Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-18 / 165. szám

2019. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-GAZDASÁG J A termesztési költségek jelentősen megemelkedtek Hagyma rekordáron Beérett a hazai hagyma, az ára pedig rekordokat dönthet. Európa ugyanis még mindig a tavalyi gyen­ge évjárat következmé­nyeit nyögi. Burgonya és hagyma fogyasztói átlagára Ne vegyük szó szerint a „csokizós” szoláriumot AGGÁLYOS A Gazdasági Ver­senyhivatal (GVH) verseny­felügyeleti eljárást indított a Chocolate Brown szolárium franchise hálózatot üzemelte­tő Sun System Kft. ellen, mert úgy véli, hogy a vállalkozás a „Csokicső” szoláriumcsövek reklámozásakor megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A Chocolate Brown szoláriu­mok népszerűsítésére alkal­mazott üzenetek azt a benyo­mást kelthették a fogyasztók­ban, hogy azokkal egészséges, az emberi szervezetet nem ká­rosító módon bámulhatnak. A GVH azonban valószínűsí­ti, hogy a „Csokicsővel” mű­ködő szoláriumok reklámjai­ban nem megalapozottan, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon kerülnek feltüntetésre az olyan állí-A csokicső csapdája Fotó: MW tások, mint az „egészséges”, „bőrkímélő” és „1,7 perc alatt 1000NE D-vitamin!". A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti an­nak kimondását, hogy a vál­lalkozás a feltételezett jogsér­tést elkövette. Az eljárás a té­nyek tisztázására és ezen ke­resztül a feltételezett jogsér­tés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biz­tosított időtartam három hó­nap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meg­hosszabbítható. MW Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu DRÁGULÁS Több mint duplájá­ba kerül a vöröshagyma, mint tavaly, amikor az éves átlagár kilónként 196 forint volt. Most nagyjából 400-430 forintot fi­zetünk érte kilónként. A prob­léma abból adódik, hogy a ha­zai hagymatermesztők egy­szerűen nem tudtak az import fölébe kerekedni. Terményük ugyanis idén már januárban teljesen elfogyott, onnantól kezdve pedig a külhoni hagy­mával kénytelenek beérni a vásárlók - írja a Baon.hu. Mi­vel a múlt évben az aszály mi­att Európa-szerte alacsony volt a vöröshagyma hozama, tavasszal több mint kétszeres árat kértek érte a piacokon az egy évvel korábbihoz képest. A megkérdezett kereskedők szerint a drágulás minden ter­ményre jellemző, a tendenciát egyelőre nem fordítják meg az idei bőségesebb hazai hoza­mok sem. A termesztési költ­ségek ugyanis jelentősen meg­emelkedtek, döntően ez utóbbi tényező szabja meg, mit meny­nyiért adnak a piacokon. Idén a hazai vöröshagyma öntö­zéses művelésben bőven ter­mett, de attól még valószínű­leg nem fog a régi szintre es­ni az ára, épp az említett rá­fordítások emelkedése miatt. Az Agrárszektor.hu portál sze­rint az északnyugat-európai termés fogja meghatározni a piacot, ahol a tavalyinál 10-14 százalékkal több hagymára van kilátás. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 55-62 ezer tonna vöröshagy­mát termelünk az utóbbi években, a behozatal viszont 2013 és 2017 között 7,5 ezer tonnáról bő 17 ezer tonnára emelkedett. Hagymaexpor­tunk mintegy 3 ezer tonnát tesz ki. A számok alapján a hazai termés a fogyasztás 75 százalékára elegendő, és leg­később nyárra elfogy a ma­gyar árualap. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei is azon vannak, hogy használjuk ki a honi tartalékokat. Ezért 2017- ben úgynevezett hagyma­munkacsoportot hoztak lét­re a termelés hatékonyab­bá tétele és a piacszervezés elősegítésére. A csoport cél­ja, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor a kereske­dők csakis azt forgalmazzák. Természetesen a hazai hagy­ma akkor tud igazán ellenáll­ni az importnak, ha minőség­ben, tartósságban is az élvo­nalba kerül. HÍREK Egyre több az új e-töltőállomás BUDAPEST Folyamatosan bő­vül az elektromos töltőállo­mások száma Magyarorszá­gon, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hi­vatal 2016. január 1-je óta 844 darab állomás létesíté­sére adott ki engedélyt, ezek közül az idén áprilisig 470-et helyeztek üzembe. A hiva­tal a közép-magyarországi régióban adta ki a legtöbb, 525 darab engedélyt töltő­­állomás létesítésére, Közép- Dunántúl áll a lista máso­dik, Észak-Alföld pedig a har­madik helyén. A lakossági fo­gyasztóknál és a nem lakos­sági felhasználóknál a saját mért felhasználói berendezé­sén keresztül történő töltés - ha az nem irányul gazda­sági haszonszerzésre - nem engedélyköteles. MW Változik a gyod az autista gyerekeknél BUDAPEST Új ponttal egé­szült ki a gyermekek otthon­gondozási díjával (gyod) kap­csolatos állapotvizsgálata az autisták esetében, miután az elmúlt fél évben többször egyeztetett erről az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) és az Emmi, így még komp­lexebb képet lehet alkotni az autizmus diagnózissal élők állapotáról - jelentette be Fülöp Attila szociális ügye­kért felelős államtitkár. Fel­idézte, a kormány év elején vezette be a gyodot, amely az önellátásra képtelen gyer­mekek szüleinek jár, a gyer­mek életkorától függetle­nül. Kővári Edit, az AOSZ el­nöke elmondta, az autis­ták esetében bevezetett új szempont a viselkedést és a belátóképességet vizsgál­ja. Ez ugyan némileg eltér az ápolási, gondozási szükség­lettől, de komoly kihívást je­lent az érintett családnak, és indokolhatja a gyerekek ott­honi ápolását. MTI Emelkedhet a tej ára - összefogást sürgetnek az ágazat szereplőivel Rendezni kellene a tejtermelők­től a kiskereskedőkig vagy a nyers tejtől a késztermékekig je­len lévő, az elmúlt időszak álta­lános költségnövekedéséből ere­dő feszültségeket - vetette fel a Tej Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács a Világgazdaságnak. Adataik szerint a hazai nyers tej kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 2017 januárja óta 91- 101 forint között mozog. A ter­melők és a feldolgozók a növek­vő költségekkel küzdenek, de például az 1,5 százalékos UHT- tejek átadói ára hét hónapja nem mozdul, a trappistasajtok ára pedig kilenc hónapja egy szűk sávban mozog. Eközben az infláció az idén a korábbi évekénél nagyobb és egyre nő. Az uniós kitekintés szerint az olaszországi azonnali szállítású tej ára júliusban (átszámítva) el­érte a kilónkénti 140 forintot, ez jóval magasabb a májusi hazai 98 forintos felvásárlási és a 90 forintos kiviteli árnál. A szakmai szervezet szerint a vonzó kül­piaci árak miatt a hazai nyerstej itthon tartásához össze kell fog­nia a szakma szereplőinek. Felvételi ponthatárra várnak a diákok - Az egyetemi városokban is nagyon szóródnak az árak Már mindenki készül a nagy albérletrohamra A diákok tisztában vannak vele, ha többen összefognak, olcsóbban jönnek ki Fotó: Shutterstock LAKÁSBÉRLET A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihir­detését, július 24-ét követő­en felélénkül az albérletpiac. A GKI Gazdaságkutató Zrt. közölte az MTI-vel, hogy a hallgatók Budapesten főként az egyetemük közelében pró­bálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. ke­rület belső része a legnép­szerűbb. Ezekben a kerüle­tekben a garzonlakások bér­leti díja 120 ezer forint körül van, a közel 100 négyzetmé­teres, társbérletnek is alkal­mas lakás albérleti díja pe­dig 200 ezer forinttól indul. Vidéken a három legfon­tosabb egyetemi városban - Debrecen, Pécs és Szeged - nagyon eltérnek az albérleti árak. A belvárosi lakásoknál példaként említették, hogy 150 ezer forintos havi díjért Debrecenben egy kétszobás, Szegeden és Pécsen akár há­romszobás lakást is lehet bé­relni. Hozzátették, érdemes már a ponthatárok kihirde­tése előtt elkezdeni a lakás­keresést, ugyanis a jó helyen lévő, megfizethető áron elér­hető lakások gyorsan elfogy­nak. Lakáskiadás szempontjá­ból az augusztus a legerő­sebb hónap, ekkor zúdul a kereslet igazán a piacra, emiatt elképzelhető, hogy augusztusban 10-15 száza­lékkal emelkednek az albér­letárak a július elején mért adatokhoz képest. Az Ingatlan.com arról tá­jékoztatta az MTI-t, hogy a fiatalok leginkább a fővá­ros XL, IX., XIII. és XIV. ke­rületében, illetve a belváro­si kerületekben (V., VI., VII.) keresnek lakhatási megol­dást. Az albérletárak azon­ban pont ezekben a kerüle­tekben a legmagasabbak, az előbbieknél a havi díjak 145 ezer és 165 ezer forint között, a belvárosi kerületekben pe­dig 160 ezer és 210 ezer fo­rint között mozognak. A felvételi ponthatárok ki­hirdetésétől szeptember vé­géig tartó albérletszezonban 30-40 százalékkal élénkül a kereslet a kiadó lakások iránt. Ezáltal néhány ezer fo­rinttal emelkednek a bérleti díjak, de ez átmeneti jellegű, az árak az év végére kiegyen­lítődnek. Az Otthon Centrum azt kö­zölte, hogy az átlagos havi bérleti díjak egy ötven négy­zetméteres lakásra vetítve Budapesten 150 ezer forint körül, míg a vidéki egyetemi városokban 100 ezer forint körül alakulnak, erre továb­bi 10-20 ezer forint rezsikölt­ség rakódik. Az Otthon Cent­rum szerint a diákok fajlago­san akkor járnak jól, ha töb­ben összeköltöznek, ugyanis egy budapesti, jó helyen lé­vő, 160 négyzetméteres la­kás bérleti díja eléri a 240- 280 ezer forintot, de ha ez az összeg 5-6 felé oszlik meg, akkor egy emberre vetítve az albérleti díj 40-50 ezer fo­rint körül alakul. Az OTP Ingatlanpont közle­ménye szerint Debrecenben egy 52 négyzetméteres, búto­rozott lakás havi albérleti dí­ja átlagosan 150 ezer forintra tehető, a frekventált elhelyez­kedésű, jó állapotú ingatla­nok bérleti díja havonta elér­heti a 240 ezer forintot is. Sze­geden az albérletpiacon nagy a szórás: a külvárosban már 60 ezer forintért is lehet gar­zont bérelni havonta, de a bel­városban egy többszobás la­kásnál akár 150-200 ezer fo­rint havi bérleti díjjal is szá­molni kell. Pécsen a jogi és közgazdasági karhoz közeli albérletek havonta minimum 100 ezer forintba kerülnek, az orvostudományi kar köze­lében azonban akár 20 ezer forinttal is magasabbak le­hetnek az albérleti díjak. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom