Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-07 / 131. szám

2019. JUNIUS 7., PENTEK GAZDASÁG y Szélsőséges időjárás esetén sem a leállás az egyetlen lehetőség Hőségben is építhetnek A csapadékos idő ma már inkább csak a családi házak építésénél jelenthet gondot Fotó: MTI A korszerű építőipari anya­gokkal, adalékokkal és munkaszervezéssel meg­oldható, hogy a folyamatos esőzés vagy a nagy hőség már ne okozzon fennaka­dást az építkezéseken. Mediaworks-összeálítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NÖVEKEDÉS Pár évtizede még nagy gondot okoztak a szélső­séges időjárási körülmények az építőiparnak, ma a rossz idő alapvetően már nem okoz fennakadást - mondta a Ma­gyar Nemzetnek Koji László, az ágazati szakszövetség elnöke. Az év eleji jó idő, majd a májusi esőzések hatásai kiegyenlítőd­nek, így szerinte idén az építő­ipar érdemben felülmúlja a ta­valyi teljesítményét. Kiugró mértékben növelte teljesítményét az építőipar az első negyedévben, 2018 első három hónapjához viszonyítva csaknem másfélszeres termelé­si értéket produkált az ágazat. A jól haladó építkezések révén márciusban majdnem 70 szá­zalékkal bővült a termelés 2018 harmadik hónapjával összevet­ve. Számos tényező játszott eb­ben szerepet, többek között a ritka enyhe februári-márciusi időjárás. A látványos bővülés­ről tanúskodó adatokat értékel­ve több elemző hivatkozott er­re a szempontra. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágveze­tője például azt mondta, az épí­tőipar teljesítményének növeke­déséhez a kapacitások bővülése mellett a tavalyinál melegebb és kevésbé csapadékosabb idő is hozzájárult. Az elmúlt bő egy hónapban viszont az évszakhoz képest sokkal hűvösebb és csapadé­kosabb volt az idő. Különösen a folyamatos májusi esőzések okozhattak gondot az építkezé­seken, a kisebb léptékű beru­házásoknál - például a csalá­di házaknál - ilyenkor napok­ra leállhatnak a munkálatok.- A májusi építőipari adat va­lóban visszafogottabb lehet, de hosszabb, negyedéves időtávon ezek a hullámok elsimulnak - fejtette ki az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetségé­nek (ÉVOSZ) elnöke. Koji Lász­ló megjegyezte: az építőipar az év első hónapjaiban valóban ki­magasló mértékben növelte tel­jesítményét, ami az egész év­ben nyilvánvalóan nem lenne tartható. Az ÉVOSZ azzal szá­mol, hogy összességében mint­egy 30 százalékkal haladja meg az ágazat éves termelési értéke a tavalyit. Koji László szerint a szélső­séges időjárási körülmények a mai építőiparban alapvetően már nem okoznak olyan fenn­akadásokat, mint néhány év­tizede, az építőipar szezonális jellege egyre kevésbé szűkíti a munkával tölthető időszakot. Ugyanakkor igaz, hogy a szél­sőséges időjárási körülmények megdrágítják az építkezést, mert speciális fagyálló anya­gokat, a beton kötését gyorsí­tó adalékokat kell használni. Az ÉVOSZ-elnök elmondta, hogy az előrejelzések szerint idén is várható nagy nyári hő­ségek idején a megfelelő mun­kaszervezéssel lehet kímélni a munkatársakat, valamint az anyagokat, építőelemeket.- Amikor a hőmérséklet 30- 35 fok vagy melegebb, akkor a legtöbb építkezésen átállnak a hajnali, illetve a kora reggeli és az esti munkavégzésre - mondta, jelezve, hogy kániku­lában sem a leállás az egyet­len megoldás, kihasználhatók a hűvösebb időszakok. Kevés a falusi csők felvételére alkalmas eladó ház Jelenleg csak ötezer olyan csa­ládi házat hirdetnek eladásra országszerte, amely alkalmas a falusi csők felvételére - derül ki az Otthontérkép-csoport és a Knauf Insulation felméréséből. Ezeknek a házaknak több mint fele az 1960-as és az 1980-as évek közt épült, energiahaté­konysági szempontból döntően korszerűtlen, szigetelés nélküli családi házak. A legtöbb, falusi csókkal is megvásárolható há­zat Heves, Baranya és Somogy megyében hirdetik. HÍREK Biztosított a gázellátásunk ENERGIAPIAC Az Oroszország­gal kötött megállapodások­kal a magyar ipar működteté­séhez és a lakások, házak fű­téséhez szükséges gázmeny­­nyiség részben már fizikailag, részben szerződések alap­ján 2020-ra rendelkezésre áll - jelentette ki Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügy­miniszter a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fóru­mon. Szeptember végére két­milliárd köbméter gáz érke­zik a magyar gáztározókba, a jövő évben pedig újabb két­milliárd. Szijjártó Péter a be­jelentés előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Gyenyisz Manturov ipari mi­niszterrel tárgyalt. MW 1,5 millióra nőtt az átlagos betét BIZTOSSÁG Az Országos Be­tétbiztosítási Alap (ÓBA) 2018-ban 19 milliárd forintos eredményt könyvelt el az elő­ző évi 27 milliárd forint után. A betétbiztosítás kártalanítá­si kötelezettsége tavaly 8,8 százalékkal, 15 614 milliárd forintra nőtt, amellyel szem­ben 31,5 milliárd forintos kártalanítási vagyon állt ren­delkezésre. Az egy biztosított ügyfélre jutó átlagos betét­nagyság 2018 elejére 1,537 millió forintra emelkedett - közölte az ÓBA, amelynek legfőbb feladata, hogy egy hi­telintézet bezárása esetén a felhalmozott vagyonából kár­talanítsa a betéteseket. MW Kevesebb területen vetettek tavasszal Nőtt a rendelkezésre álló étel mennyisége Fejenként 71 kiló hús Az élelmiszer-kínálat több mint harmadát állati eredetű termékek teszik ki Fotó: MW/Kallus György AGRÁR Május közepére az elő­irányzott tavaszi vetést szin­te mindenütt befejezték a gaz­dálkodók, de a tavalyihoz ké­pest több mint 200 ezer hek­tárral kisebb területen. Az el­múlt évivel ellentétben ár- és belvízkárok nem nehezítették a tavaszi munkákat, az aszály azonban már az őszi vetések bokrosodását is veszélyeztet­te és a tavaszi vetések beindu­lását is sokáig hátráltatta - áll a NAIK Agrárgazdasági Kuta­tóintézet (AKI) által készített, a falugazdászok felméréseire alapozott jelentésben. Helyen­ként a tavaszi fagy károsítot­ta a csonthéjas gyümölcsfák és az almafák virágainak egy részét, a május eleji csapadék pedig sok helyen az utolsó pil­lanatban érkezett. A hetekig tartó esős időszak kezdetén a csapadék eloszlása és meny­­nyisége is eltért régiónként. A tavaszi mezőgazdasá­gi munkák helyzetét felmé­rő operatív jelentések sze­rint 2019-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények terve­zett vetésterülete 1,95 millió hektár volt, szemben a 2018- as 2,16 millió hektárral - ír­ja a Világgazdaság. A legna­gyobb tavaszi vetésterület­tel Jász-Nagykun, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében ter­veztek. A tavaszi vetésű ga­bonák vetésterülete 2019-ben 1,081 millió hektár lehet, ami 96 ezer hektárral kevesebb az egy évvel korábbinál. A veté­sük a tervezett terület 94 szá­zalékán fejeződött be május 14-ig, egy évvel korábban 98 százalék volt ez az arány. A zab vetésterülete 31 ezer hektár az idén, a tavalyinál csaknem 4 ezer hektárral ki­sebb. A tavaszi búza tervezett területe 37 százalékkal csök­kent, 8,9 ezer hektár, a hib­rid kukoricáé nem változott, majdnem 24 ezer hektárt tett ki a vizsgált időpontban. MW Tovább nőtt az ipari termelés KSH Áprilisban 6,3 százalék­kal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, folytatva az első negyedévi 6,2 százalékos növekedést. A munkanaphatástól megtisz­tított adatok szerint 6,0 szá­zalékos volt a bővülés április­ban - jelentette első becslése alapján csütörtökön a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). A bővüléshez a feldolgozó­­ipari alágak többsége hozzá­járult. Az átlag feletti mérték­ben nőtt az élelmiszer, az ital és a dohánytermékek gyártá­sa az első negyedévi és a már­ciusi egyformán 4,7 százalék után. A legnagyobb súlyú jár­műgyártásban lassult a növe­kedés üteme a kiugróan ma­gas márciusi 12,8 százalék­ról. Szeptember óta először csökkent a számítástechni­kai és elektronikai termékek gyártása éves összevetésben, míg az első negyedévben még tisztes, 7,4 százalékos növe­kedést ért el. Az év hátralévő részében az a legnagyobb kérdés, hogy a nemzetközi piacokon meny­nyire lesz erőteljes a lassulás, és azt mennyire képesek el­lensúlyozni a Magyarorszá­gon megjelenő új kapacitások - kommentálta az adatokat Né­meth Dávid, a K&H Bank veze­tő elemzője. Véleménye szerint 5,0 százalék körüli növekedés­re lehet képes a magyar ipar 2019-ben, ám ha a nemzetközi piacokon erős lesz a lassulás, akkor 5,0 százalék alatti vég­eredmény is lehetséges. MW FOGYASZTÁS A lakosság rendel­kezésére álló összes élelmiszer mennyisége fejenként 680 ki­logramm, vagyis naponta majdnem két kilogramm volt - tájékoztatott a KSH a 2017- re vonatkozó élelmiszer-kíná­lat statisztikájáról. A KSH felmérése szerint a hazai felhasználás két év alatt 2, 2010-hez mérten közel 7 százalékkal bővült. A burgo­nya, a zöldségfélék és a gyü­mölcsök, továbbá a tej és tej­termékek esetében kisebb, a többi élelmiszercsoportban 2-7 százalékkal nagyobb volt a 2017-es kínálat az előző évi­nél - írja a Világgazdaság. Az összes rendelkezésre ál­ló élelmiszer több mint har­madát állati eredetű termé­kek (hús, hal, tej, tojás) teszik ki, ezek fogyasztható meny­­nyisége az előző évhez képest átlagosan 1 százalékkal nőtt. A növényi termékek (liszt, rizs, burgonya, zöldségfé­lék, gyümölcsök) mennyi­sége ugyanilyen mértékben csökkent. Nem változott a zsiradékok, viszont 4,8 szá­zalékkal nőtt a cukor és a méz rendelkezésre álló meny­­nyisége. Az élelmiszer-kínálat szer­kezetében a korábbi évekhez hasonlóan az összes fogyaszt­ható élelmiszer több mint fe­lét tették ki a zöldségfélék és a gyümölcsök, valamint a tej- és tejtermékek, további ne­gyedét adták a cereáliák és a húsfélék. Tovább nőtt a rendel­kezésre álló hús mennyisége. Az egy főre jutó húskíná­lat 2017-ben 71 kilogramm volt (napi 200 gramm), 5 ki­logrammal több, mint 2016- ban. Ezen belül változatlanul a baromfihús aránya a legna­gyobb (47 százalék), része­sedése valamelyest nőtt is 2016-hoz képest. Az egy főre jutó baromfi­hús 34 kilogramm volt, ami az előző évhez viszonyítva 3,5 kilogrammal több. A sertéshúskínálat éves vi­szonylatban egy főre vetít­ve egy kilogrammal nőtt, és meghaladta a 30 kilogram­mot. A rendelkezésre álló marhahús egy főre jutó meny­­nyisége változatlanul három kilogramm volt. MW Tervezett vetésterületek MW grafika, forrás: NAIK, fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom