Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-09 / 157. szám

4 FÜZESABONY ÉS KÖRZETE_______________________________________________________________________________________ * 2019. JÚLIUS 9., KEDD Régi szép hagyományaikat őrizték a búzatáblában Kaszások, kévekötők, marokszedők arattak A gépek a kaszát kiszorították, de vannak, akik a hagyományt őrzik Galéria: Heol.hu Fotó: Márkus Attila HÍREK Vigyázzunk a biciklisekre! FÜZESABONY A város és Szi­­halom között a kerékpáros­infrastruktúra építésére irá­nyuló projekt részeként kom­munikációs akció indult a bel­városban. A Füzeshírek közlé­se szerint a program kereté­ben a járművezetők figyelmét hívják fel a kerékpárral köz­lekedők biztonságának meg­óvására. Az autósok a pályá­zatot megismertető szóróla­pot, valamint egy kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos kiadványt, mellé kulcstartót kaptak ajándékba. S.S. Összeülnek a képviselők AIDEBF Szerdán ülésezik a település képviselő-testü­­lete. A grémium egyebek kö­zött tájékoztatót hallgat meg a gyermekétkeztetésről, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők­ről, valamint a hátrányos és kiemelten hátrányos hely­zetű gyermekek számának alakulásáról. A képviselők ugyancsak megismerhetik az első félévi adóbevételek alakulását. S. S. Ügyeskedik öreg és fiatal egyaránt MEZŐTÁRKÁNY Ügyeskedő kézimunkatábor kezdődött hétfőn a községben - tudtuk meg Tóthné Szabó Anita pol­gármestertől. A háromhetes napköziotthonos foglalkozás költségeit EFOP-os uniós pá­lyázaton nyerte el az önkor­mányzat. A táborban ötve­­nen vesznek részt. Az első héten korongozással, ké­sőbb tűzzománckészítéssel, majd az utolsó héten kosár­fonással ismerkednek a fi­atalok és idősek. A megva­lósításhoz - másik pályáza­ton - egy-egy fazekas, illetve tűzzománckemencét is nyer­tek. Az elkészült tárgyakat mindenki haza is viheti. S. S. A besenyőtelkiek nem babo­násak, ez lehet az oka, hogy a tizenharmadszor meg­rendezett aratófesztiváljuk is nagyszerűre sikeredett. Bozsik Csaba polgármester szerint őrizni kell a szép ha­gyományaikat. Sike Sándor sikesandor@gmail.com BESENYŐTELEK A szombati ara­tófesztiválon a helybeli, 77 esz­tendős Forgács Antal kaszás­ként mutatta be tudományát. A Hírlap kérdésére azt mond­ta, hogy iskolába járt, amikor már jól ment a kaszálás.- Sajnos rám maradt a mun­kának a zöme, mert apánk a háborúban maradt - idézte a több mint hét évtizeddel ez­előtti időket az idős ember. - Négyen voltunk testvérek, és valakinek csinálni kellett. Ak­koriban az emberek a földből, a növénytermesztésből és az állattenyésztésből éltek. A há­ború előtt és alatt a lótenyész­tés jövedelmező volt, mert in­nen katonalovakat vittek el. A növénytermesztésben a ka­lászosokat, a búzát, az árpát, a kukoricát s az ipari növénye­ket is említhetem. Azok kö­zül is a dohányt. Annak jó he­lye volt ez a föld. Az aratás volt a legnehezebb munka. Az álla­tok tartása viszont mindenna­pos elfoglaltságot jelentett. A rendezvény fiatalabb kö­vetői közül Nagyné Karlik Mária azt említette meg kér­désünkre, hogy az aratóver­seny és a hozzá kapcsolódó programok több mint tíz éve már visszatérnek a faluban, és ez jó dolog. Szeretik a gye­rekek is.- A legnagyobb esemény persze a falunap, vagyis a rétesfesztivál - mondta az 57 esztendős Marika. - De van még a kukoricanap is. Azon a gyerekeknek különféle játéko­kat szerveznek, de fosztanak is. A régi aratásokat nekem személyesen nem kellett meg­tapasztalni, az anyukámék meséltek róla, onnan tudom, hogyan történt. Ott voltak a fesztiválon per­sze a mai kisiskolások is. Mé­száros Emese kapásból azt vágta rá érdeklődésünkre, hogy jól érzi magát, mert jó idő van, és „sok jó munkát” lehet itt találni. Hasonlóan véleke­dett a vele együtt aratódíszt fo­­nogató másik két kislány, Oláh Mira és Ratarics Lara is. Utób­bi még annyival megtoldotta, hogy a keresztanyukája is itt van mint szervező. A Kápolnáról érkezett Dér József harminc éve készít dí­szeket. Arról beszélt, hogy ezt az országot összekuncsorogta, mert garanciás szerelő volt, 14 évig aratógéppel dolgozott, de volt kévekötő is.- Bevittem egy ilyen aratási díszt a téeszelnökünknek, és kaptam érte egy veder búzát. Mindenhol tanítottam is, ho­gyan készítsék. A négyeszten­dőstől a 72 évesig voltak azok, akik megtanulhatták a fonást. Feldebrei születésű vagyok, de kápolnai lakos. Itt is észrevet­ték már vagy három éve, és meghívtak - mesélte Józsi bá­csi, hogy miként került Bese­nyőtelekre. Szabó Lászlóné Nagy Éva négy-öt éves korában kezdte az aratókosár készítését.- Őriztük a libát, a gödör mellett volt a búzatábla. Ott ta­nultam a fonást a nagyobb lá­nyoktól - emlékezett. - Nem ilyenkor kellene csinálni, ha­nem amikor elkezd sárgulni a búza, mert most már törik. Dísznek használták az arató­kosarat anno. Egy kosár elké­szítése hét-nyolc órába is bele­telik. Türelem kell hozzá, meg olyan ember, aki segít pucolni a búzát - fejtegette Éva néni, akitől megtudtuk, az édesap­ja, Nagy Antal - a legtöbbek­nek Tóni bácsi - volt az első a faluban, aki aratógéppel ara­tott. Két gép volt Mezőtárkány­­nyal közösen, és Molnár Pista bácsival ketten dolgoztak fel­váltva, éjjel, meg nappal. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu les sz Nagy Csaba, Füzesabony polgármestere- Információink szerint len­dületet vesz az ipari park be­népesítése. Kik voltak az első fecskék, és mikor várha­tó a termelés megkezdése?- Egy saját fejlesztésű eme­lőgépeket gyártó gazdasági társaság, a Compact Dyna­mics Kft. vásárolt elsőként területet az ipari parkban. A cég közlése szerint egy hó­napon belül elkezdik a köny­­nyűszerkezetes összeszere­lő üzem építését. A termelés késő ősszel indulhat el.- A városvezetés tudomása szerint milyen konstrukció­ban létesül az összeszerelő üzem?- Úgy tudjuk, kétéves fej­lesztői munka előzte meg, hogy létrejöhessen a VANLIFT önrakodó emelő­berendezés. Ennek az ösz­­szeszerelése történik az ipa­ri parkunkban. A gép gyár­tására és az összeszerelő csarnok megépítésére 160 millió forintot nyert el a kft. a Nemzeti Kutatási, Fejlesz­tési és Innovációs Hivatal­tól. A beruházásra 93 mil­lió forintot fordít a cég, ami­ből az egyhektáros területet megvásárolta.- Mi lesz az ipari park továb­bi sorsa?- Hat területre települhet­nek le a cégek. Örülök, hogy az elsőt sikerült is már érté­kesíteni. A fennmaradó ötre pedig testületi határozatban kiadott ígérvény van. Azt je­lenti mindez, hogy vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek jelezték már az ide­­jöveteli szándékukat, ezeket az önkormányzat támogatta is. Meggyőződésem, hogy az ipari parkkal a város gazda­sági fejlődése új lendületet kap: bevételre teszünk szert az iparűzési adóból és mun­kahelyek létesülnek. S. S. Fesztivál a polgármester szemével Bozsik Csaba, Besenyőtelek polgármestere azzal kezdte, hogy most a 13. alkalom­mal megtartott aratófesztivá­lon is fantasztikus a hangu­lat. - Besenyőtelken mindig van legalább nyolc csapat. Kül­földiek is megjelentek, de a nagyfügediek, a sarudiak és a kápolnaiak csapata is megmé­rettetett. Mi számít a verseny­ben? A kaszás hozzáértése, a tarlómagasság, a kévekötők munkája, a marokszedőké és a keresztrakás. Hajdanán őse­ink fél négykor, négykor hozzá­kezdtek, tízre elcsendesed­tek. Most például nem tudtunk szalmából kötelet készíteni, mert annyira száraz volt. Haj­nalban nem hullik ki a szem, akkor könnyebb vágni is. Ami­nek örülök, hogy fiatalok is vannak itt. Kis marokszedőnk, kis kaszásunk is volt. így lehet a régi szép hagyományainkat megőrizni, átadni - mondta a faluvezető. A hétvégi eseményen hárman Mezőszemeréért elismerő oklevelet vehettek át Együtt ünnepeltek Szemerén a Görhe-napon MEZŐSZEMERE Gazdag prog­ramkínálat, nagyszerű időjá­rás kísérte a falu legnagyobb kulturális rendezvényét, a tizenhetedik alkalommal megrendezett Görhe-napot. A Kéknefelejcs Hagyományőr­ző Egyesület műsorát követő­en az eseményt megnyitó pol­gármester, Bukta Mária szá­mos olyan eredményről tájé­koztatta a megjelenteket, ame­lyek nagy jelentőségűek a tele­pülés életében. A megújult orvosi rendelő és óvoda, valamint a sportpálya szolgálja egyebek között, hogy az itteniek élete komfortosabb legyen. Az ünnepi eseményen a fa­luvezető kitüntetéseket is át­adott. Mezőszemeréért elis­merő oklevelet vehetett át Kiss Lászlóné, aki nyugdíjasként is sokat tesz a faluért. Részt­vevője a Kéknefelejcs egye­sület munkájának, a nyugdí­jasklub tagjaként pedig bevá­lasztották az Életet az Évek­nek Országos Nyugdíjas Szer­vezet megyei elnökségébe. Ugyanezt a kitüntetést kap­ta a Szemerén legtöbbek által Papp Marikaként ismert Kris­­ton Istvánná, az idősek klub­ja egykori vezetője, a szociális otthon volt dolgozója, később vezetője. A Mezőszemeréért A polgármester asszony (balra) a kitüntetett községbeliekkel Képgaléria: heol.hu Fotó: Márkus Attila oklevelet vehette át az évtize­dek óta itt is lakó finn Mika Kavasto, akinek egyebek kö­zött nagy szerepe van abban, hogy több finn család vásárolt ingatlant a községben. Mika kényszerű távollétében az el­ismerést unokatestvére vette át a polgármestertől. A Görhe-napon a faluban élő Bukta Imre tanítványainak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész hallga­tóinak alkotásaiból nyílt tárlat a faluházban Natura címmel. Emellett bemutatták műsoru­kat a helyi általános iskola ta­nulói és számos meghívott elő­adó. S. S. A fellépők Barangolás a mesék birodal­mában címmel zenés, jelme­zes interaktív játékot láthat­tak a falunap résztvevői. Fel­lépett az Abba Sisters For­máció, megidézve a világ­hírű svéd együttest. Bemu­tatkozott az Animato kama­raegyüttes, a Fever Dance Team, az énekes Tóth Robi, a Mezőszemerei Oláh Cigány Tánccsoport. A rendezvény sztárvendége az 1996-ban alakult Kerozin együttes volt. A napot tűzijátékkal és retró diszkóval zárták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom