Heves Megyei Hírlap, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-11 / 85. szám

2019. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 Harry Kane-t elvesztette a Spurs, Iker Casillas fotókkal üzent Elvarratlan angol szálak Szón Hung Min győztes gólja előtt a labda nem került túl az alapvonalon Fotó: AFP Nem megy a Manchester Citynek az angol csapatok ellen a Bajnokok Ligájában. Eddig ötből ötször kapott ki a Premier League-ből érke­ző ellenfelektől, kedden a Tottenham sújtott le a Cityre (1-0). A másik ágon a Liverpool 2-0-ra nyert a Por­to ellen, az edzői karrierje 400. győzelmét ünneplő Jür­gen Klopp elégedett, de el­nézést kért a szurkolóktól. A Porto kapusa, Iker Casil­las a Twitterre posztolt fo­tókkal bizonygatja a portói­ak igazát. Feszült hangulatú visszavágók várhatók. Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Szón Hung Min nevétől hangos az angol szak­sajtó, a dél-koreai csatár beír­ta magát a Tottenham törté­nelemkönyvébe: ő szerezte a Spurs mezében az első gólt a csapat új stadionjában, az an­gol bajnokságban és a Bajno­kok Ligájában. Rá is zendített a Tottenham Arena közönsé­ge a Beatles örökzöld sláge­rére: „Here comes the Son...” A hazai drukkerek boldog­ságát azonban beárnyékol­ja Harry Kane sérülése: a vi­lágklasszis támadó a második félidő elején ütközött a Man­chester City védőjével, Fabian Delphfel, majd a földön ma­radt. „Most is a jobb bokája sé­rült meg, mint januárban, s akkor hosszú ideig nem játsz­hatott. Szomorúak és csaló­dottak vagyunk mindannyi­an. Hiányozni fog, talán a sze­zon végéig, s emiatt komo­lyan aggódunk” - nyilatkozta Mauricio Pochettino, aki sze­rint a következő napokban el­dől majd, mi lesz Kane-nel. De vajon mi lesz a Manches­ter Cityvel? A BL egyik legna­gyobb esélyese megint betli­zett, eddig mindegyik, soro­zatban az ötödik mérkőzését bukta el angol csapat ellen a legnagyobb presztízsű kupa­sorozatban. Ennek ellenére Pép Guardiola nem csalódott. „Néha az 1-0-s vereség jobb, mint a 0-0, mert így a csapat pontosan tisztában van az­zal, mit kell megcselekednie. Remélhetőleg a jövő héten a drukkereink mellénk állnak és végig buzdítanak bennün­ket” - nyilatkozta a katalán menedzser. Kiemelte, hogy a Tottenham nem tudta végre­hajtani az agresszív letáma­dást, amit általában bevet, s ez mindenképpen a saját csa­patát dicséri. Jürgen Klopp karrierje 400. győzelmét ünnepelte, miu­tán a Liverpool 2-0-ra legyőz­te a Portót az Anfielden. A né­met menedzser elégedett, mert tanítványai kapott gól nél­kül hozták le a meccset, de portugál kollégájával, Sergio Eredmények Bajnokok Ligája negyeddön­tő, első mérkőzések, keddi já­téknap: Tottenham Hotspur (angol)­­Manchester City (angol) 1-0 (0-0) FC Liverpool (angol)-FC Porto (portugál) 2-0 (2-0) A visszavágókat a jövő szerdán rendezik. A tegnapi találkozók lapzárta után értek véget. Conceicaóval egyetértve hang­súlyozta, hogy még nem lefu­tott a visszavágó. Klopp várat­lan vallomással sokkolta a li­verpooli drukkereket. „Elné­zést kérek mindenkitől. Az én hibám, hogy az elmúlt tizen­nyolc hónapban Jordan Hender­­sont nem láthatták tündökölni a támadásban” - jelentette ki. Iker Casillas, a Porto kapusa a csapatát sújtó ítéletekre hív­ta fel a figyelmet a Twitterre kiposztolt két képpel. Az egyi­ken Alexander-Arnold kezezé­­se látható, amiért nem kapott - jogosnak tűnő - tizenegyest a Porto. A másik fotón Moha­med Szalah éppen rátart az egyik portói lábára. Mindkét eset megtorlatlan maradt. Vé­gül a kapus megfújta a harci kürtöt: „Ezt a csatát még nem vesztettük el. A visszavágón mindent megteszünk, hogy bejussunk az elődöntőbe.” Barcelonában elkezdődött a játékos emlékét ápoló rendezvénysorozat Katalónia tiszteleg Kocsis előtt Kocsis Sándor még idén szobrot kap Budapesten Fotó: MW LABDARÚGÁS Az idén szeptem­berben lenne kilencvenesz­­tendős Kocsis Sándor, minden idők legkiválóbb magyar fut­ballistáinak egyike, az Arany­csapat jobbösszekötője, a Fe­rencváros, a Honvéd és az FC Barcelona legendája. Magyar­­ország barcelonai főkonzu­látusa rendezvénysorozattal tiszteleg az 1954-es világbaj­nokság gólkirályának emléke előtt. Az eseményt Kovács Bar­nabás főkonzul nyitotta meg hétfőn a katalán fővárosban, a megemlékezéssorozat fővéd­nöke Csányi Sándor MLSZ-el­­nök, FIFA- és UEFA-alelnök. A Királyi palotában fotó- és relikviakiállítás, a felcsúti Puskás Intézet és az FC Barce­lona Kocsis Sándor-emléktár­­gyai, régi filmkockák és gólok felvételei, valamint a frissen megjelent, magyar és spanyol nyelvű Kocsis-életrajz idézte meg az ötvenes évek ragyogó futballistájának szellemét. Az emlékesten a Kocsis csa­lád tagjai (az egykori klasszis három gyereke, Ágnes, Alicia és Sándor, valamint az ő gyer­mekeik) is jelen voltak, miköz­ben magas rangú politikai ve­zetők és fontos közéleti szerep­lők is adóztak az ikonikus lab­darúgó emléke előtt. Tarlós Ist­ván, Budapest főpolgármeste­re - aki gyerekként még lát­hatta futballozni a legendás já­tékost a magyar fővárosban - megköszönte a barcelonaiak­nak, hogy új hazát adtak a há­rom sorsüldözött magyar zse­ninek, és bejelentette: a barce­lonai főkonzul és az ő javasla­tára a fővárosi közgyűlés friss döntése értelmében még ebben az évben szobrot kap Budapes­ten Kocsis Sándor. Utána pedig Kubala László is. Részleteket láthattunk Ko­csis Tibor Magyarok a Barcáért című dokumentumfilmjéből, amelynek kapcsán a filmren­dező kiemelte: bár ,a film a nagy magyar trióról szól, va­lódi drámai főhőse Kocsis Sán­dor, akit pályafutása után fájó gyorsasággal ragadott el a ha­lál. A Magyar Nemzeti Film­alap nemrég zöld utat adott a Kubala-dokumentumfil mnek is, amelynek forgatása hama­rosan elkezdődhet. Szabó Tün­de sportért felelős államtit­kár - aki 1992-ben Barceloná­ban úszásban olimpiai ezüstér­met nyert Egerszegi Krisztina mögött - a rengeteg fejes gól­ja miatt Aranyfejű (Cabeza de Oro) becenévvel is illetett lab­darúgó érdemei közül kiemel­te rendkívüli sokoldalúságát. Szöllősi György, a magyar futballhagyományok nagykö­vete, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke a 20. szá­zad történelmi viharait idézte meg, amelyekben Kocsis Sán­dornak és társainak is egy élet­re szóló, nehéz döntést kellett meghozniuk: „A sportolóink, labdarúgó Aranycsapatunk vi­lágsikerei adtak reményt és büszkeséget a világháborúkat megszenvedő, vasfüggöny mö­gé vagy száműzetésbe szorult magyaroknak a kommunista diktatúra idején, és közöttük Kocsis volt az egyik legnép­szerűbb. Szeretett közönségé­től mégis kétszer kellett elsza­kadnia. Először, amikor a ne­vétől, színétől megfosztott Fe­rencvárost kellett elhagynia, hogy a szovjet típusú katonai mintaklub, a Honvéd játéko­sa legyen, másodszor, amikor Magyarországnak mondott ke­serves búcsút, midőn a Szov­jetunió 1956-ban »másodszor is felszabadította hazánkat« - idézte Czibor Zoltán szarkasz­tikus megjegyzését. Kocsis „ál­landó” csapattársa szintén ki­lencven éve született, ezért Komáromban párhuzamos Czibor-emlékévet hirdetnek. - Kocsisnak és Czibornak is olyan megpróbáltatásokat tar­togatott a 20. század, amelyek után ritka, ha kilencven évig él az ember. Együtt veszítettek el két olyan drámai mérkőzést, mint az 1954-es világbajnok­ság és az 1961-es Európa-kupa döntője, s hiába Kocsis vb-gól­­királyi címe és a Benficának fejelt gólja, hiába talált be a ka­puba Czibor mindkét döntőn, a magyar válogatott és a Barce­lona is elveszítette 3-2-re ad­digi történetének legfontosabb mérkőzését, hihetetlen izgal­mak közepette, ugyanabban a berni Wankdorf Stadionban.” Az emlékest zárásaként if­jabb Kocsis Sándor kért szót, és könnyeivel küszködve fe­jezte ki meghatottságát testvé­rei nevében is, amiért negyven éve elhunyt édesapja még min­dig ilyen jó emlékeket és érzé­seket kelt az emberekben. MW Kétnyelvű életrajzi könyv az Aranycsapat játékosáról Az emlékév nyitóeseményére készült el Bodnár Zalán mun­kája, a Kocsis Sándor életét magyarul és spanyolul bemuta­tó, képekkel gazdagon illuszt­rált kiadvány, amelyet az em­lékest végén minden vendég megkapott ajándékba a ma­gyar főkonzulátustól. A köny­vet a Rézbong Kiadó jelentet­te meg, amelynek vezetője, Ko­vács Gergely a másnapi könyv­­bemutatón a kultikus barce­lonai magyar étteremben, a Futbailáriumban elmondta: mi­után Puskás Ferenc életrajzát már hét nyelven adták ki, és to­vábbi idegen nyelvű kiadások vannak előkészületben, az ősz­szel a szintén 90 éve született Czibor Zoltán kétnyelvű biográ­fiájának publikálásával folyta­tódik az Aranycsapat-életraj­zi sorozat. JEGYZET Jó üzlet a Honvéd Novák Miklós jegyzet@mediaworks.hu A Manchester Unitedot 1990-ben tőzsdére vitték, az új évezredben aztán az ame­rikai Glazer család előbb a részvények több mint ötven százalékára tett szert, 2005 óta pedig lényegében egye­düli tulajdonosnak tekinthe­tő, hiszen a részvényeknek kilencvennyolc százaléka a birtokába került. Glazerék hitelből vették meg a rész­vényeket, s jó befektetés­nek bizonyult a klub, hiszen 2010 óta már tehermen­tes a United. Az egyik leg­ismertebb és legsikeresebb klub közelmúltjának törté­netét csak azon triviális állí­tás igazolásaként hoztuk fel, miszerint a futball ma már üzlet. Nyugat-Európában, amely a sportág centruma - mára lényegében az egyet­len iparágként a világkeres­kedelemben! -, ez már évti­zedek óta nem is kérdéses. Sorolhatnánk a példát, hogy az amerikai tőzsdecápáktól az orosz oligarchákon át az olajsejkekig ki mindenki lát üzletet a szórakoztatóipar eme ágazatában. Hétfő óta azt sem vonhat­ja senki sem kétségbe, hogy immár a magyar futball is üzlet. A legrégebbi, a klub­jához érzelmileg is erősen kötődő, a legkisebb részle­teket is személyesen felü­gyelő tulajdonos ugyanis el­adta a klubját. Igen, George F. Hemingwayről és a Buda­pest Honvéd FC-ről van szó. S nem csak az eladó, a vevő kiléte is árulkodó. Az új tu­lajdonosnak ugyanis nincs személyes kötődése a labda­rúgáshoz, nem korábbi já­tékos vagy edző, még csak klubtulajdonos sem volt ko­rábban. A Metalcom-csoporthoz tartozó Reditus Equity Zrt. a hazai magántőke-befekteté­si (angol szakszóval private equity) piac egyik megha­tározó szereplője. Mondhat­ni, nem válogat, olyan cé­gekbe, iparágakba fektet be, amelyektől kedvező és gyors megtérülést remél. A ma­gyar futball, illetve annak egyik zászlóshajója, a Buda­pest Honvéd FC tehát meg­felel eme követelmények­nek. Szögezzük le, a Hon­véd mint gazdasági vállal­kozás valóban nem smafu, a Reditus egyik képviselője is kiemelte, hogy a klub nyere­ségesen működik. Ne firtassuk, hogy George F. Hemingway miért adta el a Honvédőt, pláne úgy, hogy az már nem viszi, ha­nem hozza a pénzt. Hatvan­hét évesen talán úgy gondol­ta, a klub élén eltöltött tizen­három év után eljött az idő a távozásra, s miután olyan ve­vőt talált, amelyik nem pusz­tán kifizeti a kért árat, ha­nem akinek a kezében bizto­sítottnak is látja a Honvéd jö­vőjét, nem habozott. Hemingwaynek, különö­sen a Honvéd-drukkerek kö­rében, vegyes volt a megíté­lése, de hogy látható, hiteles, felelős tulajdonos volt, azt az ellenségei sem vonhatják kétségbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom