Heves Megyei Hírlap, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-20 / 92. szám
helyőrség VÁLTOZATOK TOJASKERESESRE Bonczidai Éva künk nem pusztul el, hiszen Jézus legyőzte a halált. Idén is igyekeztünk egy olyan játékot összeállítani, amely segít abban, hogy a család apraja-nagyja részt vehessen a tojáskeresésben, ugyanakkor a mókán és a nyuszitojta csokitojásokon túl az ünnep igazi lényege is szóba kerüljön, és legyen alkalmunk ismét felidézni a húsvéti történetet. Most képzőművészeti alkotások is a segítségünkre lesznek ebben - ezekről rövid ismertetőt olvashatnak -, és kérdés-válaszok mentén összefoglaljuk a húsvéti történet fontos mozzanatait. Ezekhez pedig három korcsoportra kidolgozott feladványokat társítunk, és a különböző nehézségi fokozatú feladatok teljesítése után ajándékot kaphatnak a családtagok. Kicsit több előkészületet igényel mindez, mint egy kívánságlista kipipálása, de hiszek abban, hogy megéri, nemcsak mert a húsvéti történetet is visszahozza az ünnepbe, hanem talán a játék öröme is nagyobb lehet így. A játék előkészületei Színes papírból tojásokat vágunk ki, ezekre írjuk fel egyesével a feladványok sorszámát. Ahány gyerek vesz részt a tojáskeresésben, annyi színű papírt vagy filctollat használjunk. Például, ha egy óvodás vesz részt a játékban, ő kapja a zöld színű kérdéseket, a kisiskolás a kékeket, a nagyobb versenyzők a pirosakat. Ha ugyanolyan korcsoportba tartoznak a játékosok, akkor is más-más színnel jelöljük a nekik szánt kérdéseket, és akár sorshúzással is eldönthetik, kinek milyen színű papírtojásokat kell megtalálnia. Miután a versenyzők számához és korcsoportjához igazodva előkészítettük a feladványokat tartalmazó papírtojásokat, alaposan szétszórva rejtsük el őket a lakásban, a kertben - úgy, ahogy a nyuszi szokta a csokitojásokat. A játék menete A játékvezető irányításával a kérdés-válaszok mentén a résztvevők felidézik a húsvéti történetet és együtt megfigyelik a mellékelt műalkotásokat. Ha a hallgatóknak kérdéseik vannak, azokat megbeszélik. A játékvezető tájékoztatja a versenyzőket, hogy idén, mielőtt megkapnák a nyuszi ajándékát, több próbát is teljesíteniük kell. A feladatokat az elrejtett papírtojásokon találják meg. Minden versenyzőnek elmondja, hogy milyen színű feladatot keressen. Fontos hangsúlyozni, hogy mindenki csak a neki szóló tíz papírtojást gyűjtse össze. Amint megtalálják a tojásokat, vissza kell szaladniuk a játékvezetőhöz, aki, ha szükséges, felolvassa a feladatokat, majd ellenőrzi, hogy meg tudják-e oldani őket. A feladatok sorrendjét nem szükséges betartani. A húsvéti történetről Mire emlékezünk nagycsütörtökön? A keresztény hagyomány szerint nagycsütörtök az utolsó vacsora napja. Jézus a tizenkét tanítványával vacsorázott, megmosta a tanítványai lábát, és elmondta, hogy egyikük el fogja őt árulni: „A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.” Az úrvacsora szertartása is innen ered, ugyanis Jézus, amikor megtörte a kenyeret ezt mondta: „Vegyétek, egyétek; ez az én testem”, majd hálát adva egy pohár bort nyújtott a tanítványainak: „Igyatok ebből mindnyájan; Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.” Vacsora után a Gecsemáné kertbe mentek, ahol Jézus elvonulva, egyedül imádkozott. Bár a tanítványait arra kérte, virrasszanak vele, nem bírtak ébren maradni. Az áruló Júdás idevezette a főpapokat és a fegyvereseket, akik elfogták Jézust. Mi történt nagypénteken? A főpap emberei gúnyolták és megverték Jézust, majd megkötözték és nagypéntek reggelén a római helytartóhoz, Poncius Pilátushoz vitték, hogy ítélje őt halálra. Az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékező ünnep közelgett. Akkoriban az volt a szokás, hogy ünnepnapokkor megkegyelmeztek egy fogolynak, és Pilátus a nép döntésére akarta bízni Jézus sorsát. Ezért felajánlotta, hogy őt vagy egy másik foglyot, Barabbást szabadon engedi. A nép viszont Barabbást választotta, és a kérdésre, hogy mi legyen Jézussal, azt ordították: Feszítsd meg! Bár Jézus ártatlan volt, elítélték. Akkoriban halálbüntetést is kiszabhattak. Az egyik legkegyetlenebb büntetés a keresztre feszítés volt. A Golgotán, egy kopár dombon, amelynek a neve koponyát jelent, keresztre feszítették Jézust. Két rablót is halálra ítéltek akkor, a három kereszt közül Jézus a kö-Sok családnál a húsvét nagy eseménye, hogy a nyuszi ajándékot hoz. Ahogy sok más téren is, az ünnepek hangsúlyai is egyre inkább áttevődnek a gyerekek örömpillanataira, kívánságlisták teljesítéséről szóló csodák megélésére. Ebben talán nincs semmi kivetnivaló, csupán attól veszélyes, hogy ezek a kiemelt pillanatok nagyon sérülékenyek, a hétköznapi rohanás közepette ugyanis sökan a húsvétban is csak pár szabadnap és egy hosszú wellnesshétvége lehetőségét ismerik fel, így a fogyasztói attitűd és birtoklási ösztön gyakran kifordítja az ünnep valódi tartalmát. De az is szerepet játszik ebben, hogy brutálisnak tűnik gyerekeknek halálbüntetésről, kivégzésről, temetésről, halálról beszélni - ezek nélkül pedig a feltámadásról sem lehet. Holott a gyerekek fantáziáját már óvodáskorban nagyon izgatja az élet és a halál kérdése, ez a természetes érdeklődés a lelki és személyiségfejlődésünkben kódolva van. Ezért is fontos beavatás a húsvéti misztérium megismerése, mert ilyenkor az örömünnep ad keretet egy olyan beszélgetésnek, amelyből a legkisebbek is megérthetik: az ember halandó, a halála után nem maradhat a szerettei közelében, a testét elrejtik, eltemetik, de a lel-Fotó: Eberling András FADRUSZ JÁNOS SÍREMLÉKE A FIUMEI ÚTI SÍRKERTBEN Fadrusz János első jelentős szobrát képzőművészeti tanulmányai befejezése után, 1891-ben alkotta. A Krisztus a keresztfán az 1892-93. évi Országos Képzőművészeti Kiállításon a Műcsarnok fő helyén a bejárattal szemben állt, és a látogatók csodájára jártak. A mű a kiállítás nagydíját kapta, és egy csapásra ismertté tette alkotóját. A szobor másolatai eljutottak az ország különböző részeibe: Pozsonyba, Budapestre, Szegedre, Gödöllőre, de még az angliai Exeterbe is. Ennek a bronz másolata került később a művész sírja fölé is a Fiumei úti sírkertben. Móra Ferenc ezt írta a szobor keletkezéséről: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz-feszület." 1903-ban, Fadrusz János halálakor a Művészet című lap második évfolyamának hatodik számában Malonyay Dezső író, művészettörténész viszont így idézi fel a szobor történetét: „Megható története van ennek a Krisztusnak. Egy piaci akrobatát feszített keresztre s úgy tanulgatta művéhez a megfeszített test anatómiáját. Az akrobata iszákos ember volt, a delirium ott érte a fiatal művész előtt, a kereszten. Fadrusz rémülten látta, hogy egyszer csak elkezd reszketni, vonaglani, kacagni, és kacag és kacag s eközben szeme, a nézése iszonyúan meredt maradt... Az akrobatának többé nem vehette hasznát, más modellje pedig nem lévén, saját magát kötöztette a keresztre, s oz így készült fotográfiák nyomán mintázott tovább." Forrás: Wikipédia AZ UT0LS0 VACSORA - LEONARDO DA VINCI NYOMÁN Az utolsó vacsora leghíresebb ábrázolása a milánói Santa Maria déllé Grazie kolostor refektóriumának freskója, Leonardo da Vinci festménye, mely 1498-ban készült el. Az itt közzétett kép Giampietrino 1520 körül készült másolata Leonardo da Vinci művéről, a londoni Királyi Művészeti Akadémia gyűjteményében található. Az eredeti művet ez alapján restaurálták, ugyanis Giampietrino vászonra festett másolata több olyan részletet is megőrzött, amelyek az évszázadok során az eredetin sérült, ilyen például Krisztus lába vagy a sótartó, amelyet Júdás véletlenül felborít. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2019. ál
