Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-01 / 51. szám

2019. MÁRCIUS 1., PÉNTEK g HEVES MEGYE GAZDASÁGA Öntözésre, szövetkezésre, új kultúrák termesztésére van szükség A klímaváltozás a hazai agrárium nagy kihívása A megyei vízgazdálkodásról szólva Szendrei László kifejtette: újra kell építeni a csatornahálózatot Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock HÍREK Támogatás a szőlősgazdáknak HEVES MEGYE Egyszerűsödött a szőlőültetvényeken megva­lósuló növényegészségügyi védekezés támogatásának igénybevétele, hívta föl a fi­gyelmet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A kártevők - kiemelten az amerikai szőlő­kabóca - elleni növényvédő szeres védekezésre hektáron­ként legfeljebb 12 ezer, ké­relmenként 240 ezer forintot kaphatnak a gazdák. A kérel­met március 31-ig kell beadni postán a Magyar Államkincs­tárhoz. Hevesben tavalyelőtt számos helyen találtak szőlő­kabócát, tavaly csak három előfordulást regisztráltak. T. B. Jó gyakorlatok Dél-Hevesben HEVES A Dél-Hevesi Foglalkoz­tatási Paktum Irányító Cso­port március 6-án folytatja HR Fórum című rendezvényét. A Hevesi Művelődési Központ­ban 14 órakor a téma a vonzó munkahely lesz, prezentációt tartazSBS Kft.-ről Kovácsné Ózsvári Szilvia HR-vezető. A részvételi szándékot a voloncs.laszlo@fkkn.eu címen lehet jelezni március 4-ig. T. B. Javított az építőipar HEVES MEGYE Tavaly decem­berben az építőipari terme­lés volumene 17,5 százalék­kal meghaladta az egy évvel korábbit, főleg az út- és vas­útépítésekben volt nagy a növekedés. Éves szinten or­szágosan 22,3 százalékkal bővült az építőipari termelés. A megyében decemberben 23 százalékos, éves szinten 5,1 százalékos volt a növeke­dés, az ágazat teljesítménye decemberben 4,2 milliárd, egész évben 29,5 milliárd forint volt. T. B. Többször volt szükség a jég­kármérséklő rendszerre, mint gondolták. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Az öntözés, a jégkár-elhá­­rító rendszer működtetése is te­rítékre került a Nemzeti Agrár­­gazdasági Kamara Heves Me­gyei Szervezetének sajtóreggeli­jén. Szendrei László megyei el­nök szerint a kamara fontosnak tartja a gazdálkodók felkészíté­sét a jövő kihívásaira, a magyar agrárium versenyképességének megőrzésére, hiszen a klíma­­változás miatt több területen új, nagy versenytársakat kapnak a magyar gazdák. Példaként emlí­tette, hogy Lengyelországban is megteremnek olyan zöldségek, A megyei elnök sze­rint jó lenne a szőlő esetében is egy ga­rantált felvásárlási ár gyümölcsök, amelyek korábban nem, s a kiváló földekkel rendel­kező Ukrajna még nagyobb ga­bonaexportőr lehet, mint most. A hazai termelőknek túl kell lépniük a hagyományos növényi kultúrák termesztésén, ugyan­akkor a hazai kertészeti ágazat most is kihívással küzd amiatt, mert nagyon nehéz munkaerőt találni. A gazdák gépesítésbe kezdtek, de emellett szövetkez­niük is kellene. Szendrei László szót ejtett a megyei vízgazdálkodásról is. Az elmúlt évtizedekben meg­szűnt a csatornahálózat, ame­lyet újra kell majd építeni, er­re országosan több tízmilli­­árd forintot kell majd fordíta­ni, s a fenntartás sem lesz ol­csó. A NAK jégkár-mérséklő rendszeréről elmondta, an­nak üzemeltetése közel duplá­jába, hárommilliárd forintba került, mint tervezték, ennek oka, hogy sokkal többször volt rá szükség, mint gondolták. He­vesben jó szolgálatot tett a leve­gőbe juttatott ezüst-jodid, mi­nimálisra csökkent a jégkár az apróbb szemű jég miatt. Megemlítette, tavaly nagy probléma volt a szőlőfelvásár­lással, a szőlősgazdák a kama­rához is fordultak segítségért. A NAK tervez fellépést az ügy­ben, egyeztetve a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsával. Szend-Szendrei László a megyei föld­ügyekről elmondta, bár sok volt a földügyiét, zömében apró mé­retű telkek cseréltek gazdát. Az új földtörvény támogatja a birtokkoncentrációt, szerinte azért, hogy életképes méretű gazdaságok jöjjenek létre. Prob­léma az osztatlan közös tulaj­donok újraképződése, ezért ren­dezni kell az örökléseket. A cél, hogy a föld a gazdálkodóké le­gyen, mert jelenleg az agrártá­rei László szerint jó volna, ha a szőlő esetében is lenne garan­tált felvásárlási ár. Ugyanakkor azt látja, az elmúlt években sok szőlőt telepítettek az országban - a feldolgozók is -, amelyek termőre fordultak, ezért nehéz­kesebb a felvásárlás. Téma volt a falugazdász-háló­zat átalakítása is. Az elnök el­mogatások jelentős hányada kerül ki az ágazatból bérleti díj formájában. A kamarához nemcsak föld­ügyekben, hanem a települési agrárgazdálkodási bizottságok­kal kapcsolatban is érkeztek kér­dések. Szendrei László szerint ezekbe igyekeztek olyan embe­reket kiválasztani, akik nagygaz­dálkodók, vagy kicsik, de példa­mutatók. Szintén számos jelzés érkezett a vadkárok miatt. mondta, Heves megyében há­rom falugazdász körzetköz­pont maradt, ahol intenzívebb munka folyik majd. A falugaz­dászoknál adták be a gazdál­kodók az agrártámogatási ké­relmek kétharmadát, s fontos feladatuk az őstermelői igazol­ványok érvényességének meg­hosszabbítása is. Az elnök szólt a megyei agrár­képzésekről. Mint mondta, jó a viszonyuk az iskolákkal, jó kép­zések folynak, a mátrafüredi in­tézmény tanulói szép eredmé­nyeket érnek el szakmai verse­nyeken. Szeretnék, ha a péter­­vásárai intézmény visszakapná rangját. Tartják a kapcsolatot az Agrárminisztériummal, hogy milyen képzésekre volna szük­ség a megyében, s közvetítenek a tárca és a hevesi, agrárképzést is folytató középiskola között. A kamara együttműködik az egyetem Károly Róbert Campu­­sával, ott található a szolgáltató központjuk, Tass-pusztai labor­juk pedig fontos a gazdálkodók számára. A kamara tavaly több tanfolyamot indított, valamint a termelőknek jogszabály-módo­sításokra, pályázatokra, agrár­­politikai változásokra felkészí­tő előadásokat is szervezett. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Földügyekben, bizottsági tagságban érkeztek kérdések A bejelentések harmadát névtelenül tették Munkavédelem: kevés panasz HEVES MEGYE A munkavédel­mi hatóságokhoz tavaly 1430 közérdekű bejelentés és 154 panasz érkezett - áll a Pénz­ügyminisztérium Munkavé­delmi Főosztályának jelenté­sében. A legtöbb a fővárosból érkezett, megyénkben csak 37 közérdekű bejelentést, s egy panaszt regisztráltak. Ez Tolna és Békés megye után a legkevesebb volt. A jelentés szerint a legtöbb bejelentés a munkahely ki­alakítása, a munkavégzés kö­rülményei, a munkaszerve­zés témakörében érkezett, de az egyéni védőeszközök, sze­mélyi feltételek miatt is ható­ságokhoz fordultak a főként magánszemély bejelentők. Az ügyek többnyire az építő­ipart, a feldolgozóipart, a ke­reskedelmet és az agráriumot érintették. A bejelentések harmada név­telen volt, de ezeket is kivizs­gálták, ha részletesek voltak, mert nagy számban megalapo­zottnak bizonyultak és valós munkavédelmi problémákat vetettek fel. Bár a megkeresé­sek általában csak részben vol­tak megalapozottak, a hatóság talált más hibákat. Az eljárá­sok nyomán 1777 munkavédel­mi döntés született, 45 esetben bírságoltak. T. B. Az építőipar az egyik legérintettebb Fotó: Shutterstock Mesterképzéseket indít a kamara HEVES MEGYE A Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara idén is lehetőséget biz­tosít támogatott mesterkép­zésre és vizsgáztatásra. A tá­mogatás célja az iskolai rend­szerű képzés keretében külső képzőhelyen gyakorlati okta­tást végző szakemberek első mesterré válásának elősegíté­se, valamint ennek érdekében a mesterképzésük és mester­vizsgáztatásuk teljes körű le­bonyolítása. A támogatott mesterképzé­sen a gyakorlati képzőhelyek oktatói 20 százalék önerő - hatvanezer forint - befizeté­sével vehetnek részt. Ebben az évben meg­felelő létszámú jelentke­ző esetén autószerelő, gázfo­gyasztóberendezés- és csőhá­lózat-szerelő, karosszériala­katos, pincér és szakács szak­mákban terveznek felkészí­tő tanfolyamot indítani. Je­lentkezni március 14-ig lehet a kamaránál. A mesterképzés időtartama összesen 180 óra, ami 120 órás szakmai részből - gyakorlat és elmélet vala­mint hatvan óra pedagógiai és vállalkozási ismeretek rész­ből áll. A mestervizsga írásbe­li, szóbeli és gyakorlati részből tevődik össze, előtte mesterdol­gozatra is szükség lehet. T. B. Heterogen repce Szendrei László az őszi vetésű növények állapotáról elmond­ta, a kalászosok jól áttelel­tek, most a bokrosodás álla­potában vannak. A repce az őszi csapadék nélküli időszak vesztese, ugyanis nagyon he­terogén állapotban van, néhol csak télen bújt ki a növény a földből. A gazdák számítása szerint a korábbi évekhez ké­pest hatvanszázalékos ter­més várható repcéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom