Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-04 / 153. szám
2019. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG y Ömlik a bevétel az államkincstárba. A friss adatokból és a szakértői véleményekből arra lehetne következtetni, hogy gyűlik a pénz egy újabb nagy tehermérséklésre. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ADÓREFORM Az év első öt hónapjában 740 milliárd forinttal több folyt be az államkaszszába, mint tavaly ugyanebben az időszakban - írja a Magyar Nemzet a pénzügyi tárca legújabb összefoglalója alapján. A leglátványosabb ugrás a forgalmi adónál jelentkezett, ami jó hír is lehet az adófizetőknek. Szakmai vélemények szerint ugyanis akkor csökkenhetnek újra jelentősen az adóterhek, ha a hatóság az áfa minél nagyobb részét be tudja szedni a gazdasági szereplőktől. így előfordulhat, hogy a legális útra kényszerített korábbi feketézők befizetései fedezik majd az egy számjegyű szja bevezetésének költségét. A kimutatás szerint január eleje és május vége között a hat legjelentősebb köztehertípusból - vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, az szja-ból, a járulékokból, valamint a szociális hozzájárulási adóból - összesen több mint 5500 milliárd forint Közterhekből 740 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába Alap az adócsökkentéshez A legfontosabb köztehertípusok bevételi adatai (január-május, milliárd forint) _______ VÁLTOZ AS______ 1 209,2 "BjP3 ;67,3"BjjjjP91,3 IP&'t 46,5 29,5 Szociális hozzájárulási Általános Személyi Jövedéki Társasági adó és járulékok forgalmi adó jövedelemadó adó adó Szociális hozzájárulási adó és járulékok 2219,4 Általános forgalmi adó 1744,2 Társasági adó 128,2 Jövedéki adó 447,0 — Személyi jövedelemadó -------------------984,7 MW-grafika, forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, fotó: Shutterstock érkezett be a közkasszához. A múlt esztendő első öt hónapjában ez az érték nem érte el a 4800 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy idén nagyjából 740 milliárd forint pluszbevétel keletkezett. A tárca a növekedést azzal magyarázza, hogy folyamatosan nő a hazai munkavállalók száma, a több alkalmazott pedig többet is visz haza. Az emelkedő bérszínvonal is fontos szerepet játszik abban, hogy nő a kiskereskedelmi üzletek forgalma, miközben a csők miatt egyre több lakás épül. Az Állami Számvevőszék vezetője szerint a hatóság a lehető legmodernebb megoldásokat alakítja ki az adóelkerülők, a feketézők ellen. Domokos László úgy vélekedett, hogy a feketézés letöréséből származó pluszpénzeket az államnak adócsökkentésre kell fordítania. A kormány 2017-ben kezdte a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklését: a vállalkozások által fizetendő elvonás korábban 27 százalékos volt, július elejétől már csupán 17,5 százalék. A kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel kötött hatéves bérmegállapodásban vállalta a teher lefaragását, de ehhez feltételt is szabott: akkor lesz folyamatos a szocho csökkentése, ha a cégek közben emelik alkalmazottaik bérét. Szakmai vélekedés szerint lehetne továbblépni, vagyis az szja kulcsát a mostani 15 százalékról legalább 9 százalékra csökkenteni, az szja radikális mérséklése azonban körülbelül 800 milliárd forint kiesést okozna az államkasszának. HÍREK Dohányzástiltás Ausztriában is FÜSTMENTES Az osztrák parlament nagytöbbséggel betiltotta a dohányzást a vendéglátóhelyeken. Az idén november 1-jétől életbe lépő rendelkezést csak az Osztrák Szabadságpárt nem támogatta, szerinte az fölösleges beavatkozás az emberek magánéletébe és a vendéglősök méltánytalan megbüntetése. A tilalom a vízipipára és az elektromos cigarettára is vonatkozik. A dohányzók eddig elkülönített helyiségekben hódolhattak szenvedélyüknek az éttermekben és bárokban. MW Gyors növekedés az eurózónában NÖVEKEDÉS A vártnál gyorsabban növekedett az euróövezeti magánszektor júniusban a beszerzésimenedzser-indexek tanúsága szerint. Az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató szerdán azt közölte végleges adatként, hogy a feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett, öszszetett beszerzésimenedzserindex (BMI) 52,2 pontra emelkedettjúniusban az előző havi 51,8 pontról. Az előzetes adat 52,1 pont volt. Szintén szerdán közölt adat, hogy az euróövezetben domináns szerepet játszó szolgáltatóipar indexe tavaly október óta a legmagasabb szintre, 53,6 pontra erősödött. MW Hatékonyabb lehet a bírság behajtása Segítenek megtartani a vidék sokszínűségét Életre kelő zártkertek Fontos értékek a rendezett gyümölcsösök Fotó: Shutterstock ÚTDÍJ A jogosulatlan úthasználat kifizettetése nem egyszerű feladat, szakemberek szerint a hatékonyságot növelhetné, ha egy kézben lenne a szankcionálás. Tavaly több mint 252 ezer jogosulatlan, az e-útdíjat meg nem fizető úthasználót regisztráltak a 3,5 tonna feletti teherautóknál, a rendőrség mintegy 60 ezer esetben szabott ki bírságot. A személyforgalomban (e-matrica) a bliccelőket a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szankcionálja, tavaly közel 2,2 millió szabálytalanságot észlelt. Magyarországon 2013-ban vezették be az e-útdíjat, amely 6914 kilométer közútra érvényes. A rendőrség a vonatkozó törvény értelmében azóta lát el útdíjellenőrzési feladatokat, illetve bírságol is. A hazai útdíjfizetési rendszer kiépítését, működtetését viszont a NÚSZ végzi, és az e-matricás jogosulatlanságok pótdíjazása is hozzá tartozik. Ezért nem világos, miért érdemes megosztani az úthasználati szabálytalanságok miatti büntetések beszedését. A NÚSZ-nak a lehetőségek szélesebb tárháza áll rendelkezésére a hibázó vagy szándékosan mulasztó sofőrök kézre kerítésére. Egész Európában behajtócégekkel áll szerződésben, hogy a külföldieknek is ki tudják postázni a csekket. Márpedig az e-útdíj-fizetés elkerülésének 77, az e-matricaváltásénak a 70 százalékát külföldi járművekkel követték el. A bírságok behajtása 50 százalékos. A rendőrség a tavaly kiszabott közel 4,1 milliárd forintból mindössze 2,2 milliárdot szedett be, a NÚSZ egymillió pótdíjas esetéből pedig 452 ezret fizettek ki. Meglehet, nőne a hatékonyság, ha egy kézbe kerülne az e-útdíjas és az e-matricás szankcionálás - írja a Világgazdaság. MW Megváltozik az agrárium igazgatása MEZŐGAZDASÁG Az év második felétől több szervezeti átalakulás érinti az agrárium szereplőit. Az egyik legfontosabb változás, hogy létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), ezzel párhuzamosan megszűnt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A jövőben az NFK végzi az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet gyakorolja a földalapba tartozó tulajdonosi jogokat is. Országos hatáskörű szervezetként a központ egyik legfontosabb feladata lesz az osztatlan közös tulajdonú földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is. Szintén megalakult a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság, amely a magyar agrárium minden szintjétó képviseli. A testület javaslattevő, véleményező jogkörrel segíti majd a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadással kapcsolatos hatósági munkát. A tagokat az agrárminiszter nevezi ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára, elnöke Jakab István, a Magosz vezetője, az Országgyűlés alelnöke. A bizottság egyik legfontosabb feladata az információátadás, a vidékfejlesztésben jártas szakemberek, az intézmények és a gazdálkodók közötti hatékonyabb együttműködés, a szaktanácsadás megerősítése. MW PÁLYÁZAT Fontos a hagyományos, zártkerti gazdálkodás újraindítása, ezért a kormány idén is meghirdeti a falvak és kistelepülések határain lévő zártkertek revitalizációs programját - mondta Nagy István agrárminiszter szerdán az Ml aktuális csatornán. Kétmilliárd forintos, viszsza nem térítendő keretösszeggel indult a pályázat, amelyre a települések önkormányzatai és konzorciumai pályázhatnak. A tárca azt szeretné, ha a támogatás segítségével őshonos gyümölcsfajtákat telepítenének, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termékek készülnének. A kert hozzájárul ahhoz, hogy a vidék élhető legyen, az elhanyagolt területekben rejlő erőforrással pedig élni kell. A támogatás segít megtartani a vidéki munkahelyeket, a vidék sokszínűségét - tette hozzá az agrárminiszter. A pályázati keretösszegből zártkertenként legfeljebb tízmillió forint igényelhető, de az áramellátás kiépítéséhez húszmillió forint is kapható. A támogatásból egyebek mellett a hobbikertekhez, kiskertekhez vezető utak javítására, a csapadékvíz-elvezetés fejlesztésére, vízvételi helyek kialakítására és kutak fúrására vagy akár esővízgyűjtő rendszer kiépítésére is lehetőség van. A pénz vadvédelem kiépítésére, villamosenergia-hálózati fejlesztésekre, valamint gyümölcsfák és szőlő telepítésére is felhasználható. A támogatási kérelmeket elektronikus formában lehet benyújtani a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-hez. A pályázók utófinanszírozással jutnak hozzá az összeghez, ám a program lehetőséget nyújt 75 százalékos előleg igénylésére is. Magyarországon mintegy 200 ezer hektárt foglal el a közel 1,1 millió zártkerti ingatlan. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a települések határában fekvő, jellemzően apróparcellás szőlősök és gyümölcsösök nagy része elhanyagolt. Rengeteg ingatlannál okoz gondot, hogy a tulajdoni viszonyok rendezetlenek. Szintén a vidéki térségekben élők életminőség-javítását szolgálja az év elején ismét meghirdetett, nemzeti forrásból finanszírozott Tanyafejlesztési program, amelynek keretében többek között tanyák áramellátására, a vízellátás kiépítésére és szennyvízkezelési fejlesztések megvalósítására igényelhető pénz. Magánszemélyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. MW Egyre több külföldi mulasztja el az útdíjfizetést Fotó: MTI
