Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-05 / 54. szám

2019. MÁRCIUS 5., KEDD SPORT 15 Varga Roland szívesen adta át a tizenegyest Lanzafaménak Borbola Bence/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Vezetőedzőjük, Szergej Rebrov kiemelte, egyre na­gyobb a konkurenciaharc a csapatban, ami egyértelműen jót tesz a játékosoknak. Saját bőrén is érzi?- Kétségtelen, mindenkiját­szani akar, mindenki ott sze­retne lenni a kezdőben, de a konkurencia igazából a szak­mai stáb tagjainak okoz fej­törést, nekik kell kiválaszta­niuk, ki legyen a kezdőben a hétvégén. Mi, játékosok csak nehezebbé tehetjük ezt a dön­tést. Nem foglalkozom többet a kelleténél a csapaton belü­li rivalizálással, én akkor is minden fordulóban jól szeret­nék játszani, ha egyetlen kon­kurensem sem lenne. A játék élvezete, a mérkőzések öröme is nagyon fontos nak lenne szüksége önbiza­lom-növelésre, és az a csapat hasznára válik, akkor is át­adom a tizenegyesrúgás le­hetőségét. A végén még egy gólpasszt is adtam Davidé­­nek, pedig ha nagyon önző vagyok, ha az egomat tartom fontosabbnak, abból a szögből azért el lehetett volna lőni a labdát. Elképzelhető, hogy be­ment volna a lövésem, de így volt biztos a gól.- A meccs után csapattársa legalább megköszöni a gesz­tusát?- Még ott, a pályán megkö­szönte. Gólöröm közben vállon veregetett, és már mondta is: „Grazie, mio amico!” A meccs után az öltözőben már nem fe­szegettük a témát, érthető mó­don mindenki jókedvű volt. Aahételejénavideóelemzéskor azért alighanem terítékre ke­rül. Részemről ennyi, nincs mit ragozni rajta.- Kilenc gólnál jár: elégedett a mérleggel?- Lehetne több is, de nem az a lényeg, hogy hány gólos va­gyok. Nekem legalább olyan fontos, hogy hétfői hétre él­vezem a játékot, hogy örömö­met lelem a mérkőzésekben. Utóbbi két bajnokimon három gólt szereztem, az Újpest elle­ni 1-1-es derbin, és most is a kapuba találtam. Persze nem szeretnék kilenc gólnál meg­Fotó: MTI állni. Már csak azért sem, mert az elmúlt idényben ti­zenhéttel végeztem, attól pe­dig most még nagyon messze vagyok.- Érezte, hogy a diósgyőriek el­leni mérkőzésnek kiütés lehet a vége?- Miután egy hete ötöt kap­tak Újpesten, egyáltalán nem számítottam könnyű mérkő­zésre. Sőt... Azt gondoltam, ép­pen ezért még nagyobb elán­nal vetik magukat a küzde­lembe, fűti őket a bizonyítási vágy. Csakhogy mi egyből ma­gunkhoz ragadtuk a kezdemé­nyezést, és miután berugdos­tuk a helyzeteinket, a vártnál simább lett a mérkőzés. Ne fe­- Tíz forduló van hátra a baj­nokságból. Az önbizalomnak mekkora jelentősége lehet a Vidi elleni versenyfutásban?- Rosszat biztosan nem tesz egyetlen csapatnak sem, ha a kerete tele van önbizalom­tól duzzadó labdarúgókkal. A magabiztossággal eddig sem volt gondunk, a 7-0-s győzelem alighanem még rá­tett egy lapáttal. Ilyen különb­ségű győzelem még nem szü­letett a Groupama Arénában. Éppen itt volt az ideje!- Megünnepelte valahogy?- Dzsudzsák Balázs is itt­hon van, vele és a többi bará­tommal elmentünk egy étte­rembe. Ilyen győzelem után értelemszerűen jólesett a va­csora. Nem állna meg kilencnél Davide Lanzafame még a pályán megköszönte Varga Rolandnak, hogy átengedte neki a büntető elvégzését, a Ferencváros szélsője pe­dig szombat este Dzsudzsák Balázs társaságában ünne­pelte a Diósgyőr elleni 7-0- s, kiütéses győzelmet.- Ön volt kijelölve első számú tizehegyesrúgónak?- Igen - felelte Varga Ro land, a zöld-fehérek szélsője, aki a Diósgyőr elleni szombati, 7-0-s mérkőzésen előbb bün­tetőből, majd közelről fejjel ta­lált be a miskolciak kapujába.- Amikor az első félidőben az egyik diósgyőri védő kezére fe­jeltem a labdát, és büntetőt kap­tunk, kétség sem férhetett hoz­zá, hogy én állok a labda mögé.- És a második tizenegyes?- Sejtettem, hogy ezért kér­dezi. Akkor a csapat érdekeit tartottam szem előtt...- Mármint, hogy Davide Lanzafame önbizalma is a he­lyén legyen.- Pontosan! Amikor a játék­vezető a második büntetőt is befújta, Davide egyből mond­ta, ha nem bánom, szívesen el­végezné. Ha nem mondja, ak­kor is tudom, mert elég volt rá­nézni. Izzott a szeme, annyira gólt akart rúgni.- Gondolkodás nélkül átadta neki a labdát?- Nem kellett könyörögnie. Davide a magánéletben is a barátom - jókat szoktunk ola­szul beszélgetni -, de ha bár­melyik másik csapattársam­ledjük, ez a meccs is csak egy volt a sok közül, a mostani si­kernek akkor van értelme, ha a következő fordulóban, az MTK ellen is nyerünk. A Sopron az Euroliga Final Fourjáért kezd párharcot a francia Bourges-zsal Görcs nélkül kell élni a pályaelőnnyel Határ és Fegyverneky sokat tehet a sikerért Fotó: MTI KOSÁRLABDA Remekül haj­rázva, magabiztosan ju­tott tovább a női kosárlabda Euroliga csoportköréből a so­rozat tavalyi ezüstérmese, a Sopron Basket, amely ma es­te 18 órakor (tv.: M4 Sport) ha­zai pályán játssza az első mér­kőzését a francia Bourges el­len a négyes döntőbe jutásért. „Hazamentem, néztem egy fil­met és játszottam a kutyám­mal, nekem ez tökéletes pihe­nés” - Amanda Zahui, a Sop­ron Basket svéd játékosa me­sélte el így, hogyan próbált meg regenerálódni a szomba­ton befejeződött Magyar Ku­pa-döntő után. Kulcskérdés volt, hiszen a háromnapos tor­nát követően csak vasárnap fújhattak egyet a játékosok, és csupán a hétfő maradt a köz­vetlen felkészülésre a francia sztárcsapat, a Bourges elleni Euroliga-negyeddöntőre. Komoly hagyományokkal rendelkező párharc követke­zik egyébként, a két csapat az elmúlt két évtizedben 18-szor találkozott egymással, a mér­leg pedig tökéletesen kiegyen­lített: kilenc-kiienc győzelem és vereség áll mindkét csa­pat mellett, és mindkettő csak egyszer tudott nyerni vendég­ként. Visszatérve a jelenbe, Ro­berto Iníguez vezetőedző már túllépett azon, hogy az idény eddigi legfontosabb mérkő­zései előtt kellett a csapatát bevetnie a Magyar Kupáért, amelyet cseppet sem melles­leg meg is nyert a Sopron, és már csak a Bourges-zsal fog­lalkozik. Van is mit elemez­nie, az ellenfél egészen kiváló együttes, kiváló játékosokkal. Egyikük, a még csak 20 éves Alexia Chartereau ismerős le­het, hiszen a 2016-os, sopro­ni rendezésű U18-as Európa­­bajnokság végén őt választot­ták meg a torna legjobb játéko­sának. Ha az Euroliga statisz­tikájából indulunk ki, akkor rendkívül szoros, kiélezett párharc elé nézünk, egyes mutatókban a magyar, mások­ban a francia csapat a jobb, de minden kategóriában csak ki­csi a különbség. Nem szokásos és közhe­lyes fordulat tehát Roberto Inígueztől, hogy nehéz talál­kozókra számít. „Az ellenfelet tehetséges, remek képességű kosarasok alkotják, nálunk vi­szont a csapategység a fontos -fejtegette. - Mindkét csapat ag­resszíven védekezik, nagy ira­mot diktál és intelligensen ját­szik, tehát sok közöttünk a ha­sonlóság. A francia Európa leg­erősebb bajnoksága, ott meg lehet edződni a komoly kihí­vásokra. Sok apróság dönthet majd, a védekezés lesz a kulcs, abban nem szabad hibáznunk.” A edző a lehetőség szerint próbálta a legjobbjait nem túlterhelni a Magyar Kupa­meccseken, ám csak Queralt Casast nem küldte pályára. A spanyol válogatott játékos most ott lesz a keretben, akár­csak a február elején reak­tivált, Olaszországból haza­hívott Honti Kata. Ő eredeti­leg csak egy hónapra és az Euroliga csoportkörére jött vissza segíteni, ám sikerült rábeszélni a folytatásra: ma­rad a Bourges ellen, és ha a csapat túljut a franciákon, új­ra döntéshelyzetbe kerül, de a bajnoki meccsekre továbbra sem nevezi a klub. A Soproné a pályaelőny, ha tehát a péntek esti második összecsapás után 1-1-re áll a párharc, akkor a mindent el­döntő harmadik meccset házi­gazdaként játszhatja márci­us 13-án. Az is igaz, a csapat idegenben sokszor jobb, mint hazai környezetben, Iníguez mester szerint a játékosai gyakran rágörcsölnek ezekre a meccsekre. Nem véletlenül zárta ezzel a nyilatkozatát: „A rosszabb pillanatokban is éreznünk kell, hogy itthon va­gyunk.” Pajor-Gyulai László JEGYZET ’ Skandináv módra Ballai Attila jegyzet@mediaworks.hu A közvélekedés úgy tartja, a skandinávok nemcsak kivá­ló kézilabdázók, de feddhe­tetlen jellemek is. Ha általá­nosságban ez igaz is, három norvég bálvány búcsúzásá­nak módja Győrből ezt nem feltétlenül támasztja alá. Legújabban Nora Mörk jelentette be, hogy nyáron a CSM Bucurestihez iga­zol. Ez persze szíve joga, de a váltás melletti érvei mél­tatlanok hozzá. Egyrészt azt állítja, úgy érzi, Buka­restben lesz a legjobb esé­lye a BL-győzelemre - ta­lán elfelejtette, hogy jelen­leg is címvédő, története­sen az ETO-val, és bár a ta­valyi finálé idején még lép­ni is alig tudott, az akkori tréner, Ambros Martin túl­zott gesztussal mégis bene­vezte a döntőre, ezzel elvé­ve e lehetőséget egy magyar fiataltól, akinek az élmény nyilván sokkal többet jelen­tett volna. Másrészt arra pa­naszkodik, hogy sérülésso­rozata után Győrben szeret­ték volna újra a pályán lát­ni, és annak ismeretében egyeztetni vele a folytatás­ról, ő ellenben úgy véli, ne­ki már semmit nem kell bi­zonyítania. Azt, hogy kiváló kézilabdázó, valóban nem - de azt, hogy egészséges, fi­zikailag, mentálisan egy­aránt kész a játékra, igenis kell. Hiszen nyolcadik térd­műtétje után éppen ő kür­tölte világgá a keserveit, el­árulva, hogy megroppant az önbizalma, nem tudja, képes lesz-e valaha vissza­térni a csúcsra. Ha ennyire nem bízott, bízik magában, miként várhatná ezt el má­soktól, jelesül a munkaadó­itól? Végül azt jelentette ki, fáj neki, hogy el kell hagy­nia norvég csapattársait. Mindenféle magyarokról, csehiekről,- brazilokról, dá­nokról szót sem ejtett. Heidi Löké másképpen volt inkorrekt. Pedig nem­csak ő, hanem élete párja, az azóta elhunyt Kari Erik Böhn is elképesztő becsben állt nálunk. Szegény KEB tulajdonképpen bébiszitter­­ként érkezett hozzánk, de hamarosan a Győr és a vá­logatott vezetése is az ölé­be hullott. Aztán Löké sza­kított vele, és épp a 2012-es Eb magyar-norvég elődön­tője előtt tette ezt közhírré. Elegánsan időzített, KEB-et mint magyar kapitányt pár órára el is veszítettük. Mi­ként 2016 novemberében Heidit: váratlanul bejelen­tette, hogy gyermeket vár, ezért leáll. Ilyen irányú ter­veire korábban utalást sem tett, így a szezon kellős kö­zepén hozta kényszerhely­zetbe a klubját. Másfél évvel korábban Katrine Lunde ka­pus távozásakor is azt érez­hettük: önmagán és az érde­kein kívül más nem létezik számára. Gyakran hallani, hogy a mieinknek el kellene sajátí­taniuk a skandináv mentali­tást. Szerintem viszont nem árt, ha ebben-abban megma­radunk magyarnak. > i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom