Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-10 / 185. szám
2019. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT Szavazzon és nyerjen! www.heol.hu/a-megye-7-csodaja 4 A MEGYE HÉT CSODÁJA a megye HIRDETÉS A két természeti jelenség is pályázik a megye csodája címre Az egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelynek számít a Kékes a Mátrában ONLINE SZAVAZÁSI JÁTÉK DÍJA: 1 DB 200 000 FT ÉRTÉKŰ UTAZÁSI UTALVÁNY Szavazzon online is, növelje a nyerés esélyét! 1. Szalajka-Fátyolvízesés, Szilvásvárad 2. Kékestető 3. Sástó 4. Eged-hegy, Eger 5. Egerszalóki sódomb 6. Kilátás a szarvaskői várból 7. Bükkszékfürdő 8. Tisza-tó 9. Bélkő, Bélapátfalva 10. Motetta, Mátraderecske 11. Felsőtárkányi tó 12. Demjéni fürdő 13. Szalajka völgy, Szilvásvárad 14. Szépasszonyvölgy 15. Egri Érseki Palota 16. Egri Vár 17. Noszvaji barlanglakások 18. Siroki vár 19. Tiszatavi Ökocentrum 20. Nagykő - Kopasz-hegy, Recsk A kút vízhozama 2350 liter/perc. A nátriumot is tartalmazó, kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek a metakovasavtartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A víz enyhén savas jellege tartós fürdőzést tesz lehetővé, mivel nem oldja a bőr savköpenyét. Egyebek között érelmeszesedés, csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmak gyógyítására, gerincbetegségek, idegrendszeri betegségek - idegzsába és ideggyulladás -, anyagcserezavarok (köszvény, pikkelysömör, cukorbetegség) és mozgásszervi betegségek, vegetatív idegrendszer zavarai, kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi elváltozásai, meddőség, vérzészavarok és mozgásszervi műtétek utókezelésére alkalmas. Ivókúra formájában alkalmas túlsúly, epebetegségek és gyomorsavgondok enyhítésére. A gyógyvíz közepes oldottanyag-tartalmú, kalcium-nátriumhidrogénkarbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a szabad szénsav- és metakovasav-tartalma. A víz harminc nyomelemet tartalmaz: 12 biológiailag nélkülözhetetlen, hét általánosan kedvező hatású és 11 ismeretlen hatású. Balneológiái vizsgálatok szerint a víz 18-20 ezer éves. Egerszalókon az 1960-as évek elején találtak termálvizet. A kutat domboldalon alakították ki, ahonnan a víz egy részen szabadon folyhaIgazán látványos a mészkőlerakódás, amelyet a domboldalon lefolyó víz épített Fotó: Korsós Viktor Molnár Helga helga.molnar@mediaworks.hu EGERSZALÓKI SÓDOMB Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből - 410 méterről - feltörő hévízforrás, amely 65-68 Celsius-fokos. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik. A gyógyforrások, a gyógyfürdő és környezete 2016-ban elnyerte a gyógyhelyi minősítést. Ezen természeti csoda lábánál épült fel a Saliris Resort Gyógy- és Wellness Fürdő, amely a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness-szolgáltatásai révén egyedülálló a térségben. tott a lejtőn. Ez az évek során természetes módon - majd irányítottan - egy különleges képződményt alakított ki, amit az egyszerűség kedvéért a sódomb elnevezéssel illettek. Valójában azonban ez mésztufa, ami a felszínre kerülő, majd lehűlő termálvízből válik ki. A felszínre kerülő vízben ugyanis az oldott kalciumhidrogén-karbonátból kalcium-karbonát - azaz mészkő - válik ki. Ez a folyamat annál gyorsabb, minél előbb távozik a vízből az oldott szén-dioxid, ezt pedig a víz hűlése segíti elő. A vízből kiváló mészkő eleinte puha lesz, majd fokozatosan megszilárdul, az ezen látható „színes” részek pedig a kifolyó vízben gyorsan megtelepedő algáknak köszönhetők. Ezek egyébként szintén segítik a mészkő megszilárdulását, ugyanis csökkentik a víz szén-dioxid tartalmát. Az egerszalóki mésztufa igazi ritkaság. Hasonló képződmény található a törökországi Pamukkaléban, ami a világörökség részének is számít. Egyébként a törökök sem mésztufának hívják ezt, hanem ők is hasonlították valamihez, a pamukkale szó ugyanis gyapotkastélyt jelent. Továbbá az Egyesült Államokban lévő Yellowstone Nemzeti Parkban találni hasonló mésztufa képződményt. Hazánk legmagasabb hegye A Kékes Magyarország legmagasabb hegye. Az Északiközéphegységben, a Mátrában található. A Balti-tenger szintjéhez mérve 1014, az Adriai-tengeréhez mérve 1015 méter magas. KÉKES Gyakran emlegetik Kékestető néven is, de ez helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. A napsütéses órák száma itt jóval az országos átlag feletti, meghaladja az évi kétezret. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 Celsius-fokot, míg télen nem süllyed -15 Celsius-fok alá. A légnyomás a magyarországi átlaghoz képest tíz százalékkal alacsonyabb. A levegő por- és pollenszegény. A legnagyobb napi csapadékmennyiséget 1958. június 11-12-én mérték, 228 millimétert. Mérés szerint 1943-1944- ben 154 napon át borította hó, Csodálatos tájban gyönyörködhetnek a Kékesen megforduló turisták és a gyógyulásra várók s 2013. március 30-án itt mérték az év legvastagabb hótakaróját: a hó vastagsága ekkor 106 centiméter volt. A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet által 1888- ban keményfából épített, húsz méter magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét. Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták és a második világháború alatt le is bontották. A kékestetői gyógyszálló 1933-ra épült fel, továbbá a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető öt kilométeres út. Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport: a déli lesiklópályát 1933-1934-ben, az északit 1934-1937-ben alakította ki a Mátra Egylet, s a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya. A gyógyszállót az 1950- es években államosították és ’ szanatóriummá alakították. Az 1960-as évek elején csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában. Az 1958- ban épült antennatorony kiFotó: Berán Dániel váltására 1981-ben készült el a kékestetői tévétorony. A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre. Emiatt települt ide a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló 1933-ban épült fel 30 hektáros területen, Csonka László beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es Kerékpárverseny vezet a tetőre A magyar országúti kerékpáros-körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001 óta itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig körülbelül 800 méter szintkülönbséget kell leküzdeniük. 2004- től a versenyhez kapcsolódóan „Kékesre fel!’ néven amatőr versenyt is szerveznek, ahol bárki próbára teheti magát a Gyöngyös-Kékestető szakaszon. években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva. Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, 1981-ben megépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és a kiszolgálóépülete. Az 180 méter magas, egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 méter magasan nyitott kilátószinttel. Bemutatjuk a sódombot Keressük Heves megye hét legszebb természeti csodáját! A játék első fordulójában olvasóink leadták a voksukat. A legtöbb jelölést kapó csodák kerülnek be a szavazási fordulóba. Olvasóink szavazatai döntik el, hogy melyik hét csoda a megye legszebbje. Most bemutatjuk az egerszalóki sódombot és a Kékestetőt.
