Heves Megyei Hírlap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-14 / 110. szám
12 KERTELJÜNK! 2019. MÁJUS 14., KEDD Rengeteg munka vár a kertészkedőkre májusban Jól jött a kiadós eső a kiskertekben is A palántázásnak a fagyosszentek után jön el az ideje Fotó: Shutterstock A szőlőkben is van már tennivaló ilyenkor NÖVÉNYVÉDELEM Májusban fontos növényvédelmi feladatunk kezdődik a szőlőültetvényünkben is, mivel a hónap közepére a hajtások elérik a húsz-harminc centiméteres nagyságot, amit már permeteznünk kell. A május eleji csapadékos napok velejárója lehet a szőlőperonoszpóra, amely a levelek és a fürtök károsításával már egészen korán, május közepétől fertőzheti a szőlő zöld részeit. A szőlőorbánc általában hegyvidéki szőlőkben fellépő betegség, azaz borvidékünkön gyakori a kórokozása, az orbánc gyakran még a peronoszpóra előtt megjelenik. A védekezést ezért a szőlő három-négy leveles állapotában célszerű megkezdeni, amit peronoszpóra elleni szerekkel végezhetünk. A lisztharmat már a virágzás előtt fertőzheti a leveleket és súlyos fertőzése teljes termésveszteséggel járhat. Amennyiben a betegség’korán felszaporodik, a kórokozót már nagyon nehéz megállítani. Éppen ezért fontos, hogy akkor is védekezzünk ellene, ha a száraz időjárás miatt más gombabetegség ellen a korai védekezés esetleg nem indokolt. Az Idén egyes szőlőtáblákban már most találkozhatunk szőlőt károsító rovarokkal, ezért a gombabetegségek elleni permetezést egészítsük ki rovarok elleni szerekkel is! Tanácsadónkat, Nagy Szabolcsot bátran keressék Egerben, a színházzal szemközti Kertünk boltjában, vagy az üzlet 36/411-512-es telefonszámán. Készséggel és örömmel segít minden kertészkedő olvasónknak. Nagy Szabolcs Fotó: Huszár Márk Május elején az időjárás megtréfált minket, ugyanis szinte őszies időjárást hozott. Jutott csapadék a földekre, kertekre, a vetésekre, amire már nagy szükség volt. Rengeteg teendő vár ránk. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu PALÁNTÁZÁS HÓNAPJA Ha kiskerttulajdonosokat megkérdeznénk, biztosan azt állítanák, hogy a legtöbb teendő a kertben májusban van. Palántázunk, magokat vetünk, gyomtalanítunk, kapálunk, növényvédelmi permetezést végzünk, az esőt nagyon várjuk, a fagyosszenteket pedig egyáltalán nem. A korábban elvetett magokból, dughagymából a saláta lassan elfogy, a retkeket felszedtük, és a zöldhagyma is vészesen vénül, ezért a munka utáni jól megérdemelt nyársaláshoz fogyaszszuk bátran a hagymaszárat! A májust a kertészkedők a szabadföldi palántázás hónapjaként tartják számon, viszont az ilyen kiszámíthatatlan időjárásban érdemes megvárni a fagyosszentek elteltét. Ezt javasolja lapunk állandó kertészeti tanácsadója, Nagy Szabolcs, aki az alábbiakban számos időszerű tanáccsal is ellátja olvasóinkat. Úgy látja, hogy nagyon sokan kiültették már a szabad földbe a paradicsom-, paprikapalántájukat, aminek sajnos meg lesz a böjtje. A paprika a legkisebb talaj menti fagy hatására is elpusztul, paradicsomunk szerencsés esetben kisebb fagy hatása után képes egészen jól regenerálódni. Szakemberünk azt javasolja, hogy a palánták kiültetésével érdemes megvárni a hónap közepétvégét. Fagyosszentek után kisebb a kockázata, hogy a paradicsom-, paprika- vagy éppen az uborkapalántákat „megcsípje” a fagy. A már kint lévő palántákat érdemes fátyolfóliával vagy mezőgazdasági fóliával takarni a hideg éjszakák idejére. Aki viszont nem vágyik primőr, szabadföldi paradicsomra vagy uborkára, május elejétől a magok helyre vetésével is megpróbálkozhat. Palántaültetéshez néhány jó tanácsot érdemes megfogadni. A kiültetés előtt mindenképpen fontos a fokozatos kinti körülményekhez való szoktatás. Mindennap egy kicsit többet tartsuk őket napos, szeles helyen, ha az időjárás megengedi. Végül hagyjuk kint őket éjszakára is. Ezután a palánták már készek a kiültetésre. A megfelelő ültetőgödör aljára kerüljön rovarölő granulátum, megfelelő tápanyag, és ami nagyon fontos, vízmegtartó granulátum, ami a későbbi szárazabb időjárás esetén is meg tudja tartani a talajnedvességet a növényeink gyökérzónájánál. A kiültetés során a palántákat inkább erősebben öntözzük be, hogy ritkábban kelljen az ültetés utáni napokban locsolni. Ültetéskor vigyázzunk arra, hogy a paprikp és a káposztafélék ne kerüljenek mélyebbre, mint ahogy a palántanevelő helyükön voltak. A paradicsom könnyen hoz oldalgyökeret a szárán, így azt tehetjük mélyebbre, sőt el is fektethetjük, ha túl elnyurgult a fényhiánytól a palántánk. A begyökeresedéshez és megerősödéshez idő kell, ezt elősegíthetjük a rendszeres öntözéssel, tápoldatozással és gyomtalanítással. Ne feledkezzünk meg a kiültetett növényeink növényvédelméről sem, ami történhet vegyi anyagok, például rézhidroxid vagy mikrobiológiai szerek használatával. A biológiai védekezést a készítmények talajra való kijuttatásával végezzük el. A rendszeres növényvédelemmel elkerülhetjük például a paradicsomvészt, a peronoszpórát és a levéltetvek elszaporodását növényeinken. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu A gyomirtás most hatékony igazán GYOMTALANÍTÁS Veteményes kertünkben a gyomok ellen hatékony lehet, ha a már beültetett gyomtalanított földünket geo-textil vagy agroszövet fóliával takarjuk, amik nem engedik a gyomok fejlődését, viszont a nedvességet átengedik a talajba. Lényeges, hogy kézi vagy gépi kapálással történő gyomtalanítás után egy napig ne öntözzünk, ennyi idő többnyire elegendő arra, hogy a talajfelszínre kifordított gyomok gyökere kiszáradjon és elpusztuljon. Ha kapálás után egyből öntözünk, akkor megvan a veszélye annak, hogy „visszapalántáljuk” a gyomokat. Pázsitunkban is most van ideje a gyomirtásnak. Mindenki gyönyörű és dús pázsitot szeretne az udvarán látni, aminek az elrontója lehet a különböző gyomnövények megjelenése gyepünkben. Legkedvezőbb időszak a gyomirtásra a tavaszi időszak. A május-júniusban végzett gyomirtás a leghatékonyabb. Szelektív, azaz csak a kétszikűek ellen ható gyomirtóval permetezzünk és csak a két hónapnál idősebb pázsitunkban használjuk a szereket! Figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat is, mivel a permetszereknek időre van szükségük a felszívódásra a biztos hatás érdekében, ezért csapadékmentes időben - a permetezést követő legalább 24 órában ne essen az eső - végezzük a gyomirtást. Általában 2-4 nappal a fűnyírást követően végezzük, ekkor a megsérült magasabb gyomokban könnyebben szívódik fel a permetszer, az alacsonyabbra növő gyomokat pedig nem fedi le a magasabb pázsitunk, így biztosabb hatást érünk el. Gyomláljunk! Most érdemes! Fotó: Barta Katalin Hónap középén vethetjük a kabakosokat Nézzük, mely magokat vethetjük májusban! Elsősorban a meleg igényes növények jöhetnek szóba. Ilyenek például a kabakosok, azaz a tökfélék, babfélék, uborka, cukkini. Helyrevetésük ideje május közepén jön el. A spárgátok, a cukkini, a patisszon egyaránt a 20 fokos meleget kedveli, sőt 25-27 fokos melegben csíráznak a leggyorsabban. Meleg igényes voltuk ellenére jól tűrik a félárnyékos helyeket. Májusi vetésű növények között említhetjük még a babot, de a céklával sem késtünk még el. A bokorbab is jó köztes növény, akár szőlősorokba vagy gyümölcsfák közé is vethető, a tökfélékhez hasonlóan jól tűri a félárnyékos helyeket. Az igazán meleg igényes növények között kell megemlíteni a padlizsánt. Hosszú tenyészideje miatt hazai viszonyok között csak palántázással termeszthető. Növénytársítással szelídebben óvhatjuk meg a haszonnövényeket a kártevőktől Az öngyógyító, vegyes kiskerteké lesz a jövő NÖVÉNYTÁRSÍTÁS Ha nem akarunk vegyszeres növényvédelmet alkalmazni, próbálkozhatunk a következő módon is. Úgy tervezzük meg a kertünket, hogy a növénytársítások által kedvező kölcsönhatást biztosítsunk kiskertünkben, azaz „öngyógyító vegyes kertet” hozzunk létre. Például a hagyma és a sárgarépa kölcsönösen riasztja egymás kártevőit, a hagyma- és a sárgarépalegyet. A paradicsom és az uborka mellé ültethetünk fokhagymát, így kevesebb esélyt adunk a gombás betegségek kialakulásának. A paradicsom és a zeller óvja a káposztaféléket a levéltetvektől, ezek „cserében” a zellert megvédik a rozsdától. A borsikafű elriasztja a babról a fekete levéltetveket. A körömvirág és a büdöske távol tartja a fonálférgeket. Mindig vessünk ezekből a zöldséges ágyások közé is! A kapor majdnem minden zöldségnövényre előnyös hatású. Serkenti azok csírázását és fokozza ellenálló képességüket. Fűszer- és gyógynövények közül az alábbiakat ültethetjük palántáról: bazsalikom, majoránna, zsálya, levendula, kakukkfű és citromfű. A leghatékonyabb biomódszer a kapálás Fotó: Barta Katalin A gyomtalanításról is essék néhány szó! A gyomok időről időre visszatérnek, hiszen a szél szállítja a magvakat, és ezt nem akadályozza meg semmilyen kerítés. Ezért a májusi teendők között veteményesünkben a gyomlálás is fontos munkafolyamat, mivel a fiatal és növekedésben lévő kultúrnövények közt megjelenő gyomok vizet és tápanyagot vonhatnak el, ami által veteményesünk hasznos élelmiszernövényei nem tudnak kellőképpen fejlődni. A gyomokat irthatjuk mechanikusan és vegyszeres úton is. A mechanikus gyomirtás a legegészségesebb, mondhatni biomódszer. Kézi gyomlálás, kapálás útján, sok munkával féken tarthatók a gyomok vegyszerezés nélkül. Környezetbarát módszer lehet még az ecettel történő gyomirtás. Csak totális gyomirtásra használjuk, azaz elsősorban olyan részeken, ahol csak gyomok vannak. Ám kis kertekben, vegyszerrel is kiirthatjuk a gyomokat egy időre különösebb környezeti ártalom nélkül, nagyon figyelve arra, hogy a gyomirtó szer ne kerüljön a kultúrnövényekre, mivel azokat megperzselheti, rosszabb esetben ki is pusztíthatja!
