Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-03 / 127. szám

4 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 2019. JÚNIUS 3., HÉTFŐ HÍREK Gyakorlat kell ahhoz, hogy valóban rezgős legyen a sütemény A közbiztonság miatt Csókáson is égnek a lámpák KARÁCSOND Kiépült és már üzemel is Csókás-tanyán a közvilágítás, közölte Földi Csaba. A polgármester el­mondta, hogy a község köz­­igazgatási területéhez tar­tozó részen élők még tavaly fordultak az önkormányzat­hoz közvilágítás iránti igé­nyükkel. Egyrészt a bizton­ságos közlekedés szempont­jából, másrészt közbizton­sági okokból is jogos elvárá­sa volt az ott élőknek, ezért a helyhatóság kiemelt fel­adatai között szerepelt, hogy gondoskodjon a közvilágítás­ról való gondoskodásról, fo­galmazott. H. É. Siker a country és a rock and roll a szépkorúak közt GYÖNGYÖS Kilencedik alka­lommal telt mega Mátra Mű­velődési Központ színpada táncos lábú szépkorúakkal. A Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége idén is megren­dezte a Kelet-Magyarországi Senior Tánctalálkozót, ahol tizenkilenc csoport és két szólista állt színpadra. A ver­senyen Heves megyei, buda­pesti, szabolcsi és borsodi táncosok is felléptek. Ösz­­szesen kilenc csoport kapott arany minősítést, tizenhár­mán ezüstöt, és két csopor­tot különdíjban részesített a szakmai zsűri. A fellépések műfaját tekintve is színes volt a paletta. A szeniorok többek közt palóc és szatmá­ri táncot adtak elő, volt ken­dős és szalagos szám, de gö­rög, spanyol, latin-amerikai dallamokra is lejtettek. Nagy sikert aratott a modern tánc, a country, a rock and roll és az apácashow is. H. É. Anyáról leányra száll ma is a patai rétes receptje Ahány ház, annyi szokás - állítja Hevér Gyuláné Ilonka néni, aki tudományát több asszonnyal is szívesen megosztotta a legutóbbi réteskészítő tanfolyamon. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu GYÖNGYÖSPATA Fehér abro­szokkal leterített asztalokkal telt meg a helyi művelődési ház terme. Érkezésünkkor csaknem húszán állják kör­be Hevér Gyuláné Ilonka né­nit, aki éppen a rétes tésztáját keveri be. Helyiek, a környe­ző településen élők és gyön­gyösiek is eljöttek, mondja Fáczánné Czéh Kinga, a prog­ram megálmodója, szervezője. A legnehezebbnek tűnő feladat a nyúj­tás, hogy a tészta vékony legyen Hozzáteszi, hogy korábban is rendezett ilyen tanfolyamot a településen, és sokan jelent­keztek. Most a nagy érdeklő­dés miatt hirdette meg a helyi réteskészítés fortélyait bemu­tató órát. Almás és répás rétes is készül ma, és az egészen fi­ataloktól az idősebb korosz­tályig érkeztek érdeklődők, akik tanulják a technikát, má­solják a kézmozdulatokat.- Minden alkalommal más a segítőnk, de a végeredmény ugyanaz, gyönyörű, vékony tésztájú rezgős rétes. Több fontos és hasznos információ­kat is hallhatnak az érdeklő­dők - magyarázza a szervező. Ilonka néni pedig sorolja a hozzávalókat, miközben meg­osztja azt is a közönséggel, hogy ezt a receptet a dédnagy­­anyjától örökölte. Mutatja a gyúrás technikáját is, s az asz­­szonyok sorban nekilátnak a saját tészta összeállításának.- Én többfajta süteményt sü­tök otthon, de rétest csak újév­re, mert akkor ezzel becsavar­juk a szerencséket is. Ezt a re­ceptet azonban eddig nem is­mertem - magyarázza Tátrai Józsefné, aki tésztájával még nincs egészen megelégedve. Szemben vele Bereczné Lucsányi Mária dagaszt szor­gosan. Azt mondja, ő sincs el­veszve a konyhában, de min­dig van mit tanulni, ahogy most is hallott újdonságokat és emellett még jó a közösség is vonzotta ide. Közben Ilonka néni mindenkihez odamegy leellenőrizni a tészta állagát. Kérdezem, elégedett - e a csa­pattal.- Nagyon ügyesek, van aki­nek elsőre tökéletes lett, de természetesen mindenkinek segítek - szól, és szalad to­vább. Kelni hagyják a tésztát. Le­takarva pihentetik húsz per­cig, addig a töltelék kerül sor­ra. Odalépek egy fiatalasz­­szonyhoz, s kiderül, ez az el­ső rétese.- Elég fárasztó a gyúrás, és nagyon ragad a tészta, de nem bánom' mert célom volt, hogy ezt megtanuljam, ugyanis a család nagyon szereti - árul­ja el Maka Orsolya. Az asszonyok csevegnek egymással, átnéznek a másik asztalához, hogy megbizonyo­sodjanak, kinek miként sike­rült az első munkamenet. A té­rítőre kerül aztán a rétestész­ta, és kezdődik a legnehezebb­nek tűnő feladat, a nyújtás. ,- Nem baj, ha netán lyukas lesz, majd segítek, a lényeg, hogy nem kell félni tőle - biz­tatja a nőket Ilonka néni. Végül minden résztvevőnek tepsibe kerül a kézzel nyújtott híres patai rezgőse, ugyanis, mint kiderült, igen egyszerű a titka ennek a süteménynek. Csupán jó liszt, megfelelő hő­mérséklet, gyakorlás és per­sze sok év tapasztalata kell hozzá. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Ilonka néni szerencsére nem tartja titokban, így bárki megtanulhatja Egy levél tésztájához kell 30 dkg finomliszt, 3 dl langyos víz 1 evőkanál tej, 1 mokkás­­kanálnyi 20 százalékos ecet, ugyanennyi só, egy evőkanál olaj és egy körömnyi élesztő. A hozzávalókat a vízhez kever­jük az olaj kivételével, mert azt a liszthez tesszük. Ezt összeál­lítjuk először kézzel, majd gép­pel is folytathatjuk. A lágy, de formázható tésztánkból gom­bócokat készítünk, leborítjuk egy nagyobb edénnyel, és pi­henni hagyjuk. Húsz percet mindenképp, de az sem baj, ha többet. Fontos, hogy sütés előtt olajjal, utána pedig még forrón tejföllel kell megkenni, mert attól lesz puha a teteje. A töltelék ízlés szerint lehet ká­posztás, répás, meggyes, má­kos, túrós és ezek kombináci­ója - sorolja Ilonka néni, aki szerint a recept nem titok, szí­vesen megosztja. A hagyományőrzés mellett az elkészült szebbnél szebb alkotások okoznak sok örömet Öltések közt telik az idő sok-sok esztendeje GYÖNGYÖSSOLYMOS A helyi művelődési ház kistermében serényen folyik a munka, több mint tíz asszony dolgozik el­­mélyülten az asztalnál, ame­lyen most színpompás min­tákkal díszített térítők, pár­nák, kötények sorakoznak.- A Nemzeti Művelődési In­tézet 2013 őszén Újra öltünk és örökítünk címmel orszá­gos programot indított, mely­nek az volt a célja, hogy új­raszerveződjenek azok a hímzőszakkörök, melyek a hetvenes, nyolcvanas évek­ben fénykorukat élték ország­szerte. Megyénkben öt telepü­lésen indult el a szakkör népi iparművész, népművész veze­tőkkel. A gyöngyössolymosi hímzőszakkör is akkor alakult tizenöt fővel - meséli Juhász­­né Lovász Rita. A hímzőkor ve­zetője elmondja, hogy a lelkes, ügyes kezű asszonyok csapata hétfő délutánonként azóta is rendszeresen összejön.- Számos újdonságot hallot­tunk, és sokan egészen a tű befűzésétől itt kezdték tanul­ni a hímzést. Én gyermekko­rom óta kézimunkázom, az is­kolában is tanították, és ott­hon is ezt láttam - árulja el Csathó Erzsébet. Nála nem te­lik el úgy nap, hogy ne venné elő a tűt. A színek, minták és formák is fontosak Fotó: Czímer Tamás Lovászné megjegyzi, tájegy­ségek mintái, színei szerint dolgoznak, legfőbb cél a ha­gyományőrzés, de a saját örö­mükre is készülnek a szebb­nél szebb alkotások. A palóc, furtai, komádi tájegység kul­túrájával is megismerkedhet­tek itt az asszonyok. Később az ókalocsai, majd a nyugat­dunántúli gyapjúhímzések és a torockói került náluk a fó­kuszba.- Számomra az úri hímzés és a palóc keresztszemes elsa­játítása jelentette eddig a leg­nagyobb kihívást - árulja el Kerek Lászlóné, aki épen egy asztali futón dolgozik. H. É. Kiállításaikról Az asszonyok évente egy-két alkalommal a községben is bemutatják az elkészült mun­káikat, de jártak már Eger­ben, és hímzéseiket láthat­ták már a környező települé­seken is az érdeklődők. Lo­vászné Juhász Rita hozzáfűzi azt is, hogy egy nyertes pá­lyázat jóvoltából az idén szak­mai kiránduláson vettek részt. A csapat Hollókőre láto­gatott, ahol nemcsak a folk­lórkincset vették szemügyre, hanem egy kellemes napot is töltöttek. Szépen nyúlik a tészta, nem szakad, Ilonka néninél ez már rutin Fotó: Czímer Tamás Hagyomány ez megyeszerte A rétes hazánkban feltehető­leg a XVI. században török ha­tásra honosodott meg. A mai formájú feltekert, töltött fi­nomság a XIX. század elején alakult ki az Osztrák-Magyar Monarchia területén, azóta az ünnepi, lakodalmi étkezé­sek hagyományos édessége. A nyújtott rétest megyénkben minden településen ismerik, ám helységenként eltérő mó­don készítik az asszonyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom