Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-26 / 172. szám

fi MÚLTIDÉZŐ, MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 26., PÉNTEK A hamis húszkoronás volt a csali Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent új­ságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasó­kat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figye­lemmel hetente megjelenő sorozatunkat. HEVESMEGYEI TANÜGY. A KIR. TANFELÜGYELŐ­SÉG S A HEVESMEGYEI ÁLT. TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. 1900. JUNIUS 15. Népzendülés Gyöngyös-Tar­­jánban. Áprilisi számunkban hirt adtunk, hogy a gyöngyös­­tarjáni róm. kath. kántori ál­lásra Németh Alajos recski rk. tanitót választatott meg. Ezt a választást azonban az egri érseki egyházhatóság a választás körül lefolyt sza­bálytalanságok miatt nem hagyta jóvá, hanem az ál­lásra a kisebbségben maradt második jelöltet, Török Ist­ván boczonádi kántortanitót nevezte ki s erősítette meg hivatalában. A felizgatott la­kosság ezért formálisan fel­lázadt s a görög kath. hitre való áttéréssel fenyegetőzött, a mi természetesen a ható­ság beavatkozását tette szük­ségessé. A gyorsan értesített csendőrség azután az izgató­­kat letartóztatta s igy sike­rült a mesterségesen szított népzendülést lecsillapítani, mielőtt az még komolyabb természetű zavargássá fajult volna. Múltidéző életképek a korabeli megyei sajtóból TISZAFÜRED. TISZAFÜ­RED ÉS VIDÉKÉNEK TÁRSA­DALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZIGAZGATÁSI HETILAPJA. 1904. ÁPRILIS 21. A járás központja. Miután a képviselő válasz­tókerületek rendezése már olyan stádiumban van, hogy azzal a belügyministérium szakosztályai foglalkoznak, nekünk szintén kell már most actioba lépnük, hogy az eddi­gi anomália szerint Tiszafü­rednek kellett átmennie Po­roszlóra képviselőt választani - megszűnjék. Láttuk a sorozásnál, hogy mily szépen és rendben folyt le az egész járásnak Tiszafü­reden való előállítása és hogy senkinek sem jutott eszébe azt hangoztatni, hogy a járás központja nem Tiszafüred, ha­nem Poroszló és ott kellene so­rozni! Mert megjegyzendő, hogy kizárólag ezzel az egy indok­lással csak lehetett a porosz­lói választói kerületet crealni, hogy Poroszló ezen kerület­nek a központja. Történt pedig ez abban az időben, midőn Poroszlóról Ti­szafüredre járhatatlan utón kellett közlekedni és a Tiszán a kompon való átkelés mint­egy lehetetlenné tette túl a ti­szai községeknek a választás­ra való érkezését. Azóta sok viz folyt le a Ti­szán és sok minden történt! Épült első sorban egy kő út, Hevesmegyei Tanügy * m£iJÖ6 SZERKESZTŐ: ' KOLACSKOVSZKY JÁNOS UPTUI.AJD0N06: A HEVESMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓ-EGYESÜLET. * < 1900. > V. ÉVFO LYA M. EG EB jrtímxwn az rot» st im. A néptanítóknak szerkesztett szakmai lap 1900-ban lépett az ötödik évfolyamába Fotó: Szilvás István másodsorban épült egy re­mek vashid a Tiszán át és vé­gül épült vasút mely lényege­sen megkönnyítette a közle­kedést. Rendszeresen a járási főszolgabiróság székhelye egyszersmind kell, hogy a választókerület központja legyen. A közigazgatási ha­tóságnak saját székhelyén a kellő intézkedéseket jó ele­ve megtenni, hogy a válasz­tók háborítatlanul gyakorol­hassák legszebb polgári jo­gukat és szabadon cseleked­hessenek meggyőződésük és elveik szerint. Nem kell hát bővebben indokolni, hogy a logika czélszerűség Tiszafüred­nek követeli a választóke­rület székhelyét és hogy az új kerületek beosztásánál szűnjék meg a poroszlói vá­lasztókerület és létesittessék egy tiszafüredi választóke­rület... A városi képviselőtestü­let volna hivatva első sor­ban, hogy e kérdésben a kez­deményezést megtegye. Ad­jon be kérvényt de haladék­talanul a belügyminister úrhoz, hogy a választóke­rületek kikerekitése és rendszeresítése alkalmával, legyen figyelemmel Tiszafü­­redreis,hogyvárosunkamely székhelye a járásbíróságnak, szolgabiróságnak kell, hogy a választókerületnek is szék­helye legyen. HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSA­DALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI HETI­LAP. 1903. ÁPRILIS 5.- Csalás hamis pénzzel. Pélyről vesszük hírét, hogy ott egy uriasan öltözött egyén többeket azon Ígérettel vitt lépre, hogy a reá bízott pén­zért Pestről négyszeres értékű hamis pénzt fog kül­deni, állítólag többen bele mentek az ily üzletbe, mert az illető el küldött egy hamis húszkoronás bankót felválta­ni a mi sikerült is és ez inge­relte a nagy haszon reményé­ben a nagyobb befeketetésre, mint tudósítónk Írja 800- 1000 koronát szedett össze a hiszékeny emberektől a ha­misbankó gyáros. De még ez ideig nem kapták meg az ígért négyszeres pénzt és hi­hetőleg nem is fogják meg­kapni.- Tüzek. Hevesvezekény határában a 80. számú őr­háznál Molnár István vasúti őr szénája és istállója márci­us 24-én kigyulladt és a kár mintegy 200 koronát tesz ki. A tüzet az arra haladó vonat kéményéből kipattanó szikra okozhatta. Kaálból is tüzet je­lentett tudósítónk. Balsai Jó­zsef istállója gyulladt ki és a szomszéd kertben lévő két kazal szalmát is elhamvasz­totta. A tüzet Balsai 14 éves fia okozta ki állítólag az istál­lóban cigarettázott. Erdőtel­ken ugyancsak két ház égett le. A tüzet valószínűleg gyer­mekek gondatlansága okozta. Tallózta: Szilvás István AKAR 100% FELET' LÁTÁSÉLESSÉGET BIZTOSÍTUNK VÁRJUK SZEMÉLYRE SZABOTT LÁTÁSVIZSGÁLATUNKRA MINDEN KEDDEN 11 ÉS 18 ÓRA KÖZÖTT! Ha szeretné, hogy véleménye,’’ötletei javaslatai és információi minél előbb \ J i j eljussanak szerkesztőinjchez, újságíróinkhoz, küldjön e-mailt: W Límé I HIRDETÉS BEJELENTKEZES SZÜKSÉGES, FOGLALJON IDŐPONTOT WEBOLDALUNKON OPTIC WORLD EGER TESCO, RÁKÓCZI FERENC UTCA 100. / 30/578-2927 www.owe.hu Az elöregedés veszélyezteti a Siroki Alkotótábort Fénykor és hanyatlás Precíz dokumentációk tanúskodnak a múltról Fotó: H. M. Érdekes módon, amihez az embernek köze van, az fel­veszi jellemvonásait: korsza­kai lesznek, létrejön, kitelje­sedik, majd lassan hanyat­lásnak indul. Az idén 30. al­kalommal megrendezett Si­roki Alkotótábor hűen tükrö­zi ezen vonásokat. Hancsicsák Mihály szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu SÍROK Harminc év komoly idő, a siroki tábor történetében elér­kezett ehhez az évszámhoz. A múltról beszélgettünk Czipóné Balczár Magdolnával, a ma élő két alapítótag egyikével.- A történet a rendszerváltás idejére nyúlik vissza, mikor az addig Kőszegen megrendezett pedagógus-alkotótábor végső időszakát élte - idézte fel Mag­dolna, aki akkortájt a Pedagógi­ai Intézet szaktanácsadójaként járva a megye iskoláit, szoros kapcsolatban volt a rajztaná­rokkal. Ez segítette az elhatározás­ban, hogy létre kellene hozni egy alkotótábort a rajztanárok­nak. Sírok neve Borics József helyi rajztanár miatt merült fel. Mivel akkor a településen kifejezetten erős volt a művé­szeti oktatás - a tanár úr akti­vitása okán még rajz tagozattal is büszkélkedhettek -, az iskola igen jól fel volt szerelve szüksé­ges eszközökkel. Az első tábor megnyitóján Berta Istvánná, az iskola igazgatója adott fogadást, majd a záráskor az önkormány­zat szervezett a későbbiekben rendszeressé váló búcsúestet. Kovács Győző helyi plébános még bele is foglalta a tábort a misébe, áldást kérve az alkotók tevékenységére. Tíz év fejlődés után a kétez­res évek elején megkapták az akkreditációt. A szigorúbb kö­vetelményeknek könnyedén meg tudtak felelni, mert Mag­dolna addig is nagyon precízen vezette az elszámolást. Az em­ber csak elismeréssel nézi az évenként bekötött anyagokat, pontos költségelszámolással, dokumentációval, fotós emlé­kekkel. Az akkreditáció életbe lépésével magasabb szintre, s a tábor fénykorába lépett. Az ad­dig inkább ismerősi körből ki­kerülő érdeklődők az ország tá­voli részéből is elkezdtek jelent­kezni. Van olyan tagjuk, aki az országos képzési jegyzék­ben olvasott a táborról, és vá­lasztotta, választja azóta őket minden év júliusában. Magdol­na 2010-es nyugdíjba vonulá­sa törést jelentett a tábor életé­ben. Az addigi szervező-koordi­nátor kiesett, nem volt ki átve­gye a stafétát, s az akkreditáci­ót harmadjára már nem újítot­ták meg. Ettől függetlenül ké­sőbb is nagy segítségükre volt a helyi vezetés, mely nemcsak a helyszínt, de a megfelelő al­kotói körülményeket is biztosí­totta számukra, amit ők éven­te számos alkotásuk település­intézményeinek ajándékozásá­val háláltak meg. Bár a tábort eredetileg rajzta­nároknak indították, a ma élő két alapító tag - Magdolna és Borics József - mellett a legré­gebbi rendszeres résztvevő is a külsősök közül került ki. Az akkreditáció évei alatt még voltak fiatal résztvevők, de később elmaradtak, a tábor is az elöregedés útjára lépett, s mára a „fiatal generációt” az öt­venes éveikben járók képvise­lik. Az elmaradó utánpótlás, a változó körülmények lassú ha­lálra ítélnék a tábort? Mint ki­derül, sajnos már senki sem vállalja fel igazán a tábor meg­szervezését.- Minden változik - mondja Magdolna huszonöt évig úgy járt Sírokba, mintha családtag lenne, de mára nagyon kicse­rélődtek az emberek. Ők felké­szültek a jövő évre, s míg meg­engedik, hogy ott legyenek, ad­dig viszik a tábort - fejezi be szomorúan. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom