Heves Megyei Hírlap, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-16 / 89. szám

2019. ÁPRILIS 16., KEDD 12 MEGYEI KÖRKÉP A Pafff színpad ma. Van okuk a vidámságra, sikereik töretlenek Beküldött fotó És a kezdetek. Ma már felnőttek az első siroki színészpalánták Beküldött fotó Jubilálnak az aranyos színjátszó palánták és az őket felkészítők Idén ötven éve annak, hogy Sírokban megalakult az első diákszínjátszó kör. A kezde­tekről és a máig tartó sike­rekről három olyan pedagó­gus mesél, akik egymásnak adták a stafétát és diákja­ikkal öregbítették Sírok hír­nevét. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu SÍROK Az Országh Kristóf Ál­talános Iskolában az elkövet­kező napokban témahét kere­tében ünnepük a diákszínját­szó kör fél évszázaddal'ezelőtti megalakulását, s az újabb lel­kes csoportoknak köszönhető sikereket. Ez alkalomból azt a három pedagógust kértük em­lékezésre, akik szívügyüknek tekintették-tekintik a diákok színpadra állítását. Borics József magyar-orosz­­rajz szakos tanárként 1968- ban került Sirokra. Azt mond­ja, egy elrontott verssel kezdő­dött minden. Fiatal tanárként belesült egy Radnóti-vers el­mondásába, s ez annyira bán­totta, hogy már csak dacból is elkezdett foglalkozni az iroda­lommal, s mindazzal, ami eh­hez kapcsolódik.- Az akkori irodalmi szín­padok stílusát a szavalókó­­rusos előadásmód jellemez­te. Egy ilyen működött az én falumban is, amelynek tag­ja lettem. Az Úttörővezető cí­mű havilap Kincsesláda rova­tában olvastam egy felhívást a kor szóhasználata szerint felszabadulásunk 25. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő műsor elkészítésére. Ezt a Kulturális szemle keretében 1969-ben mutattuk be, hét di­ákom részvételével. A követ­kező évben először helyi, majd felmenő rendszerben körzeti, járási, végül megyei szinten is sikeresen vettük az akadá­lyokat. Arany minősítést sze­reztünk a Csillag a homloku­kon című pódiumjátékunkkal, melyet versekből szerkesztet­tem össze. Ez olyan lendületet adott az irodalmi színpadnak, hogy ezután minden évben él­tünk a lehetőséggel. A sikerek nem maradtak el. A nagyok el­­ballagása után másodikosok­ból alakult meg a Pöttöm szín­pad. Az aranyak jöttek egy­más után. Ha néha becsúszott egy-egy ezüst, azt kudarcként éltük meg. A repertoárban sze­repelt a Csiribiri, íme, az em­berke, A tücsök és a hangya, A rakoncátlan lángocska me­séje. Ez utóbbi hatására a cso­port a továbbiakban Lángocs­ka néven lépett fel. A versenye­ken túl társadalmi eseménye­ken is állandó résztvevőkké váltunk. Irodalmi műsort ké­szítettünk Dobó István halálá­nak 500. évfordulója alkalmá­ból. A darab megjárta a Csille­bérci Úttörő Tábort, de a Nép­művelési Intézetbe is meghív­tak bennünket. Szakmai ber­kekben jegyezni kezdték a si­roki színjátszókat. Mondhat­ni: országos ismertségre tet­tünk szert. Számomra mégis a legkedvesebb emlék az első fellépés, az első arany maradt. Később, amikor egyre sürge­tőbben éreztem, hogy elsősor­ban festészettel szeretnék fog­lalkozni, átadtam a staféta­botot fiatalabb kollégámnak, Rajnavölgyi Vilmosnak.- Az én első csoportom 1986-ban alakult, s már az el­ső megmérettetésen sikerült arany minősítést szereznünk a Kamasz panasszal - folytatja a történetet Vilmos. Továbbjut­va egyhetes táborozást nyer­tünk Sástón. Szóval jól indult a Pafff színpad pályafutása. Itt ismerkedett meg a színját­szással Baráth Zoltán színmű­vész is, aki azóta a Babszem Jankó színtársulat vezetője. A mai napig összesen 23 arany minősítés áll a Pafff színpad neve mellett, az utóbbi tizen­négy évben zsinórban. Emel­lett a Miénk a tér! versenyek díjait, illetve számos fellépés ép bemutató sikereit is elköny­velhetjük! Hét alkalommal kaptunk Arany diplomát, azaz sikerült eljutniuk az országos gálákra is. Először 2008-ban a Bolond faluval, legutóbb 2018- ban a Szentiván-éji álom Mes­teremberek jelenetével. Debre­cenben többször is, Budapes­ten, Szekszárdon és Pécsen is sikerrel léptünk színpadra. Mondhatni, hogy 2014-ben a csúcsra jutott a siroki színját­szás! Debrecenben a Pafff és a Bendegúzok színjátszó cso­port megosztva megkapta az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának Különdíját is. Bár Pafff Színpadról beszélünk, valójában nem válogatott gye­rekek alkotják a csoportot. Mindig az aktuális osztályom kapja meg év elején a lehető­séget. Aki jelentkezik, az be­kerül, s hozzájuk igazítom az előadást. Sajnos, jó színdara­boknak híján vagyok, ezért az utóbbi években már többször is magam írtam meg a szöveg­könyvet egy-egy mese alapján. Ezek közül a Szent Antal sze­rencséjére vagyok a legbüsz­kébb. A néhány soros meséből írt színdarab megjárta az or­szágos versenyt is. Lelkes kis negyedikesekből az idén új csoport szerveződött. Ők már a kilencedik generáció. Az el­ső bemutatófellépésen már túl is vagyunk. Hevesen ját­szottuk el a Fából vaskarikát, nagy közönségsikert aratva. Hasonló folytatásban bízunk... - fűzi tovább a sikertörténetet Rajnavölgyi Vilmos. Gál Zoltán testnevelő ta­nár 1996-ban alapította meg a Bendegúzok színjátszó csopor­tot, mert kötelességének érez­te, hogy tovább vigyék és erő­sítsék az iskolai színjátszás hírnevét.- Mindig a saját osztályom­mal dolgoztam. Mint osztály­főnök, lehetőséget láttam a gyerekekben. Mára a hete­dik generációval dolgozunk együtt. Az első Weöres Sán­dor megyei találkozón ezüst minősítést kaptunk, ami hatalmas lendületet adott. Aztán megtörtént a csoda! A siroki diákszínjátszás tör­ténetében nekünk adatott meg először az a lehetőség, hogy képviseljük iskolánkat a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találko­zó gáláján, 2006-ban. Az or­szág húsz legjobb csoportja közé került a Bendegúzok. Ez hihetetlennek tűnt. Az évek során sok tehetséges diákkal foglalkozhattam. A próbák jókedvűen, néha bosszankod­va teltek. A legnagyobb gon­dot a darabválasztás okozta. Rendszerint cigány népme­séket dolgoztam fel. Sikert si­kerre halmoztunk, hullottak az arany minősítések - nyolc darab - és a különdíjak, azon­ban úgy éreztem, másfelé is kell nyitnom. Népi balladá­kat kezdtem átdolgozni, szín­padra írni, rendezni. Az első balladám, A fagyos király az Emmi Különdíját is megkap­ta, majd újabb és újabb szín­darabok hozták a „kötelező“ aranyakat - foglalja össze a Bendegúzok vezetője az el­múlt 23 esztendő küzdelme­it és sikereit. Sirok apraja-nagyja támogatja a csoportokat Az iskola és a község vezeté­se, s minden siroki támogat­ja a diák színjátszókat. A na­gyobb összeget kitevő utazta­tások költségeit mindig előte­remtik, a pedagógus kollégák gondoskodnak a helyettesíté­sekről. A jelmezek elkészíté­sében a szülők segédkeznek, az egyéb kiadásokra - díszle­tek, kellékek - is mindig akad pénz. Megértő figyelem kísé­ri ténykedésüket. Az emberek fontosnak érzik az ügyet, mert a színjátszás nemcsak szóra­koztat, hanem tanít és nevel is. Magabiztos fellépést, em­patikus viselkedést, a csapat­ban való működést és gondol­kodást, jó beszédkészséget le­het szerezni általa. S végül áll­jon itt slusszpoénként a leg­frissebb hír! Április 12-én a Weöres Sándor Gyermekszín­játszó Találkozó megyei fordu­lóján mindkét siroki színjátszó csoport arany minősítést ka­pott. Ez azt jelenti, hogy a Ben­degúzok és a Pafff is továbbju­tott a regionális döntőbe. Tizenhét éve készítik fel diákjaikat szakmai felsőfokú nyelvvizsgákra Országos viszonylatban is kiemelkedőek EGER A Neumann Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium két tanítási nyelvű és közgaz­dasági tagozatos gimnáziumi képzésében tanuló végzős diá­kok közül harminchármán tet­tek sikeres felsőfokú vagy kö­zépfokú angol gazdasági szak­nyelvi vizsgát januárban - tá­jékoztatott Tarnóczi Aranka igazgatóhelyettes. Országos vi­szonylatban is kiemelkedő ez a teljesítmény: a nyelvvizsgák elsöprő többsége a diákok fel­sőfokú szaknyelvi felkészült­ségét tanúsítja. A Neumann­­ban tizenhét éve készítik fel a diákokat felsőfokú gazdasági szakmai nyelvvizsgákra. íme a harminchárom fiatal; jár a gratuláció nekik Fotó: beküldött- A magas óraszám, vala­mint az alapos nyelvi felké­szültség teszi lehetővé a ta­nulók számára azt, hogy is­kolai keretek közt érjék el azt a szintet, mellyel köny­­nyedén, eredményesen ve­szik a vizsgák kihívásait. A nyelvvizsgák nem csupán értékes többletpontokat je­lentenek a továbbtanulás­hoz, ez a fajta dokumentált nyelvtudás lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy a gaz­dasági felsőoktatásban akár angol nyelvű képzést válasz­­szanak, vagy külföldön foly­tassák tanulmányaikat - kö­zölte. M. H. Przemysl küldötteit fogadták EGER Diákok érkeztek a me­gyeszékhelyre a lengyel test­vérvárosból, Przemyslből a múlt héten. A fiatalokat és kí­sérőiket Huszthy Boglárka if­júsági referens köszöntöt­te a városháza dísztermében. A csoportot tizenegy lengyel diák és öt kísérő pedagógus alkotta. Ők a Dobó István Gim­náziummal kialakított, több mint tízéves együttműködés keretében látogattak ide. A lengyel fiatalok program­jában városnézés, kulturális rendezvények, s környékbeli kirándulások, nyelvi és más óralátogatások szerepeltek. M. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom