fontos, új információkhoz jutottak. Ezekről beszélt rendhagyó helyszíni sétán az érdeklődőknek Búzás Gergely régész, művészettörténész, aki a várban zajló ásatási munkákat vezeti. Mi is elmentünk a sétára. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER Még az ég is kegyes volt a program résztvevőihez, mert bár a legtöbb meteorológiai portál esőt ígért, csapadékmentes, kellemes idő fogadta kedden délután a vár udvarán gyülekező majdnem harminc résztvevőt. Búzás Gergely örömmel kalauzolta a megjelenteket, s rövid összefoglalóval vezette fel a sétát. Elmondta, azokon a helyeken végeznek ásatásokat, ahol új vagy restaurált épületek lesznek. Elárom ilyen terület van, a legnagyobb és legfontosabb a Zászlódombon végzett feltárás, de dolgoztak a déli kapu mellett is, tavasszal pedig a Varkoch-kapunál lévő úgynevezett farkasvermet, a kaput védő egykori árkot tárják majd fel. Ezután indult is a barangolás, először a Zászlódombra, a kordonnal elválasztott régészeti ásatások helyszínére kísérte a résztvevőket a szakember. Mint mondta, az Árpádkortól egészen a török korig jutottak új információkhoz, még őket is meglepte, menynyire gazdag történelmi múltat sikerült feltárniuk.- Egészen az Árpád-kori szintig sikerült feltárunk a területet, amely akkor még jóval alacsonyabban volt, mint a mostani Zászlódomb. Akkor még csak egy kis természetes magaslat volt a területen, amit nem vettek körbe falak, és egy kőfal állt itt, ami valószínűleg a tatárjárás idején pusztulhatott el. A XIV. században felépítették a ma is álló külső várfalat, majd az udvart feltöltötték egy sárga színű kőporral, valószínűleg a dézsmapince kiásásakor keletkezett törmeléket hordták ide - részletezte Búzás Gergely. Feltehetően a Mátyás-korban ismét építettek a területre egy házat, amibe 1500 körül egy kályhát is felállítottak, de még a XVI. század közepe előtt le is bontották az épületet, majd Dobó István várkapitánysága idején, 1551-ben elkezdték a várat felkészíteni a Míg a Zászlódombon egy, a föld alá süllyesztett impozáns látogatóközpont épül majd vetítőteremmel és múzeumbolttal, addig a Varkoch-kapunál egy kiállítóteret alakítanak ki, egyben itt lesz a vár főbejárata is.- A Varkoch-kapunál egykor látványos torony volt, amit felvonóhíd védett, annak mindkét oldalán volt egy-egy verem. A híd egy falon nyugodott, ha felhúztörök ostromra. Dobó építtetett egy bástyát, majd mögötte egy sáncot, de úgy gondolta, ez nem lesz elég a vár nyugati részének a védelmére, ezért az elkészült sánc tetejére létre hozatott egy úgynevezett ágyúdombot, ennek a nyomaira is ráleltek a régészek a feltárás során.- Az volt a cél, hogy a várfalak felett át lehessen lőni, ezért volt szükség az ágyúdombra. Ez úgy készült, hogy építettek egy bonyolult faszerkezetet, és amikor ez kész volt, földet hordtak bele. A domb tetején ták, a külső része elzárta a kapunyílást, a belső része lesüllyedt a belső verembe. így kívül és belül is nyitottak lettek a vermek, ami tovább nehezítette a bejutást. A tervek szerint a vár fejlesztése során a bástya viszsza lesz építve, valamint a felvonóhíd is. Utóbbinak a külső vermét tavasszal fogjuk feltárni, a belső vermet már korábban megvizsgálták a régészek, voltak az ágyúk, amelyeket földdel töltött kasok védtek. A törökök próbálták lerombolni az erődítést - találtunk is a sáncba belefúródva egy ostromágyú lövedéket - de annyira erős volt az építmény, hogy ez nem sikerült nekik, innen nem is próbálkoztak rohammal. Bevált Dobónak ez a fajta védekezés - fejtette ki az ásatás vezetője. Búzás Gergely hozzátette, aminek nem állt ellen a Dobó által emelt domb, az az idő, ugyanis a földet megtartó fagerendák elkorhadtak, és az építmény elkezdett szétez most is megvan még, le is lehet menni oda - ismertette Búzás Gergely. A szakember a déli-kapunál végzett ásatást is bemutatta a résztvevőknek, akiknek elmondta, itt két XVIII. századi őrház maradványait tárták fel, de egy katonasírt is találtak. Ezen a helyen egy modern őrház épül hamarosan, amiben a jegypénztár működik a jövőben. csúszni. Már a törökök kezében volt a vár, amikor ez bekövetkezett, és ők, hogy megfékezzék ezt a folyamatot, hatalmas kőfalakat emeltek a domb köré. De gyenge munkát végeztek, százötven év alatt ezek meggyengültek és leomlottak, ezért 1800-as évek elején a városvezetés úgy döntött, hogy a veszélyt megelőzve lebontják a várfalakat is.- Körülbelül tíz év alatt, a gótikus palota kivételével - ami akkoriban börtönként fontos funkciót töltött be -, szinte az egész várat elbontották. A Zászlódombot csak az 1900-as évek végén állították helyre, de csak az alapozásig. Azonban információk nem maradtak fenn az ekkor végzett feltárásról és munkálatokról, ezért nagyon jelentős a mostani ásatás, mert ahogyan el is hangzott, rengeteg új információhoz jutottunk - ismertette a régészeti vezető. Látogasson ei hírportálunkra! HEOL.hu Látogatóközpont épül, a Varkoch-kapunál új kiállítótér lesz A borászok is segítenek, ahogy csak tudnak Ápolják a testvértelepülési kapcsolatot Együtt a károsultakért EGERSZÓLAT Közel két és fél millió forintot osztottak szét a júniusi villámárvíz károsultjai között a településen - tudatta lapunkkal Verebélyi György. Ä falu polgármestere elmondta, mindez adományokból jött össze, több mint kétmillió forintot utaltak a villámárvíz után indított bankszámlára a segíteni vágyók, csaknem háromszázezer forint pedig két jótékonysági est során gyűlt össze.- Nagyon hálásak vagyunk, mert rengetegen segítettek, ki tárgyi felajánlással, ki pedig anyagilag. Az eddig összegyűlt pénz juttatásáról az elmúlt héten döntött a képviselő-testület, harminchárom család között osztottuk szét a pénzt, természetesen a károk mértékétől függően. A legkisebb megítélt összeg harmincezer forint volt, a legmagasabb pedig százötvenezer - részletezte Verebélyi György. Hozzátette, azért döntöttek úgy, hogy most osztják szét a pénzt, mert sokan vannak szabadságon, most végzik a szükséges helyreállítási munkákat. A legtöbb helyen jól halad a felújítás, csak egy érintett hölgy nem költözhetett még vissza otthonába, ő a rokonainál lakik jelenleg. A polgármester arról is szólt, nagy köszönet jár az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrend borászainak, akik a jótékonysági estek adományozóinak borokat ajánlottak fel, s azt is elhatározták, hogy a szeptember 7-i Olaszrizling Fesztivál bevételét az árvízkárosultak javára fordítják. Hozzátette, a tervek szerint szeptember végéig él az említett bakszámlájuk, s a testület ismét dönt majd az összeg szétosztásáról, de azt követően valószínűleg megszüntetik a számlát. Süli K. Erdélyben dalolt a kórus ANDORNAKTÁLYA Küküllőkeményfalván lépett fel az Andornaktályai Falukórus a múlt hétvégén. A testvértelepülés a Hargita megyei Fenyéd, melyhez közigazgatásilag Küküllőkeményfalva is tartozik. Vámosi László, Andornaktálya polgármestere, elmondta, nagy örömmel vettek részt az eseményen, utoljára öt éve látogattak el oda, de időközben mind Fenyédről, mind Küküllőkeményfalváról érkezett delegáció a hevesi községbe. A falukórus pályázati támogatás segítségével utazhatott, boldogan daloltak az erdélyi faluban. Süli K. Örömmel fogadták Erdélyben az andornaki kórust Fotó: beküldött
