Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-15 / 137. szám
’íFT^TTTT. RAJZFILMSTUDIO - A HOSKORTOL A SIKERTORTENETIG Bonczidai Éva A Kecskeméti Rajzfilmstúdió fogalom. Elsősorban a szakmai színvonal miatt, amit képvisel, másodsorban pedig az a közvetlenség is példamutató, amellyel fogadják a hozzájuk látogató érdeklődőket. A stúdió munkatársai ugyanis gyerekeket és felnőtteket egyaránt örömmel avatnak be az intézmény történetébe és az animációkészítés fortélyaiba, forgatókönyvek, fázisrajzok idéznek meg egy nem is oly távoli múltat, amelyben olyan ismerősök kerültek a trükkasztalra, mint Vízipók-csodapók, Leó és Fred vagy a Magyar népmesék megannyi szegénylegénye és legkisebb királyfija. Varga Zoltán A KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS FILM Kecskeméten már 1929-ben készítettek rajzfilmet: Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus A kiscserkész álma című alkotása Londonban díjat is nyert az akkori cserkészdzsemborin. A kecskeméti stúdió története azonban 1971-ben kezdődött, amikor a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, és Mikulás Ferencet nevezték ki a műterem élére. Azóta is ő vezeti a stúdiót, amelylyel olyan sikertörténetet valósított meg, amely a mérhető számokon (nézettség, fesztiválszereplések, díjak, nemzetközi munkák) túl azt is példázza, hogyan lehet egy határozott koncepcióval és töretlen hittel egy vidéki várost bekapcsolni a szakma nemzetközi mezőnyébe és olyan műveket létrehozni, melyek jó ajánlólevélnek bizonyulnak a nagyvilágban. Producerként pedig olyan nagysikerű filmek és sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a száz epizódból álló Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből, Vízipók-csodapók, Mesék Mátyás királyról, Leo és Fred vagy Az Árpádok emlékezete. A Kecskemétfilm Kft. és az MMA Kiadó közös kiadásában jelent meg nemrég Varga Zoltán A kecskeméti animációs film című összefoglaló munkája, mely az intézmény története mellett a népszerű sorozatok és egyedi filmek hátterét, keletkezéstörténetét, elbeszélői technikáit is bemutatja. Ebből az is kitűnik, hogy bizony a hőskor olyan, hogy huszonéves fiatalok hatalmas lelkesedéssel, kiselejtezett rajzasztalokon kezdik a világteremtést, és akkor sem adják fel, ha leszakad a menynyezet egy része, és költözni kell. Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. A stúdió 1977-ben kezdte meg a Magyar népmesék gyártását, ez a legismertebb és leghosszabb filmsorozata, melynek ötlete Mikulás Ferenctől ered, aki még geodéta korában, amikor szembesült a magyar paraszti kultúra pusztulásával, elhatározta, hogy ha lehetősége lesz rá, mindent meg fog tenni ezen értékek megmentéséért. A mesék előzetes válogatását Kovács Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának kutátója végezte, a Pannónia Filmstúdió pedig Jankovics Marcellt kérte fel a sorozat kézbentartására. A második sorozat már a helyi rajzolókkal társrendezésben készült el, később pedig Jankovics Marcell már csak szakérV v N { > \ ■ * " ' ".. w ím Judit ílinófesték, szén, papír, 70 x 50 cm, 2017) I tőként vett részt a munkában, átengedve a rendezői feladatokat Horváth Máriának és Nagy Lajosnak. Az 1980-as évek közepétől Izlandról, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Franciaországból érkeztek alkotók Kecskemétre, ugyanis a stúdió nemzetközi ösztöndíjrendszert hozott létre, hogy a központtól való földrajzi távolság miatt ne maradjon ki az ország és a világ animációs vérkeringéséből. Emellett a stúdió egyik kezdeményezője és főszervezője az 1985-ben indult Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak. A stúdió 1991-ben önálló állami vállalattá vált, 1993-ban pedig harminc■öt munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63 százalékát, és megalakult a Kecskemétfilm Kft. A stúdióban dolgozók gyerekei közül többen is ezt a pályát választották, őket is megtaláljuk az itt alkotók második generációjában, elindult a 3D-S filmek készítése is, és számos nagy nemzetközi produkció megvalósításában is részt vettek a kecskeméti stúdió munkatársai. Ezek közül a legjelentősebbek a spanyol Chico és Rita, az ír Kells titka, a francia-japán A vörös teknős című egész estés rajzjátékfilmek, melyeket utóbb Oscar-díjra jelöltek, valamint a francia Loulou és az elképesztő titok című alkotás, amely a 39. César-díj-átadón a legjobb animációs filmnek járó elismerést kapta. 2011-ben Mikulás Ferencet és az általa vezetett Kecskeméti Rajzfilmstúdiót Magyar Örökség-díjjal jutalmazták. Ehhez a sikertörténethez kínál számos érdekes háttér-információt Varga Zoltán könyve, amely, a filmesztétikai szempontokat is beemelve, a kísérletezések irányait is felvázolja. (Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film. Kecskemétfilm Kft. és MMA Kiadó, 2019) A százrészes Magyar népmesék a kecskeméti stúdió leghíresebb sorozata Forrás: Youtube.com AFRIKA KECSKEMÉTEN Több mint 300 film, számos kiállítás lesz látható június 19. és 23. között a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF), ahol mesterkurzps, könyvbemutató és egyéb szakmai program is várja az érdeklődőket. Előadást tart a most készülő Toldi-sorozatról Jankovics Marcell, animációs munkásságába vezet be Michael Dudok de Wit, amerikai animációs tapasztalatairól mesél Csupó Gábor, Orosz István pedig az animációs filmkészítésig vezető útját mutatja be. Kiállítás nyílik többek közt a 40 éves Pécsi Rajzfilmstúdió történetéről, Csáki László krétarajzaiból, Bognár Éva Katinka gyerekkönyv-illusztrációiból, Horkay István plakátjaiból, valamint Haui József képregényeiből. A Primanima animációs workshopján szakemberek segítségével a gyerekek is megismerhetik az animációsfilm-készítés módszereit. A fesztivál öt napja alatt koncertet ad az 50 éves Kaláka, a Muzsikás népzenei együttes, valamint a szenegáli és guineai táncosokból és zenészekből álló Ballet Szenegál. A legnagyobb és legrégebbi hazai animációs fesztivál idei kiemelt vendége Afrika. Vetítenek egy válogatást a Frenkel fivérek első rajzfilmjeiből, a Walt Disney-figurákra hajazó Mish-Mish efendivel a főszerepben, ízelítőt nyújtanak az afrikai stopmotion animációkból, valamint az ezredforduló utáni afrikai animációs filmgyártás kiemelkedő alkotásaiból. Magyarország és Japán az animáció területén 35 éve ápol kapcsolatot, ennek apropóján a kortárs japán animációt bemutató filmvetítés is szerepel a fesztivál programjában, melyről több információ a Kaff.hu oldalon olvasható. LAPSZAMUNK SZERZŐI Benyhe István (1954) író, költő, műfordító Bonczidai Éva (1985) író, szerkesztő Éltető József (1944) író, költő, szerkesztő, műfordító Kántor Mihály (1974) szakíró L. Takács Bálint (1998) író, kritikus Lovranits Júlia Villő (1986) író, mesemondó, biológus Shrek Tímea (1989) író Sinkó Adrienn (1980) költő, író Szentmártoni János (1975) József Attila-díjas költő, író, a Magyar írószövetség elnöke IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET