Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-04 / 128. szám

2019. JÚNIUS 4., KEDD 12 MEGYEI KÖRKÉP Berzeviczy-Fehér Jánosné úgy érzi, minden percben tenyerén hordozta az Isten Népművész, akit sokan mar palóc angyalként emlegetnek Ircsi számára soha nem volt kérdés, hogy a család az első Kevesen tudják, de most azt a titkot is eláruljuk, hogy a töret­len sikerekkel tűzdelt szakmai életút mögött sok-sok átvirrasz­tott éjszaka áll. A konferenciák szervezése, a pályázatok írása, az alkotó munka általában késő este kezdődik és sokszor hajnalokig tart. Merthogy a nappalok kizárólag a családta­goké. Ircsi szereti finom ételek­kel, gondoskodással körülvenni a család tagjait, most már fő­ként imádott két unokáját. Szá­mára soha nem volt kérdés, hogy a család az első. Termé­szetes, hogy fiai, a világhírű Ke­rekes Band zenészei - Zsom­bor és Viktor - napi kapcsolat­ban vannak a szülőkkel, s ha tehetik, Fedémesre is rendsze­resen hazalátogatnak az elő­dök emlékét őrizni, élni azokat az egyszerű, tiszta, csendes na­pokat, amiből táplálkozik elemi erejű zenéjük. Beszélgetésünk végén édesanyjuk azt is elárul­ja, hogy pár napja fergeteges koncertet adtak Kazahsztán­ban. A hazaút kissé göröngyös és hosszú volt, de már újra együtt a család, ahol minden nap ünnepnek számít, amikor közösen ülhetnek asztalhoz. Berzeviczy-Fehér Jánosné kiváló népművészünk ismeri a titkot, mitől igazán teljes az élet Fotó: Huszár Márk Berzeviczy-Fehér Jánosné kiváló népművészünk idén tavasszal kapta az értesí­tést, hogy a Magyar Művé­szeti Akadémia (MMA) úgy határozott, nem akadémi­kus tagként nyilvántartásba vette. Ez az első lépcső az akadémikustagságnak. Az erről szóló oklevelet a na­pokban vehette át. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu ű i ft Berzevicy-Fehér Jánosné viseletkészítő, a népművészet mestere pár évtizeddel ez­előtt, első fia, Zsombor szüle­tésekor hobbiból és a szülőfa­luja, Fedémes iránti szeretet­­ből és tiszteletből kezdte el az első palóc viseleteket készíte­ni. Amíg a gyermekeivel gye­sen volt, szabadidejében az addig gyűjtött palóc motívu­mokkal díszített ruhákat - in­geket, szoknyákat - varroga­­tott. Olyan darabokat, amiket elődeink jobbára ünnepnapo­kon öltöttek magukra. Megvá­logatta az alapanyagokat, ap­rólékos műgonddal készített minden egyes viseletét. így vált a kékfestő anyag szerel­mesévé is, amit a mai napig előszeretettel használ, ami­kor alkot. Mert a viseletkészí­tés igényes alkotás, ha hozzá­értő kezek szeretettel varrják, díszítik az egyedi darabokat. Árad a tisztaság és a derű a nevetéséből, a szavaiból Barátai, tisztelői mostaná­ban palóc angyalnak neve­zik. Nekem csak Ircsi ma­rad, akit közel négy évtizede ismerek. Beszélgetésünkkor természetesen autentikus vi­seletben érkezik. Árad a tisz­taság és a derű a nevetéséből, a szavaiból. Miközben hallga­tom, úgy érzem, Isten nagyon jókedvű teremtése ő. Negy­ven éve követem szakmai és magánéleti sikereit, örömeit, és tiszteletem nőttön nő irán­ta. Ő maga is azt mondja, úgy érzi, születése óta a tenyerén hordozza Isten. - Nagyon sze­rencsés embernek vallom ma­gam. Egy gyönyörű kis falu­ban, Fedémesen születtem, szerető, gondoskodó szülők ajándékaként, egymásra oda­figyelő, összetartó közösség­ben. A mai napig innen táp­lálkozom, akár a hivatásom­ról, akár a családomról való gondoskodásról van szó. Eger­ben élünk, ám a lelkünk sze­rinti igazi otthonunk Fedé­mes - mondja nevetve. S aztán beszélgetünk egy kicsit a szakmai. sikerekről • is, aminek felsorolásához ke­vés lenne egy újságoldal. Ren­geteg díj, elismerés, nemzet­közi hírű konferenciák szer­vezése, számos önálló kiállí­tás, ezernyi felkérés a világ minden tájáról. Ebből most csak az elmúlt egy év törté­néseiből villantunk fel pá­rat. Egy évvel ezelőtt Peking­­ben, a Today Art Múzeumban a Lélek Jelen Lét című idősza­kos kiállításon a meghívott kiállítók között vehetett részt az MMA felkérésére. Tavaly novemberben a Magyar Né­pi Iparművészeti Múzeum­ban Örökség és újítások cím­mel divatbemutatót tartottak a viseletéiből abból az alka­lomból, hogy a kékfestés fel­került az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Ugyanitt a Kékben, zöldben című három hónapos idősza­kos kiállításon mutatkozott be viseletéivel. Nem sokkal később a Pápai Kékfestő Mú­zeumban a palóc viseletéiből rendeztek divatbemutatót ab­ból az alaklomból, hogy ünne­pélyesen átadták az UNESCO dokumentumait. Idén április­ban a Gróf Esterházy Kastély- és Tájmúzeum pápai Kékfes­tő Múzeuma az Olasz Inté­zetben mutatta be viseletéit a Nemzetközi Divathéten, ami a kékfestés mai korban való használhatóságáról szólt. Fő Egy gyönyörű kis faluban, Fedémesen született szervezője és egyik kiállító­ja volt a Hagyomány és divat egri kiállításnak, valamint a tizedik alkalommal Egerben megrendezett Viseletek ré­gen és ma elnevezésű Orszá­gos konferenciának, ahova Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről is szép számban érkeztek résztvevők. Május 4-én a Népművészeti Egyesü­letek Szövetsége fórumán új­ra megválasztották négy év­re a Viseletkészítők Országos Szakmai Bizottságának veze­tőjévé. Látogasson el hírportáfunkra! HEOL.hu A repülőtér hatodszor volt a népszerű rendezvény helyszíne Sárkányok színezték az eget Egri pedagógus is Ericsson-díjas lett MAKUR Színes papírsárká­nyok ékesítették az eget szom­baton a déli órákban a repü­lőtér felett. Bár a viszonylag erős szél ezeknek a résztve­vők által készített, vagy ho­zott alkalmatosságoknak ki­csit erősnek bizonyult, azért aki röptette, örömét lelte ben­ne. Voltak itt rutinos eregetők, hiszen ez már a hatodik sár­kányfesztivál, de jöttek újon­cok is. Szoboszlay Szabolcs, az egri 212. Bornemissza Gergely Cserkészcsapat segédtisztje a Hírlap kérdésére azt mondta: a rendezvény lényege, hogy a környékbeli családoknak olyan programot nyújtson, amelyen a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki jól érezheti magát.- Mi első alkalommal jöt­tünk tizenheten - mondta. A két főszervező, Szabó Gá­bor és Rónai Zoltán közül utóbbi arról beszélt, hogy az önkormányzat is támogatja az eseményt, s próbálják színes­sé tenni a sárkányfesztivált. Társultak hozzájuk a makiári futók, befért a rendezvény ke­retébe az íjászat, az ugrálóvár, a kézműves-foglalkozás. Nagy öröm, hogy új gépjárművével kijött az Agria Speciális Men­tő Szolgálat is. S. S. Szárnyaltak a sárkányok Galéria: Heol.hu Fotó: Márkus Attila EGER Az Ericsson Magyaror­szág idén huszonegyedik al­kalommal adta át a cég kuta­tás-fejlesztési igazgatósága ál­tal alapított Ericsson-díjakat. Idén is összesen nyolc tanár vehette át a díjat, valamint a vele járó pénzjutalmat négy kategóriában: a matematika vagy a fizika népszerűsítésé­ért, illetve a tehetségek gondo­zásáért. Az elismerésben olyan taná­rok részesülnek, akik áldoza­tos munkájukkal generációk­kal szerettették meg a termé­szettudományokat. Ebben az évben Szabó Miklós, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium matematika-fi­zika szakos tanára is díjazott lett. Egész pályafutását, ta­nári karrierjét a fizika tehet­séggondozásnak szentelte. Fá­radhatatlan munkája eredmé­nyeként tanítványai kitűnő eredményeket érnek el a leg­különfélébb fizikaversenye­ken, főleg az OKTV-n, a Mi­­kóla Fizikaversenyen, illetve a fizika és a természettudo­mányos (EUSO) diákolimpiá­kon is. Munkájának eredmé­nyeként 2018-ban ő lett He­ves megye legeredményesebb tehetséggondozó pedagógu­sa. 2013-ban Bonis Bona díjat kapott. M. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom