Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-08 / 183. szám

2019. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK g MEGYEI KÖRKÉP Megnyílt a 8. egri művésztelep, vasárnapig dolgoznak együtt a Kis Zsinagógában A művészet a közös nyelvük Mohamed Abuelnaga Egyiptomból valami újjal próbálkozik Verebics Katalint transzferképek foglalták le épp Fotók: Gál B. Nyolcadik alkalommal nyílt meg az Egri Nemzetközi Al­kotó- és Művésztelep, ame­lyet az Érsekkerti Nyári Játé­kok szervezője, az Egri Pin­ceszínház, pontosabban Ta­tár Gabi és Dányi Oszkár hí­vott életre évekkel ezelőtt. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu EGER - Fantasztikus hely­színen alkothatunk itt a Kis Zsinagógában, azt hiszem a Vitkovics ház, illetve az Ér­sekkert után igazi otthonra találtunk itt - fogadott a mű­vésztelepet vezető Szőke Péter Jakab a valóban nagyon inspi­ráló helyszínen kedd délután. Éppen mind a 15 idei részt ve­vő művész benn az épületben dolgozott, hiszen a felhősza­kadás miatt ez a kertben épp nem volt lehetséges. Hamar megtudom Péter­től, hogy évről évre vannak új alkotók a művésztelepen, de már kialakult egy kemény nemzetközi mag is, szívesen jönnek Egerbe nyaranta a mű­vészek. Az eddigi alkotóhetek gyümölcse, az az ötven-hat­­van kép, amely az elmúlt évek­ben itt készült, már alapot ad­na arra, hogy esetleg állandó vagy időszakos kiállítóhelyet találjanak nekik.- Egyre inkább körvonala­zódik, hogy ehhez megteremt­sük, Gabiék megpróbálják megteremteni a feltételeket, HIRDETÉS de persze most még csak úgy fogalmaznék, hogy ez a dé­delgetett álmunk - teszi hoz­zá Péter. Idén Oroszországból: Aljona Shapolavova, Ludmilla Baitsaeva, Akhsar Esenov, Elena Shumacher, Sergei Komjagin, Egyiptomból Mohamed Abouelnaga, Ausztriából Zeljko Hudek Magyarországról pedig Sebestyén János, P. Kovács Pé­ter, Korbely István Ludvig Dáni­el, Verebics Katalin, Ducsai Zol­tán, Szőke Péter Jakab. Grúziá­ból Rusudan Khigazishvili alkot együtt egy héten át. Munkáikból vasárnap délután háromkor nyí­lik kiállítás a Kis Zsinagógában.- Az egri szobrászművész, Rostás Bea Piros és grafikus férje, a szerb Andreja Jovic az idén nem tud bekapcsolódni a munkába, gyerektábort ve­zetnek épp, de megígérték, hogy benéznek majd hozzánk - tudom meg Pétertől, aki el­mondja, a családias hangulat, a város miliője is hozzátesz ahhoz, hogy egyre inkább számolni kell az egri művész­­teleppel.- Idén is lesz fényfestés a Dobó téren, pénteken sötéte­dés után látunk munkához, reméljük, ezúttal is sok né­zőnk lesz. Úgy tapasztaltuk, szeretik az emberek ezt a faj­ta élményt - tette hozzá. Verebics Katalin és párja, Mohamed Abouelnaga egy­más mellett dolgoznak, ami­kor megszólítom őket. Kati épp transzferképeken dolgo­zik. Alig váltunk pár szót, el­meséli, hogy egy hasonló mű­vésztelepen ismerte meg a kis­lánya, Frida édesapját, a mel­lette dolgozó Abut. Az ő példá­juk is igazolja, mennyire igaz, amit aztán Abu oszt meg ve­lem:- Különböző kultúrák, val­lások, nyelvek találkoznak egy-egy ilyen művésztelepen, s ennek ellenére hihetetlenül egyszerű kommunikálnunk egymással. Mert mégis kö­zös nyelvet beszélünk. A mű­vészet nyelvét, amely össze­kapcsolja az embereket, jöjje­nek bárhonnan is, és ezt cso­dálatos megtapasztalni ezek között a falak között - mutat a részlegesen megmaradt fres­kókra az egyiptomi művész. Idén is lesz fényfestés a Dobó téren Abu egyébként épp kísér­letezett, amikor belekotnye­­leskedtem az elmélyült mun­kájába. Cement és ragasz­tó keverékét vitte a vászon­ra, amelyen Ehnaton fáraó arcmása rajzolódik ki. Eh­naton menet közben kap egy kis kávét is, s a szemem előtt változik a kép színe, struk­túrája. Kati a családias közeget és a rendkívül inspirativ környe­zetet emeli ki, amikor arról kérdezem, milyennek találja az egri művésztelepet. Csillog a szeme, amikor az első itt töl­tött estéjükről mesél, amikor elindultak felfedezni a várost. Úgy érzem, először, de nem utoljára vannak itt. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Kell-e félni az afrikai sertéspestistől? Kizárólag vaddisznóknál, de Magyarországon is jelen van az afrikai sertéspestis. A betegség miatt a sertés­­ágazat és a vadásztársadalom jó ideje a terjedés meg­akadályozásán dolgozik, de mit jelent ez nekünk, átla­gos vásárlóknak? Mekkora valójában a veszély és mit érdemes tudni a betegségről? Többek között erről is szó esett dr. Bognár Lajos országos főállatorvossal folyta­tott beszélgetésünkben.- Milyen most a hazai afrikai sertés­­pestis helyzet?- Az állategészségügyi szakemberek az ASP tavaly áprilist megjelenése óta folyamatosan végzik a vizsgálatokat. Több elhullottan talált vaddisznóban is kimutattuk már a vírust hazánk észak­keleti területein. A szakemberek min­dent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legjobban „helyhez kössék” a vírust. És bár vannak eseteket, de sze­rencsére úgy tűnik, hogy eddig sikerült egy jól meghatározott térségen belül tar­tani a betegséget.- Mennyire veszélyes ez a betegség?- Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az ASP az emberre nem veszélyes, kizárólag a vaddisznókat és a házi ser­téseket betegíti meg. A vírus nekünk, embereknek még akkor sem okozna gondot, ha véletlenül fertőzött vaddisz­nó húsát fogyasztanánk. Erre természe­tesen nem kerülhet sor, hisz jelenleg az érintett területeken minden elejtett vad­disznót kötelező megvizsgálni és még negatív eredmény esetén sem vihetik ki a húst az érintett zónákból. A betegség megjelenése azonban ko­moly gazdasági kárt jelent a vadásztár­sadalom, de legfőképp a sertéságazat számára. Maga a vírus rendkívül ellen­álló, megfelelő körülmények között akár évekig is fertőzőképes marad. Nincs se gyógykezelés, se megelőző vakcinázás ellene. Ráadásul nem csak „természetes úton” terjed, hanem ún. ragályfogó esz­közökkel, de akár fertőzött hússal, vagy abból készült termékkel is messzire el­hurcolható. Éppen ezért a legfontosabb, hogy a saját szintjén mindenki betartsa a megelőzéshez szükség előírásokat.- Ha olyan biztonságosak ezek a ter­mékek, akkor az elmúlt másfél évben miért lehetett többször is hallani, hogy több ország megtiltotta a magyar hús­termékek beszállítását?- Ezeknek a korlátozásoknak kizárólag járványügyi és nem éleimiszerbiztonsá­­gi okai vannak! Mint említettem, a vírus nagyon ellenálló és sokféleképpen (élő ál­lattal, eszközökkel, hússal, vagy abból ké­szült termékekkel stb.) terjeszthető. Azok az úgynevezett harmadik (tehát EU-n kívüli) országok, amelyek megtiltották a magyar termékek beszállítását, azt szeret­nék elkerülni, hogy akár csak véletlenül is, de fertőzött állat vagy élelmiszer kerüljön be hozzájuk. Ebből az - olykor túlzott - elővigyázatosságból adódik az ágazatot érintő nagy gazdasági kár. Folyamatosan tárgyaltunk az elmúlt hónapokban és tárgyalunk jelenleg is az érintett országokkal, hogy a tiltáso­kat korlátozzák a fertőzéssel érintett területekre. Számos esetben (például Hongkongnál, Szingapúrnál, Kanadá­nál és Vietnámnál) már sikerült is el­érnünk, hogy enyhítsék a kereskedelmi korlátozásokat. Az Európai Unióba is szállíthatóak a fertőzéssel nem érintett magyarországi területekről az élő sertés, sertéshús, sertéshúsból készült termé­kek. A kereskedelmi korlátozások miatt azonban magyar állattartókat és húsfel­dolgozókat így is jelentős kár éri.- Tehet még valamit a lakosság?- Régóta fennálló, pont az ASP meg­előzéséért bevezetett előírás, hogy kül­földről (főleg Ukrajnából) tilos sertés­húst, illetve húskészítményt behozni, még magáncélra is. Ennek ellenőrzésére az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dol­gozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatosan zajlik, de ez nem nyújt 100%-os garan­ciát. Az utazók felelősségteljes maga­tartása elengedhetetlenül fontos, sajnos azonban az a szomorú tapasztalat, hogy e téren vannak hiányosságok. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett élel­miszert elkobozni a határállomásokon. Tehát ezúton is kérek mindenkit, hogy utazásaik során (az EU-n kívülről) ne hozzanak magukkal sertéshúst, illetve húskészítményt!- Mit tegyen, aki elhullott vaddisz­nót lát az erdőben?- Ha egy kiránduló elhullott vagy be­tegnek látszó vaddisznóval találkozik az erdőben, akkor ne bántsa, csak szóljon a hatóságoknak. Ezt megteheti egyrészt a Nébih zöldszámán (06-80/263-244), de akár a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy a település önkormányzatánál is jelezheti a tapasztaltakat. Fontos, hogy az erdőjá­ró minél pontosabban megadja a helyet (akár konkrét gps koordinátákkal), ahol a hullát, vagy a beteg állatott látta.- Várható valamilyen korlátozás, ami a kirándulókat érintheti?- Az ASP megjelenése miatt a turisz­tikai rendezvényeket érintő korlátozás nem várható. A kirándulók az érintett megyékben található, úgynevezett külö­nösen ellenőrzött területek határán lát­hatnak majd tájékoztató plakátokat, ami arra hívja fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kíván­nak belépni. Mivel az ASP emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg, így semmilyen kockáza­tot nem jelent az ember egészségére, ha elhullott vaddisznóba botlana az erdőt járva. Azonban, ahogy már szó volt róla, maga a vírus rendkívül ellenálló, így ha esetleg a kiránduló keze, a ruhája, a cipője vérrel szennyeződne, kiemelten fontos, hogy addig ne menjen sertések közelébe, míg kezét, ruházatát le nem mosta, le nem fertőtlenítette! Az ASP járvánnyal kapcsolatos legfrissebb információkról és további hasznos tudnivalókról a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/afrikaf-sertespestis) tájékozódhatnak az érdeklődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom