Heves Megyei Hírlap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-08 / 105. szám

2019. MÁJUS 8., SZERDA Sokszor elfelejtjük, hogy nem vagyunk egyedül Gyermekkoromban természetes volt, hogy az utcán ha­ladva mindenkinek köszönni kell. Az is gyakori volt, hogy a falubeli idős hölgyek megkérdezték, merre tar­tok, pár mondat erejéig faggattak a hogylétemről. Ezen sen­ki nem akadt fenn a kétezer lakosú kis településen, hiszen mindenki ismert mindenkit. Akkoriban még volt néhány ház előtt pad, ahová az iskolaidő végén kiültek a nagymamák, ott várván unokáikat, vagy csak, hogy szóljanak néhány szót a hazafelé tartó gyermekekhez. Aztán egyre távolabb kerültem otthonról, és amikor haza­látogattam, mindig megleptek ezek az apró gesztusok. Éppen ezért kellemes nosztalgia fo­gott el, amikor a napokban egy kedves kis hírre buk­kantam. Egy kanadai höl­gyet több száz iskolás gyer­mek búcsúztatott el, mielőtt idősotthonba költözött volna. Azért tisztelték meg ezzel, mert tizenkét éven át minden reg­gel kiült a teraszára és integetett a közeli iskolába tartó gyer­mekeknek, akik most viszonozták ezt. Egyszerűen csak fel­vidította a fiatalok látványa, ezért integetett nekik. Tudom, kissé elcsépelt, de a legtöbbször annyira roha­nunk a mindennapokban, hogy sokszor elfeledkezünk ar­ról, bizony nem vagyunk egyedül. Lehet, hogy nap mint nap idegenek haladnak el mellettünk, de pont ettől tud különö­sen jólesni egy-egy ismeretlentől kapott jó szó, kedves gesz­tus. így talán már kevésbé leszünk egyedül, s pláne nem le­szünk idegenek. Kiválóan teljesített az Egri Törvényszék EGER Kedden tartotta éves összbírói értekezletét az Egri Törvényszék. A tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón dr. Nyiri Beáta, a törvényszék elnöke azt mondta, nagyon fontos számukra a jó kapcso­lat a sajtóval, hiszen a bíró­ság kötelessége az állampol­gárok tájékoztatása. Ez me­gyénkben kiválóan működik. Az elnök asszony értékelte az elmúlt évi tevékenységet, en­nek részleteit a vele készült interjúban olvashatják tegna­pi lapszámunk 12. oldalán. Dr. Bállá Lajos, a Debreceni ítélőtábla elnöke úgy fogalma­zott, egyik szeme az általa ve­zetett ítélőtáblán van, a má­sik azt vizsgálja, mi történik a régióban. Szerinte túl azon, hogy az Egri Törvényszék te­vékenységének statisztikai mutatói kiválóak, stabil szer­vezeti kerettel működik, He­vesben jó minőségű ítélkezési tevékenységet folytatnak.- A nagyon jó minőségi kvalitások a törvényszék és az ítélőtábla közötti kapcsola­tokban is megmutatkoznak - jelentette ki a táblaelnök. Dr. Gyarmathy Judit, az Or­szágos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese arról szólt, hogy a múlt esztendő igen l§ A digitális bíróság tesztelése Heves megyében történik különleges volt a bírói szer­vezetek számára, hiszen há­rom új perrendtartási szabá­lyozás követelményeinek kel­lett megfelelni. Ilyen körül­mények között teljesített ki­válóan az Egri Törvényszék. Külön is beszélt a bevezetésre váró digitális bíróságról, ami­nek a tesztelése Hevesben tör­ténik. Az itteni tapasztalatok ismeretében élesítik majd a jövő év elején. S. S. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu KIVÁLASZTOTTÁK A BORBARÁT HÖLGYEK BORÁT Két bort választott az idei egri csillag borának vak kóstolással az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete a benyújtott 19 kiváló nedű közül a Hotel Esteiiában hétfőn este. Superior - Grand Superior kategóriában a Gál Lajos Pincé­szet Kamra-völgy Grand Superior 2016 Egri Csillag borát, míg klasszikus kategóriában a Varga Pincészet kiváló borásznője, Tóthné Rózsi­­ka által készített Aranymetszés Egri Csillag 2018-as évjáratú borát választotta - tájékoztatta a Hírlapot Vasné Ignácz Katalin elnök. El­mondta, 2010 óta minden évben megválasztják az Egri Borbarát Hölgyek borát, az idén a 2018-as évjáratú klasszikus egri csillag borok, illetve először bármelyik évjáratból Superior és/vagy Grand Superior Egri Csillag borok közül választottak. A nyertes bor egy éven át kíséri a programjaikat és más boros rendezvényeket. A Hegyközséggel egyeztetve, minden évben a Bikavér Ünnepén kínálják az adott év kivá­lasztott borát, amelyet a borászattal együttműködve árusítanak. Sz. K. Fotó: Nemes Róbert Engedéllyel, tervezetten vágták ki az öreg fákat (Folytatás az 1. oldalról) BÜKK A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi ol­talom alatt álló állami erdőte­rületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntart­hatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség. Ér­ré szerették volna felhívni a fi­gyelmet, amikor közzétették: a Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben vég­zett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. A WWF szerint Magyarország egyik legidő­sebb, természetvédelmi szem­pontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott er­dejében ritka madárfajok for­dultak elő, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj pél­dányainak adott otthont. A ki­termelt mintegy 600 köbméter faanyag - részben éppen a fák igen magas kora miatt - nagy­részt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkal­mas, fogalmaztak. A Hírlap megkeresésére az egri székhelyű állami erdőgaz­daság közleményben válaszolt. Ebben leszögezik: a védett terü­leteken folyó erdőgazdálkodás során a gazdasági szempontok másodlagosak, céljuk a fiata­lítás volt. Az idős erdők pedig számukra kiemelten fontosak, mert fajgazdagságuk révén a térség meghatározó állomá­nyai. Lehetőséget adnak olyan fajok és a fajok közötti kapcso­latok megjelenésére, melyek lé­te csak egy adott koron felül lé­vő fákban lehetséges. Ilyen pél­dául a remetebogár, mely csak a 200 évnél idősebb fákban for­dul elő. Az Egererdő Zrt. ezért facsoportokat, lábon álló és fek­vő korhadt fákat hagyott hátra. A kérdéses erdőrészben több évtizeden át tartó erdőfelújítási munka folyik, melynek során az idős erdő mintegy felét hát­rahagyták. Éppen ezért a fenn­maradó részen is csak azon a szűk egy hektáron vágták ki az idős fákat, amelyen a termé­szetes úton születő csemeték további növekedéséhez ez már szükséges volt. Az erdőgazdaság véleménye az: a WWF hazai hivatásos ter­mészetvédelem munkáját veszi semmibe, amikor a tények egy részének ismertetése nélkül ágazatok közötti ellentétként próbálja ábrázolni a szakma­ilag egyeztetett folyamatokat. A védett területeken a fakiter­melés folyamata jól szabályo­zott, a hivatalos természetvéde­lem megfelelő jogosítványokkal rendelkezik. A természetvédel­mi szervezetek hozzájárultak a kérdéses erdőrészletben terve­zett fakitermeléshez. Az erdő fiatalítását szolgálta a fakitermelés Kerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot is, lehető­séget kívántunk nekik biztosí­tani, hogy kifejtsék álláspont­jukat, ám kommunikációs osz­tályvezetőjük csupán annyit közölt: forduljunk az erdőgaz­dasághoz kérdéseinkkel. A területen 2014-ben zajlott az erdőtervezés, az erdőgazdál­kodás kereteit meghatározó er­dőtervi előírás tíz évre szól. Ez már a Heves Megyei Kormány­­hivatal környezet- és természet­­védelmi főosztályának kérdése­inkre küldött válaszából derül ki. Ahogy az is: az erdőterve­zésben az Egererdő mellett, az erdészeti hatóság és az illetékes természetvédelmi kezelésért fe­lelős szerv, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is részt vett. Kitérnek rá, az erdőterve­zés során fontos szempont volt, hogy maradjanak fenn idős fa­állományok, így a mintegy öt­hektáros erdőrészletet ket­tébontotta az erdészeti ható­ság. Az egyik erdőrészletet -2,4 hektárt - teljes korlátozás­sal faanyagtermelést nem szol­gáló erdőnek minősítette. Eb­ben semmiféle erdőgazdálko­dási tevékenység nem folytat­ható. A visszamaradó állomány gazdaságilag hasznosítható, vá­­gásos üzemmódban maradt, de megkötésekkel, így például az odvas egyedek nem kitermelhe­­tők. A kormányhivatali válasz kiemeli: az Egererdő Erdészeti Zrt. a hatályos jogszabályoknak és előírásnak megfelelően jelen­tette be és hajtotta végre az elő­írt fakitermelést. Guti Rita Minden diák magas szinten beszéljen két idegen nyelvet! Jó eredmények a Neumannban EGER A tanulmányi versenyek eredményeit hirdette ki dr. Si­pos Mihály, a Neumann Já­nos Gimnázium, Szakgimná­zium és Kollégium igazgató­ja a minap megtartott iskola­gyűlésen. Az intézmény megalakulá­sa óta törekvés, hogy mindén oda járó diák két idegen nyelv magas szintű, nyelvvizsgával dokumentált tudásával hagy­ja el az iskolát. Jelenleg vá­lasztásuk szerint ötöt - angol, német, spanyol, olasz, francia - sajátíthatnak el a tanulók. A nyelvoktatás eredményes­ségének fokmérői a megszer­zett közép- és felsőfokú nyelv­vizsgák. A két tanítási nyelvű európai uniós osztályokban a diákok 2004 óta tesznek szak­mai nyelvvizsgát, a szaknyel­vi tudásuk nemcsak közép-, de felsőfokon is számottevő. A tanulmányi és sportverse­nyek összesített eredményei is kiemelkedőek. Országos ver­senyeken öt - a regionális ta­nulmányi és sportversenye­ken kettő -, míg a megyei ta­nulmányi és sportversenye­ken kilenc első helyet értek el az intézmény diákjai. A város kollégiumai közti versengés keretében szervezett Eged-fu­­táson a lány- és fiúcsapatuk is első lett. Sz. K. í I « - A.i Évértékelés a Neumann János Gimnáziumban Fotó: beküldött A külhoni magyar oktatást segítik BUDAPEST, EGER A külhoni ma­gyar oktatásügy és kultúra tá­mogatásáról a határon túli ma­gyarokért érzett felelősség je­gyében közös döntést hoztak a közelmúltban a hazai nagyvá­rosokat képviselő polgármes­terek. Ennek része a Magyar Iskolaválasztási Program is, melynek sikeres végrehajtása érdekében a Megyei Jogú Vá­rosok Szövetsége együttmű­ködési megállapodást kötött a határon túli magyar közössé­gek iránt elkötelezetten dolgo­zó Rákóczi Szövetséggel hét­főn a Parlamentben. Az eseményen Mártonná Adler Ildikó alpolgármes­ter képviselte az egri önkor­mányzatot. A Hírlap kérdésé­re elmondta, a megállapodás kimondottan az oktatásra fó­kuszál. A határainkon túl élő magyar gyerekek tanítását segíti elő, egyrészt ajándékok­kal támogatja az első osztály­ba a beiratkozást, s támogat­ja a határon túli középiskolai képzést is. A cél, hogy a külhoni ma­gyar fiatalok magyarok ma­radhassanak. Hozzátette, Eger 2011-ben írta alá az első együttműködési megállapo­dást a Rákóczi Szövetséggel, közös érdek volt a nemzet­­egyesítés elősegítése. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom